Keresés

Keresési eredmények

• Dietetics on Social Media - Netnographic Research of Instagram Stories on Healthy Eating

  69-86

  Horkai Anita

  Lehotai Alexa Kata

  Megtekintések száma:

  432

  A közösségi média egészséggel, egészséges táplálkozással és dietetikával kapcsolatos tartalmai kihívások elé állítják az alacsony egészségértési indexű felhasználókat. Annak elkülönítése, hogy ki hiteles tartalomgyártó s így kinek a tanácsai tekinthetőek szakmailag relevánsnak gyakran korlátokba ütközik. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a dietetikusok által közölt közösségi média tartalmak elérése miért alacsonyabb a szakembernek látszó önjelölt tanácsadók követőihez képest. 2024 június, július és augusztus hónapban 14 magyar influenszer tartalmait elemeztük a kvalitatív tartalomelemzés módszereivel, s emellett nyomon követtük a követőik számának alakulását és az eléréseiket. Azt tapasztaltuk, hogy a tartalmi hitelesség szempontjából nem elkülönülő influenszerek elérése és követőik száma elsősorban a napi aktivitás függvényében változik. Minél több történetet és posztot tesznek közzé az influenszerek, annál nagyobb ütemben nő követőik száma és a tartalmaik elérése szemben azokéval, akik ritkán tesznek közzé tudományosan megalapozott szakmai szempontból érvényes tartalmat regisztrált dietetikusként. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók számára a közösségi oldalakon keresett tartalmak hitelességének elsődleges mutatója a közösségi média aktivitás gyakorisága, a követők és like-ok száma, nem pedig a tartalom tudományos, evidence-based megalapozottsága.

• Közösségi média, telemedicina, mesterséges intelligencia, robotizáció – Hogyan hat a digitális technológia fejlődése a szociális munkára?

  189-218

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  633

  Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külföldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

• A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából

  67-81

  Huszti Elek

  Megtekintések száma:

  933

  Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.

• IBS-es betegek egészségmagatartása, megoldáskeresése és ennek hatása az IBS- ből való gyógyulásról alkotott véleményükre

  61-77

  Magyari Izabella Mónika

  Nagy Attila Csaba

  Molnár Edina

  Megtekintések száma:

  347

  Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy sokat kutatott funkcionális gasztrointesztinális betegség. A diagnosztizálása időigényes, a kezelések egyénre szabva működnek. Ez a kutatás arra irányult, hogy az IBS-es betegek a megoldáskeresés során milyen szakemberekhez fordulnak, milyen terápiákat milyen hatékonysággal próbáltak, mennyire tartották be a kapott indikációkat, mikor kezdtek el saját megoldást keresni, mennyire bíznak a szakemberekben és mit gondolnak a gyógyulási esélyeikről. A kutatáshoz önkéntes IBS-es betegeket kerestünk közösségi média csoportokban. A 45 jelentkezőből a strukturált kérdőívünkre 27-en küldtek be választ. Az eredményeket Excelben és SPSS-ben a következő statisztikai módszerekkel elemeztük: Pearson-féle khi-négyzet próba, Fisher-féle egzakt próba, szórás és megoszlás számításokkal. Az összefüggések vizsgálata a következő eredményeket mutatja: szignifikáns kapcsolat van a tünetek fennállásának ideje és a között, hogy a betegek mikor fordultak orvoshoz. A kipróbált terápiák, kúrák és a tünetek enyhülése között szignifikáns összefüggést nem mutattak a számításaink, ahogy az indikációk betartása és a gyógyulás esélye között sem.

• Roma tanulók deszegregációja a gyakorlatban: A csehországi Krnov-i eset realista értékelése

  84-111

  Richterová Bohdana

  Megtekintések száma:

  58

  A tanulmány a csehországi roma tanulók szegregációját vizsgálja és feltárja, hogy a deszegregáció egyes helyeken sikerül, máshol viszont nem. Dokumentumalapú realista értékelést használva, a tanulmány továbbfejleszti és finomítja a kontextus-mechanizmus-eredmény (CMO) konfigurációját Krnov város számára, ahol 2008-ban egy szegregált általános iskolát bezártak és a roma gyerekeket a város megmaradt iskoláiban helyezték el. A rendelkezésre álló szakpolitikai elemzéseket, jelentéseket és a médiában megjelent tudósításokat figyelembevéve jelen tanulmány négyféle, egymással összefüggő működést azonosított be: iskolai megbélyegzést csökkentő beilleszkedés; aktív önkormányzati gondoskodás; egyéni oktatást és több szolgáltató közti együttműködést magában foglaló támogató infrastruktúra; és a végrehajtás stabilizálását elősegítő iskolavezetés. A másodlagos indikátorok az elvártnál jobb eredményt mutatnak, mivel alacsonyabb az általános iskolát be nem fejezettek száma. Bár az eredmény nem szolgál oksági bizonyítékkal, átvihető alapelveket és „átvihető tesztet” kínál azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a szegregáció felszámolását tervezik eltérő helyi körülmények között.