Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A University Electronic Games e-sport bajnokságának és e-sportolóinak vizsgálata
    52-61
    Megtekintések száma:
    153

    Az e-sport versenyszerű videojátékokat jelent, amelyeket különböző ligák és szervezetek koordinálnak. Az e-sportolók csapatokhoz vagy szervezethez tartoznak, amelyeket különböző gazdasági szervezetek és társaságok támogatnak. Kezdetekben csak offline, majd csak online versenyeket rendeztek, napjainkban pedig egy online selejtező végén egy offline döntőre kerül sor sportcsarnokokban. Jelen kutatás elsődleges célja a University Electronic Games (UEG) e-sport versenyen résztvevő e-sportolók vizsgálata.  Az e-sportolók mellett fontosnak tartom magát a versenysorozatot megvizsgálni, a megkérdezett játékosok milyenre értékelik, mi motiválta őket, hogy ismét jelentkezzenek. Online kérdőíves felmérést végeztem a Debreceni Egyetem által szervezett UEG online bajnokság három szezonjának résztvevői között. Létszámát tekintve az UEG a legnagyobb egyetemi e-sport bajnokság Magyarországon, ezért került kiválasztásra a vizsgálata. A vizsgálatban résztvevők motivációjuk alapján azért versenyeznek, hogy sikert érjenek el és örömöt jelent a versengés a győzelemért, számukra az e-sport önmegvalósítást jelent. A hazai e-sport hírekről és versenyekről közösségi médiából, valamint az egyetemi levelező rendszerből tájékozódnak. Általánosságban elmondható, hogy jóra értékelik az UEG e-sport bajnokságot a résztvevők. A szervezőknek fejlesztendő terület a verseny szervezése és a felkészültségük egy ekkora létszámú verseny lebonyolítására. Erősségük a segítőkészségük és a pontos, precíz tájékoztatásuk a versenyről.

  • A termelésirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata
    401-415
    Megtekintések száma:
    218

    A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fokozódó, felgyorsuló piaci verseny alakult ki a vállalatok között. Ezen verseny nemcsak a logisztikai folyamatokban, hanem a termeléssel kapcsolatos kérdésekben is jelentősnek tűnik, hiszen a termelővállalatok középpontját jelentik az értékesítésnek, és nélkülük nem teremthetők meg a logisztika folyamataiban fellelhető értékesítési cikkek. A termelés optimalizálásának, hatékonyságának a szerepe az ellátási láncban folyamatosan nő, ugyanis a vállalat költségeinek jelentős része itt képződik. Kutatási célkitűzésünk egy különböző gyártási, szerelési technológiákat alkalmazó vállalat eszközeinek hatékonyság vizsgálata az SAP Business One, illetve a svájci eredetű, napjainkban megjelent PPS One rendszerrel. Ezen alkalmazások segítségével a kifejezetten gyártással és termelésirányítással foglalkozó vállalatok számára adtunk megoldást a munkafolyamataik optimalizálására, tevékenységeik, műveleteik megszervezésére, alapanyagaik felügyelésére és ellenőrzésére. Megfigyeltük a termeléstechnológia elemek közül a kapacitástervezést, gyártási utasításokat, ütemezéseket, gyártás nyomonkövetést és költségszámítást. Az elemzés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek a stratégia javításával a vállalkozás versenyképességét, valamint üzleti tevékenységének eredményességét növelik, mindemellett megkönnyítik a vállalat készletgazdálkodási és árazási tevékenységét.

  • Sport, mint a stressz ellenszere
    69-78
    Megtekintések száma:
    2569

    A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezőket mérő három kérdőívet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz Kérdőív és 10 tételes CD-RISC kérdőív) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 297 versenysportoló és 139 szabadidősportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidő- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekből látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidő sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bírt, míg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitív hatása érvényesült.

