Keresés
Keresési eredmények
-
Latest Trends and New Tools Being Used in Strategic Management
73-85Megtekintések száma:689In today’s rapidly changing world, there is an increased need for excellent strategic planning. A firm’s survival may indeed hinge on the firm’s planning process being exemplary. Various aspects of the strategic planning process are under review today as organizations wrestle to compete more effectively in an ever-changing world. This paper reveals and describes five new trends or tools being utilized today by firms to more effectively engage in strategic planning. Specifically, the new trends and tools to be discussed in this paper are as follows: increased need to follow a strategic planning model; increased need to develop quality vision and mission statements; a new improved method for incorporating SWOT analysis into practice. Utilizing two matrices one internal and one external to provide a less biased way to access the current strategy fit with conditions facing the firm. Explain the use of a decision matrix commonly called the QSPM (Quantitative Strategic Planning Matrix) for assessing the relative attractiveness of various strategies being considered for implementation. The purpose of this paper is to familiarize readers with basic new tools and techniques being used by organizations to effectively develop an improved strategic plan for the firm.
-
Do Talent Management Practices Affect Organizational Culture?
495-506Megtekintések száma:471The purpose of this paper is to enhance the readers' understanding of the domain of talent management and organisational culture and how talent management becomes one of the important strategic tools to improve the work environment, specifically as a tool for enhancing the organizational culture. The paper also attempts to probe and aid readers in understanding to what extent talent management affects the organizational culture. This paper is based on secondary research and articles in the areas of talent management, organizational culture and the relationship between them. The author has reviewed the existing body of work on these topics to arrive at the analysis of the relationship between talent management and organizational culture. As well as measuring its impact on the whole organization by reviewing the existing literature.
-
Teljesítménymenedzsment innovációja egy könnyűipari középvállalkozásnál /szervezeti teljesítmény növelése egy új motivációs rendszerrel/
1-9Megtekintések száma:199Egy vállalkozás menedzsmentjének stratégiai célkitűzései megvalósításához folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és koordinálnia azt, hogy az alkalmazottaknak mit kell tennie a kitűzött célok elérése érdekében. Ebben a tevékenységében a cégvezetésnek időnként és esetenként korrekciókat kell végrehajtania az alkalmazottak végzett munkájában és motivációiban. A dolgozat egy, a versenyszférában tevékenykedő, könnyűipari középvállalkozás esettanulmányán keresztül mutatja be azt, hogy a cégvezetés milyen új motivációs rendszert vezetett be a vállalkozásnál annak érdekében, hogy a vállalati teljesítményrangsorban hátul lévők produktuma növekedjen, és egyre inkább megközelítse a vállalati átlagos dolgozói teljesítmény értékeket. Azt, hogy a teljesítmény rangsorban hátul lévők kibocsátását növelni szükséges, a menedzsmentnek az a felismerése váltotta ki, hogy az átlag alatt teljesítők – alacsony kibocsátásuk ellenére – ugyan akkora álló- és forgótőkét kötnek le, mint az átlag felett teljesítők. A teljesítményrendszer keretein belül a normákon nyugvó követelményrendszert egészítette ki a cégvezetés úgy, hogy az szolgálta a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését, amellett, hogy megerősítette őket szakértelmükben és a társasággal szembeni lojalitásukban. A teljesítménymenedzsment innovációjának eredményeként számottevően emelkedett a teljesítményrangsorban korábban hátul lévők kibocsátása, ami formálisan abban nyilvánult meg, hogy az egyénenkénti, havonta normákhoz mért teljesítmény százalékok szórása jelentősen csökkent, tartalmilag pedig a jelenség azt tükrözte, hogy megindult a teljesítményben leszakadó státusban lévők felzárkózása legalább a középmezőnybe soroltakhoz. Az egyéni teljesítmények rangsorban bekövetkezett „tömörülése” ez által hozzájárult azon vállalati stratégiai célkitűzés megvalósulásához, hogy a termelés átlagköltségei csökkenjenek, ezzel paralel a termelő tevékenység jövedelmezősége növekedjen.
