Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Examination of the Relationship between Renewable Energy and Economic Performance
    234-243
    Megtekintések száma:
    189

    Many countries are making considerable efforts to achieve solutions to environmental problems that we face today and developing renewable energy resources is one of the potential long-term solutions that constitute an absolute priority from a sustainable development perspective. The usage of renewable energy is one of the critical future challenges to reduce greenhouse gas emission and decrease energy dependency at the same time. Thus, replacing traditional energy sources with renewable ones, like Hydropower and wind power to produce electricity instead of fossil fuel. The objective of this study is to find a relationship between renewable energy consumption, macroeconomic factors, and the environment. There is a reliable and significant (at 1% significant level) association between REC with GHG and GDP and a relatively strong association with EC.

  • A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata
    58-71
    Megtekintések száma:
    160

    A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.

  • Energy-Efficient Buildings, a step towards Sustainability in Pakistan
    109-124
    Megtekintések száma:
    247

    With every passing year, energy consumption in the world is increasing drastically. Most of the energy comes from fossil fuels which are also depleting in a fast manner. Buildings consume a significant amount of energy all over the world and the demand for energy is also increasing unremittingly in buildings. Developed countries are taking profound measures in order to make buildings energy efficient and sustainable by achieving nearly zero energy stage. Pakistan is facing a serious energy crisis from the past few decades. The building sector in Pakistan deserves special attention in this regard since the energy consumption in buildings in Pakistan is feverishly high. Many types of research have been carried out in Pakistan by the United Nations and Energy Department of Pakistan in order to devise applicable methods that not only provide thermal comfort to the occupants but also make a building energy efficient. Renewable energy also plays an important role in compensating building energy demands. It is easy to achieve nearly zero energy state in a good energy efficient building if it is coupled with renewable energy sources then it will make it self-sufficient in energy demand. A survey is also carried out to determine the thermal comfort of the occupants in different types of areas. Also, solar energy analysis is also taken into account to highlight the solar power potential in Pakistan. Several recommendations have also been suggested to implement energy efficiency measures in Pakistan.

  • Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban
    355-372
    Megtekintések száma:
    114

    A megújuló energiaforrások viharos gyorsaságú és világméretű terjedése során egyre több település tűzi ki célul, energiaigényének kielégítését megújuló forrásokból. Magyarország energiamérlegében ma még jelentős részt tesznek ki a fosszilis energiahordozók, amelyek többsége importtal biztosított. Az energiafüggőség csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezeti szempontok figyelembe vétele és a települések energiaköltségének csökkentése érdekében elkerülhetetlen a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Magyarország érdeke is az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát növelje az energiaellátásban. Ennek érdekében, a 2007-es Villamos energia törvény (VET) (2007. évi LXXXVI. törvény, a villamos energiáról) létrehozta az 50 kVA teljesítménynél kisebb összes teljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) kategóriát. Ebben a kategóriában megújuló és fosszilis forrásból is előállítható villamos energia. A 2015 végéig installált kapacitás 99,6%-a megújuló forrásból származik, 99%-a pedig napenergiából. A HMKE kategória bevezetése óta eltelt hét évben, annak beépített országos összes kapacitása ugrásszerűen növekedett. Az összes teljesítőképesség 2008. év végén még 0,51 MW volt, míg 2015. év végére már megközelítette a 129 MW-ot. Az összes teljesítőképesség 2008-tól 2015-ig minden évben az előző évi többszörösére emelkedett és további dinamikus kapacitásbővülés várható. A kapacitások és az általuk termelt villamos energia települési szintű adatként is megjeleníthető. A vizsgálatok célja, annak megállapítása, hogy pusztán e legkisebb erőmű kategóriában kiépült kapacitás milyen arányban képes részt venni az egyes magyarországi települések villamosenergia-ellátásában. Azaz, az így termelt villamos energia mekkora százalékát elégíti ki a helyi villamosenergia-igényeknek. Ez alapján felállítható egy települési rangsor, amely megmutatja az önellátás mértékét a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-előállítás terén, továbbá lehetőséget ad az energiaváltás megvalósításának tervezésére. Végezetül a célértékek elérése tekintetében milyen mértékben lehet alapozni e legkisebb erőmű kategóriára.

  • Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései
    114-123
    Megtekintések száma:
    81

    Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

  • A megújuló energiaforrások szerepe az energia előállítás és felhasználás területén
    678-688
    Megtekintések száma:
    305

    A megújuló energiák szerepe az energiagazdálkodásban egyre nagyobb mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A megújuló energiaforrások felhasználásának elég nagy köre van már jelenleg (közlekedés, fűtés, világítás, stb), ezért célszerű ezen energiaforrásokkal foglalkozni a 2020. év küszöbén. A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásával csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve a folyamatosan problémát okozó olaj- és gáz piactól való függőség is csökkenthető. Az elmúlt 10 év energia adatait áttekintve megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások az Európai Unión belül egyre jelentősebb szerephez jutnak. Ezen megállapítást azzal támasztom alá, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya szinte megduplázódott az elmúlt néhány év alatt.

  • Energiamenedzsment térhódítása Magyarországon
    72-79
    Megtekintések száma:
    117

    Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme az energia, azonban, ennek mértéke folyamatosan csökken. Ezért tanácsos a hagyományos energia mellett megújuló energiákat alkalmazni. A megújuló energiaforrások több figyelmet érdemelnek az energiamenedzsment területén, ugyanis a részarányuk egyre növekszik, bár százalékuk kicsi. Jelenleg, Magyarország és az Európai Unió energiapolitikájának iránymutatásai azt a célt tűzték ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növeljék. Ezek a direktívák hozzájárulnak a környezeti és éghajlatvédelmi célok eléréséhez, munkahelyek teremtéséhez, területi- és városfejlesztéshez, valamint az energia importtól való függőség csökkentéséhez. A cikkemben be szeretném mutatni az energiagazdálkodás területén alkalmazott számításokat, valamint fel szeretném térképezni azokat az energiagazdálkodási összefüggéseket, amelyek előtérbe kerültek a lakossági energiafogyasztás vizsgálatakor.

  • Operational Feasibility Assessment of Geothermal Heat Harnessing Systems
    46-53
    Megtekintések száma:
    148

    Renewable energy sources are now essential to establish sustainable development. This paper examines one kind of source the geothermal energy. For geothermal energy when combined with a heat pump COP can be used for evaluation. For solely geothermal sources different approach is needed thus in the paper, a new geothermal heat production coefficient is used to examine the operational feasibility. For the assessment, many hypothetical buildings were created to model their heat demands. Two types of calculation methods are used for heat demand calculation. Based on the results, the maximum depth of a geothermal borehole and economically critical qualitative coefficient was concluded.

  • A „zöld” metanol szerepe a fenntartható energiagazdálkodásban
    249-258
    Megtekintések száma:
    150

    A globális energiaigény folyamatosan növekszik, így az emberiség jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy milyen energiaforrásokat használunk fel, milyen az energia felhasználás hatékonysága. A természeti erőforrások fenntartható módon történő hasznosításában, a fosszilis, kőolaj központú energiarendszerről való hatékony és zökkenőmentes áttérésben, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a metanol kulcsszerepet tölthet be. A hosszú távú gondolkodás a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülését eredményezi, amely kedvez a zöldmetanol-technológia terjedésének, s ezáltal egy szénsemleges üzemanyag használatának. A zöldmetanol-gyártás alapanyaga lehet szilárd települési hulladék, mezőgazdasági hulladék, szén-dioxid valamint megújuló hidrogén, s a metanolnak számos felhasználása van, mind üzemanyagként, mind kémiai alapanyagként. További lehetőséget nyújt az időszakos forrásokból származó megújuló energia feleslegének kémiai tárolására, ezáltal csökkentve a fosszilis üzemanyagoktól való függőséget. A zöld metanol gazdaságos előállíthatóságának legfőbb meghatározója az elektrolízishez alkalmazott villamos energia ára, így a szén- dioxidból kiinduló gyártás versenyképességét nagyban elősegíti a nap- és szélenergia árának csökkenése.

  • Role of Biomass in Urban Energy Management
    62-76
    Megtekintések száma:
    135

    When making decisions on the use of energy, both on building and on city level, biomass plays certainly a role in looking for sustainable solutions. This study starts with highlighting some key points regarding urban energy management, including world urbanization trends, heat island effect of big cities and energy hierarchy in energy management. With these in mind, it is worth considering, how the shading effect of surrounding biomass can mitigate the heating needs as a wind barrier in the winter or decrease the cooling load as shadowing element in the summer, both for buildings and whole cities. These can be further enhanced by biomass integrated in the buildings’ envelope: green roofs and green walls can have significant energy conservation effects, according the characteristics of their different types. Lastly, urban disposal of biomass can lead to renewable energy generation, both in case of biogas production and waste incineration. These shading, covering and fuel possibilities all underline the importance of biomass in urban energy management.