  • Pályázatok értékelése a hatályos közbeszerzési törvény és a vonatkozó jogszabályok szerint
    129-138
    Megtekintések száma:
    159

    A Közbeszerzésekről szóló új törvény célja, hogy biztosítsa a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Az új szabályozás eredményeképpen jelentősen meggyorsulnak a közbeszerzési eljárások, növekszik az átláthatóság és a verseny. A törvény 2015. november elsején lépett hatályba, de már azóta többször módosítottak rajta. Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta az állami projektértékelői jogviszonyról szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy az európai uniós források megvalósuló projektek esetében objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelési rendszer jöjjön létre.

  • Közbeszerzés lebonyolítása a hatályos jogszabályok tükrében
    1-8
    Megtekintések száma:
    130

    A Közbeszerzésekről szóló új törvény célja, hogy biztosítsa a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Az új szabályozás eredményeképpen jelentősen meggyorsulnak a közbeszerzési eljárások, növekszik az átláthatóság és a verseny. Továbbra sem lesz egységes az uniós értékhatár alatti eljárások rendje, mivel a törvény a becsült érték alapján differenciálja a szabályokat. Fontos változás az értékelés kapcsán, hogy a kizárólag ár alapú rangsorolás helyett az ár-érték módszer alkalmazása kerül előtérbe.

  • Ipar 4.0 koncepció és kulcselemei
    100-111
    Megtekintések száma:
    266

    A növekvő és folyton változó nemzetközi verseny, a növekvő piaci volatilitás és a mindinkább egyedi termékek iránti kereslet (személyre szabott gyártás), valamint a termékek rövidebb életciklusa komoly kihívások elé állítják a vállalatokat, aminek a hagyományos termelési rendszerek már nem képesek megfelelni. Az ipar 4.0 egy új gyártási paradigma, mely nagy hangsúlyt fektet az intelligens termékek és folyamatok létrehozására. Az egyedi gyártás minél hatékonyabb megvalósítása került előtérbe, tömegtermelésnek megfelelő kondíciók mellett. A készletre történő termelést felváltja a vevői rendelésre történő gyártás. Az ipar 4.0 téma iránti növekvő érdeklődés ellenére azonban ez még mindig nem konszenzusos koncepció. Nincs egyértelmű elképzelés erről az új gyártási paradigmáról, ezért a szakirodalom bemutatásán keresztül próbálom meg ismertetni a fellelhető ipar 4.0 definíciókat, deklarálni a koncepció technikai elemeit és részletesen bemutatni azokat, ezáltal is mind tisztább képet alkotni a koncepcióról.

  • A fejlődés a vállalati folyamatokban rejlik
    358-369
    Megtekintések száma:
    254

    Manapság a rohamosan fejlődő világunkra az állandó változás jellemző. A szervezeteknek ezekre a rendszeres változásokra fel kell készülniük és tudniuk kell reagálni, hogy a piaci versenyben érvényesülni tudjanak. Ma már semmi sem állandó vagy prognosztizálható, mert a szervezetket a „3 V” erő (vevők, verseny, változás) hajtja. Az állandóan változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás miatt a hagyományos funkciók alapján strukturált szervezetek helyett a vállalatoknak a folyamatszemléletű irányításra kell átállniuk. A korszerű folyamatmenedzsment eljárások alkalmazásával a szervezetek működése áttekinthetővé, elemezhetővé, mérhetővé és folyamatosan javíthatóvá tehető, továbbá hozzásegíti a vállalatokat, hogy növeljék a teljesítményüket és a szervezeti rugalmasságukat és csökkentsék a költségeiket is. Ezek mellett annak a felismerésében is segít, hogy az adott folyamatot mikor szükséges valamilyen hatásra megváltoztatni. Abban az esteben, ha a vállalatok jól megszervezett folyamatokat alakítanak ki, akkor rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a hatékonyabb működést teszi lehetővé, valamint egyszerűbb fejlesztési tevékenységet kivitelezni. Napjainkban a fejlődés, mint egy új keretrendszer elsősorban a digitalizációt állítja a középpontba, amely a vállalatok számára kihívást jelent és ezekhez alkalmazkodniuk kell, hogy a versenyben ne maradjanak alul. Ezek a kihívások sok szervezet életében radikális változtatásokat, átalakításokat igényelnek, amelyeket nehéz teljesíteni. A folyamatalapú vállalatvezetés kialakításával, viszont ezek a fejlesztések nem csak a multinacionális vállalatok dolgát könnyíthetik meg, hanem a kis- és közép vállalatok is adott esetben könnyeben el tudnak mozdulni a digitalizáció irányába, így nem csak a saját, hanem egy egész gazdaság fejlődését előidézhetik. 