-
A HR stratégiai szerepe Magyarországon és Szlovákiában a nemzetközi Cranet kutatás tükrében (2015-2016)
478-489Megtekintések száma:301Közép-Kelet Európa országaiban döntően az elmúlt évtizedekben terjedtek el a nyugati-európai menedzsment irányzatok, köztük az emberi erőforrás menedzsment modern szemléletű megközelítései. Az új elfogás központi eleme a stratégiai partneri szerep, melynek hátterében az emberi erőforrások felértékelődése áll. A HR a versenyképesség szempontjából kritikus funkcióvá vált. A vizsgált országokban a gazdasági-társadalmi változásoknak köszönhetően rohamos változás állt be az ott működő szervezetek menedzsment módszereiben. Sok helyen azonban a személyügyekkel foglalkozó részlegek egyszerű átnevezése történt csak meg, melynek következtében az ottani HR szakemberek továbbra is inkább a hagyományos tevékenységeikre koncentrálnak. Ezeket a fontos tevékenységeket természetesen ma is el kell látni, ám hogy a szervezeti versenyképesség kialakításában és fenntartásában befolyásos szerepet játszhassanak, új típusú, stratégiai szerep alkalmazására is képesnek kell lenniük. A tanulmány a vizsgálatban résztvevő szervezetek HR stratégiai szerepvállalását vizsgálja a nemzetközi Cranet vizsgálat tükrében hazánkban és a szomszédos Szlovákiában elvégzett empirikus vizsgálatok alapján.
-
A controlling fejlődéstörténete, helye és szerepe a gazdálkodó szervezetekben
466-477Megtekintések száma:972A controlling kialakulása a 20. század elejére tehető, így már egy évszázados töretlen tudományterületi fejlődés tudhat maga mögött, és alkalmazásra került mind a pénzügyek, gyártás-termelés, kereskedelem értékesítés területein. A pénzügyi számvitelen belül kialakultak a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős tevékenységek, amelyet a vezetői számvitel, mint a menedzsment folyamatosan növekvő információigényét kielégítő terület fogott össze. Az operatív működésen túl a növekvő és diverzifikálódó vállalatoknál a controlling kiterjedt a stratégiai vezetés szintjére is. A controlling tevékenység fő fókusza a 21. századi vállalatoknál a szervezeti teljesítmény javítása. Korábban voltak különbségek a controlling német és angolszász irányzatai között. Míg a német megközelítés szerint a controlling egy eszközrendszer, amely segítségével rendelkezésre állnak a vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk, ezek alapján pedig megvalósíthatók a tervezés, ellenőrzés, és controll tevékenységek. Ezen túl a német irányzat szerint a controlling tevékenységért külön szervezeti egység a felelős. Ezzel szemben az angolszász felfogás szerint a controlling a vezetés része, és a vezetők feladata az erőforrások hatékony allokálása, az ún. „management controll”, a tervezés és controll feladatok egyszerre történő ellátása. Bár azzal kapcsolatban, hogy „hol a helye” a controllingnak a vállalat szervezeti keretein belül, felfedezhetjük a különbségeket, a két irányzat között. Tényként kijelenhető azonban, hogy a vezetés és a controlling egymástól elválaszthatatlan, mind a két a terület együttes célja a vállalti teljesítmény növelése.
