Keresés

Keresési eredmények

• Dietetics on Social Media - Netnographic Research of Instagram Stories on Healthy Eating

  69-86

  Horkai Anita

  Lehotai Alexa Kata

  Megtekintések száma:

  36

  A közösségi média egészséggel, egészséges táplálkozással és dietetikával kapcsolatos tartalmai kihívások elé állítják az alacsony egészségértési indexű felhasználókat. Annak elkülönítése, hogy ki hiteles tartalomgyártó s így kinek a tanácsai tekinthetőek szakmailag relevánsnak gyakran korlátokba ütközik. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a dietetikusok által közölt közösségi média tartalmak elérése miért alacsonyabb a szakembernek látszó önjelölt tanácsadók követőihez képest. 2024 június, július és augusztus hónapban 14 magyar influenszer tartalmait elemeztük a kvalitatív tartalomelemzés módszereivel, s emellett nyomon követtük a követőik számának alakulását és az eléréseiket. Azt tapasztaltuk, hogy a tartalmi hitelesség szempontjából nem elkülönülő influenszerek elérése és követőik száma elsősorban a napi aktivitás függvényében változik. Minél több történetet és posztot tesznek közzé az influenszerek, annál nagyobb ütemben nő követőik száma és a tartalmaik elérése szemben azokéval, akik ritkán tesznek közzé tudományosan megalapozott szakmai szempontból érvényes tartalmat regisztrált dietetikusként. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók számára a közösségi oldalakon keresett tartalmak hitelességének elsődleges mutatója a közösségi média aktivitás gyakorisága, a követők és like-ok száma, nem pedig a tartalom tudományos, evidence-based megalapozottsága.

• Közösségi média, telemedicina, mesterséges intelligencia, robotizáció – Hogyan hat a digitális technológia fejlődése a szociális munkára?

  189-218

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  401

  Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külföldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

• IBS-es betegek egészségmagatartása, megoldáskeresése és ennek hatása az IBS- ből való gyógyulásról alkotott véleményükre

  61-77

  Magyari Izabella Mónika

  Nagy Attila Csaba

  Molnár Edina

  Megtekintések száma:

  112

  Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy sokat kutatott funkcionális gasztrointesztinális betegség. A diagnosztizálása időigényes, a kezelések egyénre szabva működnek. Ez a kutatás arra irányult, hogy az IBS-es betegek a megoldáskeresés során milyen szakemberekhez fordulnak, milyen terápiákat milyen hatékonysággal próbáltak, mennyire tartották be a kapott indikációkat, mikor kezdtek el saját megoldást keresni, mennyire bíznak a szakemberekben és mit gondolnak a gyógyulási esélyeikről. A kutatáshoz önkéntes IBS-es betegeket kerestünk közösségi média csoportokban. A 45 jelentkezőből a strukturált kérdőívünkre 27-en küldtek be választ. Az eredményeket Excelben és SPSS-ben a következő statisztikai módszerekkel elemeztük: Pearson-féle khi-négyzet próba, Fisher-féle egzakt próba, szórás és megoszlás számításokkal. Az összefüggések vizsgálata a következő eredményeket mutatja: szignifikáns kapcsolat van a tünetek fennállásának ideje és a között, hogy a betegek mikor fordultak orvoshoz. A kipróbált terápiák, kúrák és a tünetek enyhülése között szignifikáns összefüggést nem mutattak a számításaink, ahogy az indikációk betartása és a gyógyulás esélye között sem.