Keresés
Keresési eredmények
-
Az állami és a magán egészségügy fogyasztói szemmel Magyarországon
14-22Megtekintések száma:590A tanulmány kérdésköre a magyarországi lakosság állami és magán tulajdonú és finanszírozású egészségügyi szolgáltatásokról adott véleménye. Kapcsolat áll fenn a fogyasztók korcsoportja és a számukra elfogadható egészségügyi szolgáltatói forma között. Primer kvantitatív kutatás (N=1196) rámutat, egy állami tulajdonú intézményben kínált szolgáltatásért saját zsebből történő fizetés inkább elfogadhatatlan. Az 54 évnél idősebb generációnak van a legkevesebb tapasztalata a magánegészségüggyel, míg a legtöbb a 36-41 év közötti generációnak. A magyar felnőttkorú lakosság szerint a magán egészségügyi szolgáltatásokat a közfinanszírozott ellátással szemben a kevés várakozási idő, gyors időpont foglalás, emberibb bánásmód, páciensközpontúság és kellemes környezet jellemzi.
-
A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága, illetve kockázati szerepe a nemfertőző betegségek kialakulásában
68-76Megtekintések száma:277A túlsúly és elhízás következtében kialakuló nemfertőző betegségek világszerte kiemelt népegészségügyi problémaként vannak jelen.
Vizsgálatunk fő célkitűzése az elhízás hazai előfordulási gyakoriságának megismerése, továbbá a túlsúly és elhízás hátterében álló tényezők azonosítása, valamint kockázati tényezőként való megjelenése a különböző megbetegedések vonatkozásában.Elemzéseink során az Európai lakossági egészségfelmérés 2009, 2014 és 2019-es adatbázisainak összekapcsolt kérdéseit használtuk. A felmérés egyik erőssége, hogy a magyar felnőtt lakosságra reprezentatívnak tekinthető. A kategorikus adatok elemzése khí-négyzet próbákkal valósult meg, az elhízás és a betegségek közti összefüggéseket pedig többszörös logisztikus regressziós modellek segítségével értékeltük.
Az adattisztítást követően az adatbázisban 2009-ben 4886-an, 2014-ben 5598-an, míg 2019-ben 5360-an vettek részt, így a végleges mintaelemszám 15844 volt. Az elhízás előfordulási gyakorisága 2009-ben 56% [95% MT: 54%-57%], 2014-ben 55% [95% MT: 54%-56%] volt; 2019-re pedig 62% [95% MT: 60%-63%]-ra emelkedett. A nemeket vizsgálva elmondható, hogy a férfiak 64%, míg a nők 52%-ban voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Korcsoportokat tekintve a 65 év felettiek (69%), iskolai végzettség esetében pedig az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (60%) körében fordultak elő legnagyobb gyakorisággal a túlsúlyos vagy elhízott személyek.
A vizsgálat évére, nemre, korra, képzettségre, családi állapotra, vélt egészségi állapotra, arra, hogy mennyit tehet valaki ez egészségéért, régióra, illetve zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásokra korrigált túlsúly vagy elhízás jelenléte 18%-kal (EH=1,18; p=0,011) növelte a légúti, 41%-kal (EH=1,41; p<0,001) a mozgásszervi betegségek kialakulásának esélyét. A szív- és érrendszeri megbetegedések 2,33-szor (EH=2,33; p<0,001), míg az anyagcsere betegségek 2,19-szor (EH=2,19; p<0,001) nagyobb eséllyel alakultak ki a túlsúlyosak vagy elhízottak körében.
Az eredmények alapján jól látható, hogy rendkívül magas az elhízás előfordulási gyakorisága Magyarországon, továbbá több népegészségügyi súllyal rendelkező betegség kialakulásában is rizikótényezőként jelent meg. Így kiemelten fontos lenne olyan intervenciós kezdeményezések kialakítása, melyek célja a túlsúly és elhízás visszaszorítása. -
A magyarországi palliatív és hospice ellátás új eleme, a debreceni Hospice-Palliatív Terápiás Osztály
48-57Megtekintések száma:259Magyarországon a hospice-palliatív ellátás fejlődése során fokozatosan integrálódott a hazai egészségügyi ellátórendszerbe, folyamatosan alkalmazkodva a demográfiai trendekhez és a népegészségügyi kihívásokhoz. Az életvégi emberi méltóság megőrzése mára általános elfogadott horizontális elvként jelenik meg a hazai egészségügyben, mely trendnek megfelelően az elmúlt években számos településen, intézményben alakítottak ki elkülönített palliatív-hospice részlegeket; jelenleg hazánkban 96 hospice egészségügyi szolgáltató működik állami, alapítványi és egyéb támogatásokból. Debrecenben 2017-ben kezdte meg működését a Hospice-Palliatív Terápiás Osztály 20 krónikus ággyal, 120 óra/beteg/hó otthonápolási kapacitással együtt. Az osztálynak jelenleg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Kenézy Gyula Egyetemi Campusa ad otthont. Az osztály működését 2015-ös megalakulása óta folyamatosan támogatja a Debreceni Hospice Ház Alapítvány, amely azonban egészségügyi feladatot nem lát el. A debreceni hospice ellátás kapcsán kiemelendő továbbá a széles kör számára nyitott Méltóság Mezeje Társadalmi Program szerveződése, mely társadalmi szemléletformáló program komoly eredménnyel zárult, hiszen jelentős mértékben tulajdonítható innovatív programelemeinek, hogy a hospice-palliatív ellátás társadalmi szintű megértése, elfogadása erősödött. Összegezve elmondható, hogy bár a hospice ellátás fókuszában az élet végi gondozás áll, hiányterületet tölt be azáltal, hogy szemlélete az élet értékességére, az őszinteségre, egymás tiszteletére, a gondoskodás fontosságára tanít meg, ezért a folyamatos és fenntartható működése helyi és országos szinten is kapacitás- és infrastrukturális fejlesztést igényel, valamint az otthonápolás finanszírozási feltételeinek növelését a hamarosan megjelenő Nemzeti Palliatív Stratégia irányelvei mentén.