-
Tehetségmenedzsment a nemzetközi gyakorlatban Európa és Kína példáján keresztül
454-464Megtekintések száma:261A vállalati tehetségmenedzsment rendszerek alkalmazása igen eltérő lehet szervezetenként. Ennek oka, hogy különböző elvek, stratégiai célkitűzések, valamint vállalati környezetben kell a működésüket menedzseljék a cégek. Az Európa szerte megfigyelhető munkaerő és tehetséghiány arra készteti a helyi szervezeteket, hogy munkaerőigényüket, ha kell, akkor külföldi forrásból is képesek legyenek biztosítani, amit a szabad munkaerőáramlás az EU által lehetővé is tesz. A globalizálódó környezet következtében a vállalati tehetségmenedzsment rendszerek működtetése során fontos figyelembe venni azt, hogy milyen származású munkavállalókat alkalmaz a cég, ugyanis az eltérő környezetből érkező munkaerőnek eltérő igényei lehetnek. A kulturális, demográfiai, gazdasági eltéréseknek köszönhetően fontos lehet egyértelműen ismerni a munkavállalói állomány összetételét, hogy a legoptimálisabb eszközöket alkalmazzuk a beillesztés, ösztönzés vagy akár a megtartás tekintetében. Jelen kutatás célja szekunder elemzések révén feltárni, hogy Európa és Kína tehetségmenedzsment rendszerei között milyen hasonlóságok figyelhetők meg és melyek azok az eltérések, melyek leginkább kiemelkedők. Az összehasonlítás szempontjából Kína elemzése azért lehet fontos Európai országok számára, mert a Kína rendelkezik az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággal napjainkban, amit potenciális lehetőségként kell a figyelem fókuszába kerüljön kifejezetten az ott élő magas számú lakosság tekintetében. A kutatás elsődleges eredményeként értelmezhető, hogy a tehetségekben való hiány a lakosság számától függetlenül jelenik meg nehézségként, mind az európai, mind pedig a kínai területeken – tehát egy olyan valós és általános kihívást jelent, amivel feltétlenül foglalkozni kell vállalati szinten. További eredményként értelmezhető az, hogy a sajátosságok figyelembe vételével beazonosíthatók azok a területi jellegzetességek, amelyek révén a tehetségmenedzsment rendszerek működési keretei megfogalmazhatók és rendszerbe foglalva megtalálhatunk a cikkben.
-
A konfliktuspotenciálok elemzésének jelentősége a marketing és az értékesítés integrációjában
41-59Megtekintések száma:118Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy melyek azok a kritikus kapcsolódási pontok a marketing és az értékesítési osztály között, melyek megfelelő fejlesztése a produktív együttműködés megvalósításához szükségesek. A két osztály közötti kapcsolatra leginkább a kofliktusokkal terhelt interdependencia jellemző. Az egyeztetési folyamatok javítása egy stratégiailag fontos feladat, hiszen ennek kritikus szerepe van a piacon való helytálláson. A közös munka hatásossága és minősége egy döntő faktor, amely a személyes és a szervezeti faktorok, valamint az információs hiányok és a konfliktusok által negatívan befolyásolt. Nemcsak a kapcsolódási pontok menedzsmentjének legfontosabb faktorai, hanem az elősegítő lépések is identifikálásra kerültek, melyek magukba foglalják a stratégiai és az organizációs feladatköröket is. Empirikus kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy a rendszeres információcsere, a több közös és interdiszciplináris meeting, a tisztán kommunikált és élt vállalati vízió pozitív módon járul hozzá a marketing és az értékesítési osztály koordinációjához és integrációjához. Így tehát a menedzsmentnek feladata egy vállalati vízió, mint átfogó és mindenki számára tisztán kommunikált vezetési kultúra megteremtése és ezáltal a munkavállaló hovatartozásérzésének erősítése. A vezetési kultúra elemei közül is a legfontosabb szerepe a koordinációnak és a közös stratégiai rendszer kialakításának van. Mindezek alapján elmondható, hogy a munkáltató számára fontos vállalati profit nagymértékben függ ezen osztályok integrálásának sikerességégétől, mely a fent említett tényezők megfelelő alkalmazásával elérhetővé válhat.
