Keresés

Keresési eredmények

• Az oktatói személyiség sajátosságai a vasútszakmában

  108-129

  Farkas Attila

  Filep Roland

  Dajnoki Krisztina

  Megtekintések száma:

  268

  Évtizedek óta keresik a kutatók és a gyakorlati szakemberek arra a napjainkban is aktuális kérdésre a választ, hogy mitől „jó”, azaz eredményes és hatékony egy pedagógus. A válasz az oktató személyiségével, személyiségjegyeivel kapcsolatos területeket is magában foglal. Kutatásunk során célul tűztük ki a vasútszakmai oktatók személyiségének vizsgálatát. Részcéljaink között szerepelt az általános személyiségjegyek Big Five modellel történő elemzésén túl, az oktató asszertivitásának, az emberekhez való alaphozzáállásának, befolyásolási technikájának és konfliktuskezelési módjának a tanulmányozása. A saját vizsgálatot kérdőíves módszerrel, széles körben alkalmazott eszközökkel végeztük négy különböző szervezetnél. A csoportok közötti eltérések vizsgálatához varianciaanalízist alkalmaztunk. Az eredmények alapján az oktatók megfelelő alapokkal rendelkeznek a pozitív légkör kialakításához. Nyitottság, barátságosság és az asszertivitás közepesnél erősebb szintje jellemző rájuk, a Machiavellizmus pedig csak kis mértékben van jelen. Konfliktuskezelésben a kompromisszumkeresés, a problémamegoldás és az elkerülés a legjellemzőbb stílusok. Az eredmények alapján javasoljuk a nyitottság és az asszertivitás szintjének további növelését, kompromisszumkeresés helyett pedig a komplex problémamegoldás gyakoribb alkalmazását.

• Szakoktató szakos hallgatók induktív gondolkodásának fejlettsége

  191-209

  Tóth Péter

  Megtekintések száma:

  11

  Munkaerőpiaci elvárás, hogy a pályakezdők rendelkezzenek fejlett kommunikációs-, szervező- és problémamegoldó képességgel, analógiás gondolkodással és logikus gondolkodással, kreativitással, interperszonális képességekkel, érzelmi intelligenciával, továbbá legyenek asszertívak és motiválhatók. A szakmai pedagógusképzésben, különös tekintettel a szakoktató képzésre e transzverzális kompetenciák szerepe, ha lehet, akkor még fontosabb, hiszen a pedagógusok feladata lesz a szakoktatásban tanulók e kompetenciáinak fejlesztése is. Jelen kutatásban a szakoktató képzésbe jelentkező hallgatók induktív gondolkodásának fejlettsége került felmérésre. A levelező képzésben résztvevő 60 hallgató induktív, azon belül absztrakt gondolkodása igen változatos képet mutat. Sikerült elkülöníteni egy viszonylag kis létszámú csoportot, akik kis időráfordítás mellett jó eredményeket értek el, így gondolkodásuk gyorsnak és eredményesnek mondható. Viszont adódott egy nagyobb csoport is, akik kihasználták ugyan a teljes rendelkezésre álló időt, de induktív gondolkodásuk kevésbé fejlett. Mindkét csoport módszertani szempontból különös figyelmet érdemel.

• A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában

  41-69

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  454

  A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.