  • Analysis of the Policy Background of Transport Related Use of Renewable Energy
    124-129
    Megtekintések száma:
    99

    The EU energy policy prioritizes the following principles: sustainability, competitiveness and security of supply and addresses the reduction of greenhouse gas emissions as a priority. The related EU policy (including the White Paper on Transport) outlines these principles, identifies goals and opportunities for action. At company level methodological guidelines and standard procedures can be used to assess the carbon footprint of the organization, to generate efficiency goals and to prepare action plans. In the Hungarian policy framework, a comprehensive National Sustainable Development Framework Strategy defines the basic principles for the analysis of the sectorspecific or regional strategies. Sustainable Energy Action and Climate Plans (SECAPs) integrate energy and climate issues and include interventions and improvements for the better use of renewable energy sources in transport at municipal level. As a summary it can be stated that exploration of the policy background would needed to influence the use of renewable energy sources for transport and definition of the development goals can help economic organizations to transform their mobility patterns and reduce related carbon footprint.

  • Numerical Model Analysis of Myring–Savonius wind turbines
    180-185
    Megtekintések száma:
    172

    Nowadays the importance of renewable energy is growing, and the utilization of the low wind energy potential is getting crucial. There are turbines with low and high tip speed ratio. Turbines with low tip speed ratio such as the Savonius wind turbine can generate adequate amount of torque at low wind velocities. These types of turbines are also called drag machines. The geometry of the blade can greatly influence the efficiency of the device. With Computational Fluid Dynamics (CFD) method, several optimizations can be done before the production. In our paper the Savonius wind turbine blade geometry was based on the so-called Myring equation. The primary objective of this paper was to increase the power coefficient by modelling the effect of the wind on the turbine blade. For the sake of simplicity, a 2D cross-sectional area was investigated in the simulation with ANSYS CFX 19.1.

  • Geotermikus energia korszerű felhasználása Nagyszénás településen (Esettanulmány)
    106-115
    Megtekintések száma:
    192

    Békés megyében található Nagyszénás településen geotermikus energiafelhasználásra épülő projekt került átadásra 2015. december 20.-án. Az építési beruházások az Európai Unió támogatásával a 2007-2013-ös pénzügyi, finanszírozási ciklusban elnyert pályázati forrásból valósultak meg 1,578 milliárd forint összértékben. A termálvíz-hasznosítási beruházás országos viszonylatban is egyedülálló műszaki megoldásokkal valósult meg és eredményeképpen a meglévő geotermikus lehetőségek kihasználásával, zöld energiaforrásra épülő, korszerű, gazdaságos fűtési rendszer lett kiépítve a település közintézményeiben és az újonnan létesített parkfürdő-komplexumban. A kivitelezés során és az üzemeltetés közben, számos előre nem ismert műszaki probléma merült fel, amelyek megoldása csak új technikai elemek alkalmazásával vált lehetővé. A kitermelt termálvíz magas sótartalma és a magas hőfoka különleges gépészeti és építészeti megoldásokat követelt. Az üzemeltetés során számos ponton átalakításra és technológiai elemek megváltoztatására volt szükség a biztonságos üzemeltetés érdekében. A cikk célja ezen műszaki beavatkozások bemutatása, amelyek eredményeképpen napjainkban a rendszer megbízhatóan üzemel, és megfelelő alternatívát nyújt a földgáz hátterű fűtési rendszerek helyett.

  • Települési villamos energia önellátás meghatározásának módszerei
    1-15
    Megtekintések száma:
    156

    A technológiai fejlődéssel elérhető közelségbe került az energiaváltás gondolata. Az átállás a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra jelenleg területi kiterjedés kérdése, vagyis települési regionális vagy globális szinten érhető el. Jelen tanulmány, a települési szinten megvalósított 100%-ig megújuló forrásokra támaszkodó rendszerek módszertanát vizsgálja. A nemzetközi szervezeteken és esettanulmányokon keresztül rendszerezi a teljes megújuló alapú energiaellátáshoz vezető út módszereit, valamint vizsgálja meg ez alapján a magyarországi településállomány önellátottsági szintjét, sajátos módszereket alkalmazva.