-
Vállalati stratégia a lineáris tevékenységelemzés modelljében
1-14Megtekintések száma:168Azt vizsgáljuk, hogy a lineáris tevékenységelemzés módszere mennyiben támogatja a különféle stratégiák vállalati bevezetését. Elemzésünk fókuszába a piaci nyitottságot, a lean menedzsmentet és a környezetvédelmi stratégiát helyezzük. Megmutatjuk, hogy a lineáris tevékenységelemzés, elsősorban a folyamatoptimalizálás problémájának hatékony megoldása révén, alkalmas a lean menedzsment döntéseinek támogatására, és további célkitűzések vállalati stratégiába illesztésére. Ilyen további célkitűzés lehet bizonyos termelési kultúrák megőrzése a későbbi fejlesztés céljából, vagy bizonyos versenykorlátozó stratégiák követése. Megmutatjuk azt is, hogy az egyes stratégiai célkitűzések költsége miként számszerűsíthető a lineáris tevékenységelemzés modelljében.
-
Szervezeti kultúra vizsgálata OCAI modellel a debreceni egyetem műszaki menedzser hallgatói körében
1-8Megtekintések száma:323Tanulmányunk OCAI modell segítségével elemzi a Debreceni Egyetem műszaki menedzser hallgatói által észlelt és ideálisnak tartott szervezeti kultúrát. A válaszadók a klán típushoz az átlagostól szignifikánsan közelebbinek, a piacitól pedig távolabbinak érzik szervezeti kultúrájukat. Az adhokrácia és a hierarchia esetében nem érzik azt az átlagostól eltérőnek. Ideálisnak az átlagostól klánhoz és adhokráciához közelebbi, a piactól távolabbi kultúrát tartanának. A jelenlegi és a kívánatos közti jelentős eltérés csak az adhokratikusság esetében mutatható ki. Az OCAI vizsgált kérdései(20) közül a jelenlegi észlelések 7, az ideális értékek 13 esetben térnek el jelentősen az átlagostól. A jelenlegi és az ideális szintek közül a jelenlegi szignifikánsan magasabb a következők esetében: domináns jellemzők (klán), leadership (piac), stratégia (hierarchia). Alacsonyabb pedig a domináns jellemzők (adhokrácia), esetében.
-
Stratégiát megalapozó elemzések gyakorlati alkalmazása
59-72Megtekintések száma:458A környezet növekvő változékonysága egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok, vállalkozások számára. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége változó, a bizonytalanság miatti kockázat nő, ami az üzleti vállalkozásoktól új szemléletű tervezési gyakorlatot vár el. Stratégiájuk kialakítása, tervezése során mind a külső és a belső környezet tényezőinek feltárása, mind a versenytársaik elemzése jól megválasztott módszerek alapján történhet. Ezen módszerek áttekintését, a tervezési és oktatási gyakorlatban történő alkalmazását tekintjük cikkünk céljának, melynek során a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott stratégiát megalapozó módszereket mutatjuk be, kiemelve a külső és a belső környezetet elemző módszereket. A külső környezet elemzése során a hagyományos PEST analízisre és a Porter–féle öttényezős modellre épülő külső faktor értékelő mátrix felépítését és alkalmazhatóságát szemléltetjük. A belső elemzési módszerek esetén a módszerválasztás szempontrendszerét, valamint az alkalmazható módszerek esetén az erőforrás alapú megközelítésre, kulcsfontosságú tényezők elemzésére, illetve a Porteri értéklánc elemzésre épülő belső faktor értékelő mátrix jelentőségére térünk ki. A stratégiát megalapozó elemzések harmadik pillérét a versenytársak mátrix alapú értékelése jelenti. A módszerek alkalmazhatósága függ a vállalkozás formájától, működési területétől és tevékenységének jellegétől, amit az új gazdasági szférák (pl.: sharing) és az átalakult erőviszonyok megjelenése is bonyolít.
