Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Közösségi média marketing stratégia elemzése – különböző szinten versenyző kézilabda klubok vizsgálatán keresztül
    39-53
    Megtekintések száma:
    313

    Magyarországon kiemelt figyelmet és támogatottságot élvez a kézilabda, ez nem csupán hazánkra, hanem Európára is igaz, valamint egyre nagyobb teret hódít magának világszerte is a sportág. Az elmúlt két évtized egyik legnagyobb újdonsága minden a közösségi média, ami megreformálta az információ átadással és a hagyományos marketing tevékenységgel kapcsolatos alap stratégiákat. Ezeken a platformokon gyökeresen változtak meg a tartalomgyártás folyamatai, amire minden sportklubnak érdemes figyelmet fordítania, hiszen jelentős előnyökhöz juthatnak mind gazdasági-, marketing-, közösségépítés terén egyaránt, ha képesek jól kommunikálni. Három egymástól eltérő szinten versenyző sportklub került összehasonlításra kvalitatív vizsgálat során a közösségi média marketing stratégia tevékenységüket tekintve, amelyek név szerint a PICK Szeged, a Balatonfüredi KSE – BFKA Balatonfüred és a DEAC kézilabda csapata. Ezen vizsgálati modellnek az alapkoncepciója arra épült fel, hogy a különböző szinteken, különböző sportszakmai célokért küzdő klubcsapatok online marketingkommunikációs tevékenysége miben tér el egymástól, valamint mik azok a fejlődési lehetőségek, szempontok, amivel lehető leghatékonyabban lehet érvényesülni a social média felületeken. A kézilabda klubcsapatok több kutatási kérdésben is egyetértettek, de felfedezhető volt jelentős különbség is egy-egy területen, amiben a közösségi médiáért felelős szakemberek nem értettek egyet, vagy más nézőpontot képviseltek. Eredményeimet tekintve megállapítható, hogy egy sikeres online marketing stratégia mögött mindig komoly előkészületi és tervező munka áll, valamint a tartalomgyártás diverzifikálása kulcsfontosságú a különböző felületeken, mert a platformok fogyasztói közössége is eltérő egymástól.

  • A nemzetközi kávékereskedelem hálózatának vizsgálata
    393-404
    Megtekintések száma:
    275

    A kávé az egyik legtöbbet fogyasztott ital a világon. Az árucikkek kereskedelmében második helyet foglalja el a kőolaj után. Számos fejlődő ország gazdasága és politikája szempontjából döntő fontosságú, mivel termesztése, feldolgozása, kereskedelme, szállítása és forgalmazása munkahelyeket teremt emberek millióinak. A hálózati kapcsolatok és struktúrák elemzése elsősorban a szociológia területén vált népszerűvé, innen ered a társadalmi kapcsolatháló-elemzés (Social Network Analysis, SNA) kifejezés is. A módszer kiválóan alkalmas bonyolult társadalmi struktúrák komplex vizsgálatára és azok modellezésére. A kapcsolatháló definíció szerint társadalmi szereplők véges számú készletéből és a közöttük lévő kapcsolatokból áll. A komplex hálózatok modellezése ma már számtalan helyen előfordul a közösségi médiától a gyógyszeriparon át a gazdasági és kereskedelmi folyamatokig. A tanulmányunk a nemzetközi kávékereskedelem változásait vizsgálja kapcsoltháló-elemzéssel. Bemutatjuk az általunk vizsgált komplex hálózatokat, melyek rávilágítanak a nemzetközi kávékereskedelem fontosabb változásaira.

  • Extrém sportfogyasztás vizsgálata egy kutatás tükrében
    135-145
    Megtekintések száma:
    802

    Napjainkban egyre több kutatás fókuszál a szabadidős sportfogyasztásra, annak motivációs hátterének vizsgálatára, célcsoport jellemzőinek meghatározására. Az extrém sportok a szabadidős kínálati elemekben egyre markánsabban jelennek meg és a versenysportban is egyre erőteljesebben képviseltetik magukat. Kutatásunkban a fiatal felnőttek extrém sportfogyasztásának vizsgálatával foglalkozunk, a kérdőíveket Google Survey formájában, online kérdőíves felmérés módszerével gyűjtöttük be, melyeket legfőképp különböző social media platformokon, élzottan extrém sport érdeklődési körű egyéneket tömörítő csoportokban osztottuk meg. Az adatokat IBM SPSS szoftverrel dolgoztuk fel, alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredményeinket grafikusan is szemléltettük. Adattiszítás után 167 kérdőívet dolgoztunk fel. Az eredmények jól mutatják, hogy az extrém sportokat a férfiak preferálják inkább. A vizsgálatunk azt mutatja, hogy hazánkban a terepkerékpár, a falmászás, a mountainbike, a paintball és a gördeszkázás a legnépszerűbb szabadidős extrém sportok. A magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok között szignifikánsan nagyobb arányban találjuk az extrém sportok fogyasztását. Mivel költséges sport így  magasabb diszkrecionális jövedelmet és magasabb költéshajlandóságot feltételez, melyet a kutatásunk is igazolt. Az extrém sportot űző fiatal felnőttek sportfelszerelés márkaválasztását nem az extrém sportspecifikus, hanem a klasszikus piacvezető sportmárkák (Nike, Adidas) jellemzik.