  • Csalások a pénzügyi ágazatokban
    1-17
    Megtekintések száma:
    357

    A társadalmi erőforrásokért folyó vetélkedés arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a gazdasági előnyszerzés érdekében megszegjék az etikai alapokon nyugvó üzleti szabályokat. A digitalizált adatok egyre bonyolultabbá teszik azok valósságtartamának ellenőrzését. A Wirecard-botrány és a COVID-19 válság hatására átalakul majd a körülöttünk lévő környezet, megváltozik a világról alkotott gondolkodásunk, felgyorsítja a digitalizációs eszközökkel előállított adatok lehetséges kontrolljának vitáit, a nemzetközi számvitel minél szélesebb körű bevezetésének problémakörét.

    A 2007-es gazdasági válság óta általánosságban és mérhetően növekszik a csalások lehetőségének mértéke az állami megrendelések, az építőipar, az ingatlankereskedelem, az olaj- és gázipar, a nehézipar és a bányászat, illetve a pénzügyi ágazatokban, amelyeket az egyes országok kormányai új adózási-ellenőrzési módszerek felhasználásával próbálnak megakadályozni. A COVID-19 járvány következtében feltehetően megvalósuló gazdasági válság stagnáló gazdaságaiban majd egyre kevesebb megrendelésen osztoznak a szereplők, a verseny erősödése következtében pedig fokozódik a csalás lehetősége vagy kényszere. A válságok vagy a pénzügyi szektorban kezdődnek vagy az az egyik károsultja, elszenvedője lesz. Az elmúlt évtizedekben a pénzügyi botrányok miatt ugyan nem rendült meg a bizalom a pénzügyi szektor iránt, de sérült azon általánosan elfogadott közvélekedés, hogy a pénzügyi szektor szigorúan szabályozottsága miatt a csalásokkal nem érintett, nem fertőzött terület. A pénzügyi szektort érintő nemzetközi események rámutattak arra, hogy a pénzügyi szervezetekben a cég törvényes működését biztosító belső eljárásrendek nem akadályozták meg a belső visszaéléseket, mert az elkövetésben közreműködők egy része az irányítók közül került ki. Az általánosítások miatt a pénzügyi botrányokban közvetlenül nem érintett pénzügyi és ellenőrző szervezetek integritását is jelentős érdeksérelem éri, a bizalmat csak közös erőfeszítéssel, törvényi szigorításokkal, annak megfelelő kommunikációjával sikerülhet ismét helyreállítani.

  • Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
    213-223
    Megtekintések száma:
    1487

    Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.

  • A digitalitás és a fenntartható versenyképesség tényezői hazai viszonylatban
    217-226
    Megtekintések száma:
    184

    A nemzetközi kapcsolatok élénkülése és a technológia fejlődése összefüggésben van az erősödő globalizációs tendenciákkal. Ezek a folyamatok növelik az országok egymásrautaltságát, ugyanakkor a köztük lévő versenyt is. A verseny tényezői folyamatosan változnak, átértékelődnek, melynek következtében a hagyományos elemek mellett újabbak jelennek meg, illetve a meglévők összetevői belül arányeltolódások észlelhetők. Egy ország gazdasági teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a tudástól és a technológiától, gazdasági sikere pedig a tudás alkalmazásától. A tanulmány célja, hogy az IMD versenyképességgel foglalkozó kutatóközpontja és a koreai székhelyű SolAbility cég által készített komplex indikátorok segítségével Magyarországnak az előbb említett versenyben való szerepét meghatározó és azt formáló proxijait bemutassa és elemezze, továbbá felhívja a figyelmet mindazon tényezőkre, melyek jelentősen befolyásolják a jövőben országunk gazdaságát.

Adatbázis logók