-
A SCOR modell, a teljesítmény és a raktárak közötti kapcsolat vizsgálata
227-239Megtekintések száma:145A vállalatok vezetői számos stratégiai eszközt használhatnak, hogy a szervezetet fejlesszék, attól függően, hogy mit tekintenek fontosnak. Az Ellátási lánc műveleti referencia modell (Supply Chain Operations Reference Model, azaz SCOR) egy ezek közül. Jelentősége abban áll, hogy összekapcsolja az üzleti folyamatokat, a mutatókat, a legjobb gyakorlatokat és a technológiai jellemzőket egy egységes struktúrával. Elősegíti az ellátási láncok partnerei közötti kommunikációt, illetve javítja az ellátási lánc menedzsmentjét és a kapcsolódó ellátási lánc javító tevékenységek hatékonyságát. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy hogyan jelenik meg a SCOR modell a nemzetközi szakirodalomban a raktározással és teljesítménnyel összefüggésben. Milyen módszereket, eszközöket használnak a szerzők a kutatási kérdéseik és hipotéziseik vizsgálatához? Az eredmények bemutatását leíró statisztikán keresztül és kategóriaszelekcióval végzem. A kutatás során arra a következtetésre jutok, hogy a nemzetközi szakirodalomban a SCOR modell konkrétan a raktári teljesítményméréssel kapcsolatban még alig jelenik meg, inkább csak a különböző folyamatok leírásakor hívják segítségül. A jövőben érdemes lenne kiterjeszteni a SCOR modellt további területekre is, különösen a raktári teljesítménymérésre.
-
Sportcivilek-támogatások és összefüggések
341-347Megtekintések száma:137Amennyiben ma civil szervezetekről, különösen sportcivil szervezetekről beszélünk, úgy érdemes amellett a jelenség mellett megállni, hogy vajon ez a szervezeti típus mennyire alkalmas és képes támogatások fogadására. A KSH vonatkozó statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy a klasszikus civil szervezetek bevételeinek többsége évek óta magán vagy állami jellegű támogatásokból származik. Noha egy igencsak kiszámítható állami támogatási rendszer jellemzi manapság a szféra működését, melyben egyrészt igen egyenlőtlen az egyes támogatási formák eloszlása, másrészt viszont igen jelentős forrásbevonást tesz lehetővé. Az, hogy a támogatási formáknak és a támogatási bevételnek milyen összefüggése van a szervezet működésének további változóival, így például a nyújtott támogatásokkal, foglalkoztatottsági viszonyokkal, ráfordításokkal különösen jelentőséget kaphat mind a szervezetek működésének menedzselése, mind pedig a civil szféra terén történő stratégiai beavatkozások terén.
-
Környezeti kihívások – stratégiai válaszok
26-39Megtekintések száma:206A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsük a vállalatok és vállalkozások környezetében bekövetkező változások hogy kezelhetőek a menedzsment eszköztára segítségével. A vállalatok környezetében radikális változások történnek, elsősorban a technológiai fejlődés által nyitott új lehetőségek és kényszerek tömeges és erőteljes megjelenésén keresztül. A vállalatok egy része maga is aktív részese a környezeti változások létrehozatalának. Más vállalatok esetében pedig elsősorban a külső változások kezelésének a kérdése merül föl. Hogyan alkalmazkodhatnak a vállalatok és vállalkozások az új környezeti jellemzőkhöz; ezt a kérdést járja körbe a tanulmány.
-
Corporate Social Responsibility Scenario in Jordan: Transformation Context
1-10Megtekintések száma:269Corporate social responsibility (CSR) is not an alien concept in Jordan; although it has been seen so far as a philanthropic activity in keeping with Jordanian traditions. Jordan is an old state, politically stable and it is now in transformation from the point of CSR view, since more and more Jordanian stakeholders are becoming aware of the CSR concept and some firms in Jordan are working their way towards strategizing CR efforts. However, business still not fully grasps CSR practices and still considers CSR as part of philanthropy framework rather than lifting it to an upper level and taking it as a strategic approach to sustainability. Unfortunately, CSR in Jordan faces impeding obstacles: economic challenges, lack of government’s incentives, skill-set, weak transparency and disclosure, and finally management and governance. This study attempts to present the picture of the transformation of CSR in Jordan and discuss its main steps of evolution, moreover, it aims to analyze the challenges and future prospects of CSR on a national level. Regarding the applied research method, the paper’s data sources are of secondary research and I have used desk research to illustrate most important points and findings on the topic.
