Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciái
    33-62
    Megtekintések száma:
    186

    A tanulmány a diplomás vagy jelenleg diplomát szerző roma fiatalok pálya-választási preferenciáit mutatja be és elemzi. Egy átfogó országos vizsgálat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel nyert adataira támaszkodva rajzolja ki azokat a mintázatokat, amelyek a vizsgált roma diplomás populációt jellemzi. A kérdőíves kutatás eredményei a pályaválasztási preferenciák bemutatása céljából a kérdőívet kitöltők iskolai végzettségének, tudományterületének, nemének, életkorának, lakóhelyének, jövőre vonatkozó terveiknek és a roma nyelvi/kulturális csoporthoz való tartozásuk közötti összefüggéseket mutatják be. A kvalitatív kutatási eredmények azt mutatják, hogy a roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciájában és jövőre vonatkozó terveikben döntő szerepet játszik roma identitásuk megélése. A roma közösséghez tartozástól teljesen függetlenül, a mintába kerültek esetében a pálya-választási preferenciájuk legfőbb dimenziói a kirekesztettség, az előítéletesség és a magukon megtapasztalt diszkrimináció és a roma/cigány közösségek marginális élethelyzete.

  • Oktatási helyzetkép telepszerű körülmények között élő roma lakosokról
    112-137
    Megtekintések száma:
    265

    Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Észak-alföldi Régió telepi körülmények között élő roma lakosai milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, milyen a tanulási motivációjuk, mekkora mértékben jellemző körükben az iskolaelhagyás. Kutatási eredményeinket a csak korlátozott számban elérhető országos statisztikai adatokkal tudjuk összevetni, mert a KSH Mikrocenzus 2016 nemzetiségi adatokat feltáró elemzése az utolsó adatbázis a vizsgált témakörrel kapcsolatban. Írásunk elméleti része kitér a romák oktatásban való részvételének történeti bemutatására, az iskolai sikertelenség és a lemorzsolódás háttértényezőinek bemutatására. Kutatási adataink kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikát alkalmaztunk. Az adatok elemzése szerint a vizsgált telepi körülmények között élő romák körében a szakmai végzettséggel és érettségivel rendelkezők aránya magasabb, mint a 2016-os országos felmérésben. Adataink igazolták azokat a szociológiai megállapításokat, melyek szerint a roma családokban a lányok elsődleges szerepköre a családi életben való közreműködés, akár a tanulás kárára is, hiszen a vizsgált telepen élő lányok közül kevesebben tanulnak tovább, mint a fiúk. Eredményeink szerint a vizsgálatban résztvevő személyek tisztában vannak azzal, hogy a magasabb képzettség elvileg a jobb munkahely megtaláláshoz vezet, de a válaszokban visszaköszönnek a rossz tapasztalatok és a telepi romák egyharmada szerint a telepi élet hátrányokat jelent a munkavállalás során.

  • Foglalkoztatási helyzetkép a telepi körülmények között élő nyíregyházi romák körében
    32-44
    Megtekintések száma:
    309

    Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.