-
A támogatott tolperison, baclofen és tizanidin izomlazító gyógyszerek kiváltása Magyarországon 2015 és 2019 közötti időszakban
23-34Megtekintések száma:581A populációk elöregedésével egyre nő a fogyatékosság incidenciája és prevalenciája. A fogyatékosság nem csupán egészségügyi, hanem globális társadalmi, gazdasági probléma. A fogyatékos népességen belül a mozgássérülteké a legnagyobb arány. A mozgásszervi betegségekben jellemző izomtónusfokozódás kezelése alapvető jelentőségű. A kezelésben használatos baclofen, tolperisone és tizanidine kiváltás, ártámogatás és térítési díj változását vizsgáltuk 2015 és 2019 közötti időszakban Magyarországon. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által kifizetett ártámogatás összege folyamatosan emelkedett, mely a tizanidine hatóanyagra kifizetett ártámogatás emelkedésének volt betudható. A baclofen és a tolperisone esetében nem történt jelentősebb változás.
-
A támogatott metformin hatóanyag tartalmú készítmények használatának alakulása Magyarországon 2015 és 2019 között
Megtekintések száma:610Világszerte mintegy 415 millió ember él cukorbetegséggel, és becslések szerint 193 millió ember él a földön úgy, hogy nem diagnosztizálták nála a meglévő cukorbetegségét. Globálisan a cukorbetegség prevalenciája a felnőttek körében 4,7%-ról 8,5%-ra nőtt 1980 és 2014 közötti időszakban, ezen felnőttek 90-95%-a 2-es típusú diabetes mellitus betegségben szenved.
A 2-es típusú cukorbetegség mikrovaszkuláris és makrovaszkuláris szövődményekhez vezet, amelyek óriási terhet jelentenek az egészségügyi ellátó rendszerekre. Annak ellenére, hogy növekszik a 2-es típusú cukorbetegség kockázati tényezőivel kapcsolatos ismeret, ami a sikeres megelőzési programok bizonyítéka, mégis a betegség gyakorisága és előfordulása világszerte továbbra is emelkedik. A szűrőprogramok révén történő korai felismerés, valamint a biztonságos és hatékony terápiák rendelkezésre állása csökkenti a morbiditást és a halálozást azáltal, hogy megelőzi vagy késlelteti a szövődményeket.
A metformin az egyik legnépszerűbb orális glükózszint-csökkentő gyógyszer, amelyet széles körben az optimális kezdeti kezelésnek tekintenek világszerte a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek esetén. A gyógyszer különféle iránymutatásokban, első választandó kezelésként ajánlott, ideértve az European Association for the Study of Diabetes (EASD) és az American Diabetes Association (ADA) irányelveit is. Kedvező státusza a hatékonyságában, az alacsony költségekben, a súly semlegességében és a jó biztonsági profilban rejlik. Egyéb előnyöket is leírtak, ideértve bizonyos lipidek, gyulladásos markerek javulását és a kardiovaszkuláris események csökkentését. Ezért tűztük ki célul azt, hogy megvizsgáljuk pontosan hogyan alakult az elmúlt öt évben a támogatott metformin készítmények trendje hazánkban. Ezen kívül összefüggéseket vizsgáltunk meg a kiváltott dobozszám és a fogyasztói ár, a TB támogatás, valamint a népességszám között. Vizsgáltuk a kiváltásra vonatkozó gyakoriságot 2015-2019 közötti időszakban.
A vizsgálathoz a nyilvánosan hozzáférhető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázist használtuk fel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatait hazánk lakosságszámára vonatkozóan.
Az elmúlt öt évben 10.000 főre vetítve Somogy megyében volt a metformin kiváltás aránya a legnagyobb mértékű, míg Zala megyében a legalacsonyabb. Ha viszont az összes kiváltást vesszük figyelembe – a lakosságszámtól eltekintve –, akkor néhány kivételtől eltekintve egyfajta csökkenés figyelhető meg az egyes megyékben. Ugyanakkor a gyakoriság számítás eredménye azt mutatja, hogy évről évre nőtt a metformin kiváltási aránya, ami magyarázza az egyre növekvő megbetegedések számát. Szintén alátámasztja ezt az a tény, hogy habár a népességszám 2015 és 2019 között folyamatosan csökkent, a metformin kiváltás aránya azonban növekvő tendenciát mutat, amelyből azt a következtetést lehet levonni, hogy folyamatosan nő a diabeteses betegek száma.