Keresés

Keresési eredmények

• A rurális közegben élő szülők IKT-attitűdjei, nevelési stílusai - Az olvasóvá nevelés digitális kihívásai

  22-42

  Néma Judit Eszter

  Megtekintések száma:

  217

  Jelen tanulmány egy 2022 őszén végzett családi literációs kutatás (Néma 2023c) folytatása, mely során 10 félig strukturált interjúval vizsgáltam az erdélyi rurális közegben (Parajd, Hargita megye) élő értelmiségi családok olvasóvá nevelési kihívásait. Az olvasás funkcióit elemző korábbi tanulmány diszkussziója előrevetítette a digitalizációs kontextus szükségszerű vizsgálatát. Hogy hogyan jelenik meg az erős olvasóvá nevelői attitűddel jellemezhető diplomás családokban az IKT-eszközök megítélése, azt a 2022-ben felvett interjúk második kérdésére (a könyv és a vizuális eszközök viszonyára) adott válaszainak szövegkorpuszán keresztül elemzem. Az anyagfeldolgozás során a kvalitatív tartalomelemzés módszertanával élve 232 IKT-tematikájú állítást emelek ki, melyeket további 4 tematikus blokkban mutatok be. A szülői digitális literáció feltárása érdekében az IKT-eszközök megítélését szülői nevelési stílusok (parenting styles) mentén vizsgálom, majd a térségi digitalizációs kontextus azonosítását követően a szülők IKT-percepcióit is elemzem. A narratívából nyert IKT-eszközökre vonatkozó kijelentések halmazából továbbá az olvasásra reflektáló utalások csoportját egyaránt azonosítom, hogy a napjainkban egyre inkább teret nyerő olvasás iránti passzivitás okait a doktori disszertációs kutatásom számára ezúton is feltárjam.

• Közösségi média, telemedicina, mesterséges intelligencia, robotizáció – Hogyan hat a digitális technológia fejlődése a szociális munkára?

  189-218

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  401

  Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külföldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

• Innovative IT solutions in health and sport - the importance of wearable devices, Internet of Things, artificial intelligence and Big Data

  87-114

  Tóth Kitti

  Megtekintések száma:

  31

  Az egészségügy jelentős humán- és pénzügyi forráshiánnyal küzd. Ennek leküzdésére az egyik mód a megelőző orvoslásra való összpontosítás, a sport népszerűsítése és a fejlett informatikai eszközök alkalmazása az egészségügyi ellátásban. Ezen eszközök közé tartoznak a viselhető eszközök, az IoT („Internet of Things”, Dolgok Internete), a Big Data és az AI (Artificial Intelligence, mesterséges intelligencia). Ennek a narratív áttekintő cikknek a célja, hogy bemutassa a terület jelenlegi állását, hogy támogassa a szakirodalom feldolgozását az új kutatások kezdetén, áttekintve a főbb szakirodalmakat, amelyek az adatkezelés három funkciójára összpontosítanak: az adatgyűjtésre, -tárolásra és -feldolgozásra. A tanulmányok számszerűsítéséhez lekérdezéseket futtattunk a ScienceDirect, PubMed, Web of Science, Google Scholar adatbázisokban. A lekérdezésekben használt kulcsszavak a következők voltak: „Internet of Things”, „Big Data”, „Artificial intelligence” és „Wearable devices”, kiegészítve az „health” és „sports” kifejezésekkel, így összesen 8 lekérdezést futtattunk le minden adatbázisban. Csak olyan tudományos cikkeket választottunk ki, amelyek konkrét eredményeket tartalmaznak, az egészségügyben vagy a sportban használt IKT-eszközöket mutatnak be, és teljes mértékben elérhetőek voltak intézményünk hálózatáról, így 35 cikket vizsgáltunk meg. A lekérdezések eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a szakirodalom több, mint 50%-a 2019 óta jelent meg, tehát a téma jelenleg erősen kutatott terület. A Science Directben átlagosan a publikált munkák 59,57%-a, a PubMedben 74,49%-a, a Web of Science-ben pedig 77,18%-a jelent meg 2019-től. A fent említett informatikai eszközök az egészségügy és a sport területén jelentősek. Jelentőségük leginkább a megelőző orvostudomány és az orvosi kutatások innovációjának előmozdításában érhető tetten.

• A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából

  67-81

  Huszti Elek

  Megtekintések száma:

  668

  Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.