Keresés

Keresési eredmények

• Az óvodáskorú gyermekek társas megküzdésének és szüleik szocioökonómiai hátterének összefüggései

  5-40

  Lazsádi Csilla

  Megtekintések száma:

  254

  A tanulmány azt vizsgálja, hogy a család szociális hátterének milyen szerepe van abban, hogy a gyerekek milyen megküz­dési módokat alkalmaznak. 306 óvodásról nyertünk adatot szóbeli és írásbeli kikérdezés módszerével: a megküzdési stratégiákra vonatkozóan a pedagógusoktól és a gyermekektől, a családi háttértényezőket érintő kérdésekre a szülőktől. A többváltozós regresszióanalízissel nyert eredmények azt mutatják, hogy a SES változók más, demográfiai, családszerkezeti és szociális-érzelmi tényezők mellett már óvodás korban befolyásolják a megküzdések preferenciáját: a segítségkérő megküzdés az anya beosztott státuszával és az apa alacsony képzettségével függ össze, az egyezkedő megküzdés elsajátításának nem kedvez a szülő munkaerő-piaci aktivitásának hiánya, különösen, ha más stressztényezőkkel társul, mint az anya betegsége vagy párkapcsolati elégedetlensége, az agresszív megküzdést az apa beosztott státusza moderálja. Azoknak a gyerekeknek, akiknek társadalmi helyzete kedvezőbb, hatékonyabb a megküzdése.

• Tanodás és nem tanodás gyerekek szociális kompetenciáinak összevetése kérdőíves, megfigyeléses és narratív módszertannal

  102-128

  Nagy Zsófia

  Kovács Judit

  Megtekintések száma:

  123

  Az iskolákban gyakran nincs tér a gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése mellett a szociális kompetenciájuk fejlesztésére is. Elsősorban hátrányos helyzetű térségekben, kisebbségi gyerekek esetében igény van ilyen támogatásra. A hiányos szociális kompetenciákból eredő lemaradás kompenzálásaképpen működnek a tanodák. Kutatásunkban két észak-alföldi faluban tanuló általános iskolások illesztett csoportjait vetettük össze, az egyik csoport részt vesz tanodai szolgáltatásban, a másik nem. A két csoport szociális kompetenciáját vetettük össze. Az impulzivitást és agresszió szintet kérdőívvel, a kommunikációt és a jövőképet kvalitatív módszertannal mértük. A tanodás gyerekek szeretnek tanodába járni és a legtöbben a játékot emelték ki kedvelt tevékenységként. Viselkedéses mutatóink szerint a tanodás gyerekek kommunikációja fejlettebb, reálisabb jövőképpel rendelkeznek, önbevallásuk alapján inkább érzik magukat a többségi társadalomhoz tartozónak, mint a tanodába nem járó társaik. A tanodák tehát képesek mérsékelni a szocioökonómiai státuszból fakadó hátrány egy bizonyos szegmensét.