Keresés

Keresési eredmények

• Többszörös intelligenciavizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói körében

  177-194

  Dominek Dalma Lilla

  Barnucz Nóra

  Megtekintések száma:

  101

  A kognitív rugalmasság az egyik legfontosabb képesség, mely a XXI. század kihívásaként jelentkezik, mely a kreativitás és az intelligenciafajták fejlesztésével (Spiro és Jehng 1990), vagy éppen a flow pedagógiai modell tanórai alkalmazásával érhető el. Jelen kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak többszörös intelligenciaszintjét vizsgáljuk (N=5670; n=747). A kutatás fókuszában a hallgatók többszörös intelligencia-térképének felmérése és annak tanórai alkalmazhatóságának vizsgálata áll. A kvantitatív kutatást 2022/2023-as akadémiai tanévben végeztük, melyhez a Gardner-féle többszörös intelligenciatesztet adaptáltuk. Hipotézisünk szerint a hallgatók azon intelligencia típusai erősek, melyek az adott kar erősségéhez szükségesek, míg a többi intelligenciatípus fejlesztést igényel. Az adatelemzést SPSS statisztikai programmal végeztük, melynek során többváltozós eljárásokat alkalmaztunk a nem, a kar és a lakóhely független változók bevonásával. Az eredmények szignifikáns összefüggést mutattak a hallgatók kari megoszlása és a vizsgált változók között. Ez megerősíti azt az elméletet, miszerint a kognitív rugalmasság elsősorban az intelligencia különböző típusainak fejlesztése révén fokozható.

• Digitális kihívások a felsőoktatásban: Az NKE oktatóinak digitális készségeinek kvantitatív vizsgálata

  5-21

  Barnucz Nóra

  Botos Virág

  Ceglédi Szabolcs

  Dominek Dalma Lilla

  Megtekintések száma:

  224

  Az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át, hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is új pozíciók és hivatások jelennek meg, melyre az oktatásnak fel kell készülnie. Kutatások bizonyítják, hogy az oktatás sikeressége leginkább a pedagógusokon múlik (Mourshed, Chijoka és Barber 2010). Éppen ezért jelen kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) oktatóinak digitális kompetenciáit vizsgáljuk (N=824). A kvantitatív kutatáshoz a DigCompEdu kérdőívet használtuk. Kutatjuk, hogy az NKE oktatói milyen szintű digitális kompetenciával rendelkeznek önértékelésük szerint. Hipotézisünk szerint az oktatók digitális kompetenciája ugyan fejlesztést igényel, de motivációjuk a digitális technológiák tanórai alkalmazása kapcsán pozitív irányt mutat. Az oktatók magasabb pontszámot értek el a digitális tartalmak kezelése, a szakmai elkötelezettség, valamint a tanulás és tanítás területein, míg a legalacsonyabb pontszámot az értékelés területén érték el.