Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) és előzményének támogatási rendszere - különös tekintettel a sportcivilek támogatására
    129-153
    Megtekintések száma:
    232

    A demokratikus politikai rendszer alapvető működési egységei a plurális tevékenységű civil szervezetek. A hazai rendszerváltást követően jelentős számban megjelenő, alulról szerveződő klasszikus civil szervezeti szféra sajátossága a támogatásokkal történő erős összefüggés/függőség. 2003-ban jelent meg a szervezetek nagyobb körét átfogó, pályázati alapú támogatási rendszer, a Nemzeti Civil Alap (NCA) mely mára Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnevezéssel a szféra szervezeteinek közel 10%-át támogatja, éves működési és programszerű tevékenységek finanszírozásával. A kezdetek óta jelentősen átalakult ez a rendszer, és mára, bizonyos keretek mellett, az arra felkészült szervezetek számára kiszámítható módon nyújt akár előfinanszírozott alapon is támogatást. A szokásos statisztikai adatokat meghaladva tanulmányunk a pályázati rendszer egyes sajátosságaira kíván rávilágítani olyan módon, mely nem a szokásos pályázati ismertetést követi. A meglévő adatok, források kezelése is meglehetős óvatosságot igényel, valamint arra is kitér, hogy noha jelentősen a keret követelményei nem változtak, a 2024-es időszak kompenzáció nélkülisége vélhetően hatással lesz a támogatási forma kiszámíthatóságára.

  • A szakmai tanárképzés átalakuló mintázatai Magyarországon: Tendenciák és összefüggések a jelentkezési adatok alapján öt szak összevetésében
    15-36
    Megtekintések száma:
    65

    Jelen tanulmány a magyarországi szakmai tanárképzési szakok rekrutációs tendenciáit vizsgálja a 2016 és 2025 közötti időszakban, öt kiemelt szak – agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár és szociális ismeretek tanára – adatai alapján. A kvantitatív idősoros elemzés a felvi.hu nyilvános adatbázisán alapulva tekinti át a jelentkezők és a felvettek számának alakulását, az első helyes jelentkezések trendjeit, valamint a hallgatói összetétel nemi arányainak változásait. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakmai tanárképzésben általános, de eltérő intenzitású növekedés figyelhető meg 2022 után, amely különösen a gazdasági, agrár és műszaki területeken erősödött fel. A vizsgált szakok között eltérő mintázatok rajzolódnak ki: míg az egészségügyi és a szociális orientációjú képzéseken tartósan női dominancia figyelhető meg, addig a mérnöktanár szakon a férfi részvétel továbbra is meghatározó. A 2016–2025 közötti időszak a szakmai tanárképzés részleges presztízsnövekedését jelzi.