  • Webáruházak fogyasztói megítélésének vizsgálata netnográfiával a COVID-19 időszakában
    Megtekintések száma:
    284

    Az online vásárlás egyre inkább a hétköznapjaink részévé válik, melyet az is bizonyít, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság közepette az online kiskereskedelem 30%-ot meghaladó növekedést ért el Magyarországon. Nemzetközi kutatások igazolták, hogy a fogyasztók közel 90%-a vásárlásaikat megelőzően szinte ugyanannyira veszik figyelembe az online véleményeket, mint a családtagok vagy barátok ajánlásait, döntéseikre pedig a digitális csatornák, ezen belül is a Facebook van a legnagyobb hatással. Kutatásunkban egy konkrét akcióhoz, a Black Friday-hez kapcsolódóan arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Magyarországon működő legnagyobb forgalommal bíró, online webáruházzal is rendelkező üzletek, mennyire aktívan használják a Facebook közösségi oldalt a fogyasztók elérésére, illetve befolyásolására. Vizsgálatunk módszeréül a netnográfiát választottuk, mellyel az áruházak Facebook oldalain a Black Friday hetében megjelenő posztokat, az arra adott fogyasztói reakciókat, illetve hozzászólásokat elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy az általunk kiválasztott öt webáruház közül a három legnagyobb forgalommal bíró alkalmazott kidolgozott Facebook kampányt az akció keretein belül. A hozzászólásokat elemezve a fogyasztókat 5 kategóriába soroltuk be az elégedettség és a bizalom alapján: az elégedettek, az elégedetlenek, az érdeklődők, trollok, illetve a némák csoportjába.

  • A University Electronic Games e-sport bajnokságának és e-sportolóinak vizsgálata
    52-61
    Megtekintések száma:
    153

    Az e-sport versenyszerű videojátékokat jelent, amelyeket különböző ligák és szervezetek koordinálnak. Az e-sportolók csapatokhoz vagy szervezethez tartoznak, amelyeket különböző gazdasági szervezetek és társaságok támogatnak. Kezdetekben csak offline, majd csak online versenyeket rendeztek, napjainkban pedig egy online selejtező végén egy offline döntőre kerül sor sportcsarnokokban. Jelen kutatás elsődleges célja a University Electronic Games (UEG) e-sport versenyen résztvevő e-sportolók vizsgálata.  Az e-sportolók mellett fontosnak tartom magát a versenysorozatot megvizsgálni, a megkérdezett játékosok milyenre értékelik, mi motiválta őket, hogy ismét jelentkezzenek. Online kérdőíves felmérést végeztem a Debreceni Egyetem által szervezett UEG online bajnokság három szezonjának résztvevői között. Létszámát tekintve az UEG a legnagyobb egyetemi e-sport bajnokság Magyarországon, ezért került kiválasztásra a vizsgálata. A vizsgálatban résztvevők motivációjuk alapján azért versenyeznek, hogy sikert érjenek el és örömöt jelent a versengés a győzelemért, számukra az e-sport önmegvalósítást jelent. A hazai e-sport hírekről és versenyekről közösségi médiából, valamint az egyetemi levelező rendszerből tájékozódnak. Általánosságban elmondható, hogy jóra értékelik az UEG e-sport bajnokságot a résztvevők. A szervezőknek fejlesztendő terület a verseny szervezése és a felkészültségük egy ekkora létszámú verseny lebonyolítására. Erősségük a segítőkészségük és a pontos, precíz tájékoztatásuk a versenyről.

  • Milyen imázst közvetítenek a magyar felsőoktatási intézmények honlapjai?
    355-370
    Megtekintések száma:
    109

    Jelen dolgozatban a felsőoktatási online marketing magyarországi gyakorlatát elemezzük feltáró jelleggel. Kutatásunkban a Magyarországon működő államilag elismert felsőoktatási intézmények teljes körének honlapjait néhány kiválasztott, a közönség felé mutatott imázs nyitottságát mérő mutató alapján vizsgáljuk. E szempontok szerint összevetjük az állami intézményeket a nem állami (ezen belül az egyházi) fenntartásúakkal, illetve az egyetemi besorolással rendelkezőket a főiskolákkal (mind a 2000 előtti, mind az aktuális státuszok szerint). Legfőbb megállapításunk, hogy a honlapok statisztikailag alátámaszthatóan közvetítenek valamely intézmény-csoportra jellemző imázst. Vannak ugyanis olyan jelzések, amelyek differenciálnak állami és nem állami intézmények, egyetemek és főiskolák között. Ezek közül mi a következőket azonosítottuk: a főoldalon közölt képek száma, slider jelenléte, a honlap akadálymentesített és idegen nyelvű elérhetősége, illetve a feltüntetett közösségimédia-elérhetőségek. Az állami intézmények, illetve az egyetemek minden vizsgált dimenzióban nyitottabb imázst közvetítettek honlapjukon.

Adatbázis logók