  • Zöld növényi biomassza hasznosításának nemzetközi és hazai kilátásai
    85-105
    Megtekintések száma:
    147

    Napjainkban az emberiség energiafelhasználása még a fosszilis energiáktól függ, de a megújuló energiaforrások szerepe egyre inkább erősödik elsősorban a fosszilis energiaforrások kimerülése, a környezetvédelmi problémák felértékelődése és a klímapolitikai indokok miatt. A biomassza a világ negyedik legfontosabb energiaforrása, amely globális szinten közel 73%-ot képvisel a megújuló energiaellátásban. A biomassza felhasználás növekedésének évi üteme azonban meglehetősen elmarad a modern megújuló energiaforrásokhoz képest. A világon található biomassza igen sokrétű, különböző módon előkészíthetőek és feldolgozhatóak. Jelenleg a „zöld kémia” iparágon belül (a kőolaj-alapú, vegyipari szintetikus alapanyagok kiváltása növényi, biomassza eredetű anyagokkal) az eltüzelés, a pirolizálás, a biogáz-, a bioetanol- és a biodízel és a különböző kémiai alapvegyületek előállításának van jelentősége. Jelen kutatások célja az egyes megújuló energiaforrások és a biomassza felhasználásának globális és hazai helyzetének bemutatása, a Debreceni Egyetemen folyó kutatási programokban évek óta vizsgált potenciális évelő, lágyszárú biomassza növény, az olasznád (Arundo donax L.) hasznosítási lehetőségeinek ismertetése.

  • Kötelező átvételi rendszerben benyújtott naperőmű létesítési igények, megvalósulásának hatása a magyarországi településállomány villamosenergia-ellátására
    54-60
    Megtekintések száma:
    94

    Magyarországon 2017-től átalakult a megújulóenergia-termelés támogatási rendszere. A megújuló energiaforrásból és hulladékból előállított villamosenergia-termelésének ösztönzésére a törvényalkotó, korábban a Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) hozta létre. A Kötelező Átvételi Rendszert, 2017. január 1-től a Megújuló támogatási rendszer (Metár) váltotta fel. A Metár hatályba lépése előtt már ismert volt, hogy a KÁT rendszerben működött 25 éves támogatott átvételi időszak, a Metárban már csak 13 év lesz, így 2016-ban valóságos roham indult meg a KÁT engedélyekért, hogy még a kedvezőbb feltételek mellett köthessenek szerződést a beruházók. A MEKH ekkor rekord mennyiségű, nagyjából 2000 engedélyt adott ki 500 kW és az alatti naperőművek építéséhez. Ez több mint 1000 MW összteljesítmény. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a KÁT engedélyekkel rendelkező naperőművek, megvalósulásuk esetén hogyan befolyásolnák a magyar településállomány önellátottsági szintjét a villamosenergia-ellátásban. A továbbiakban ezen erőmű kategóriába tartozó, már meglévő és az engedélyek alapján a jövőben megépülő, erőművek hatását vizsgáljuk a települési villamosenergia-önellátásban.

  • A karbantartási stratégia hatása a megújuló energia rendszerek életciklus költségére
    106-116
    Megtekintések száma:
    121

    Az életciklus költségnek fontos szerepe van a beruházási döntésekben a megújuló energia hasznosítására alapozott rendszerek esetén. Mivel a gépészeti rendszerek karbantartási költsége általában jelentős részét  teszi ki az életciklus költségnek, a karbantartási stratégia nagy hatással van a megtérülésre. Az ipari termelésben alkalmazott karbantartási technikákat (diagnosztika, állapotfelügyelet, adatfeldolgozás, integrált informatikai rendszerek, gépi tanulás, automatizált döntéshozatal) célszerű bevonni a megújuló energia rendszerek tervezésébe, alkalmazásuk esetén elérhetők azok az előnyök, melyek a termelő szférában mindennaposak. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy a karbantartási stratégiának milyen hatása van az életciklus költségre, és bemutatjuk a korszerű állapotfelügyeleti rendszerek alkalmazásából adódó előnyöket.

  • Villamosenergia előállítása megújuló energiaforrások segítségével egy település példáján keresztül
    9-17
    Megtekintések száma:
    90

    Dolgozatunkban Komádi város megújuló energetikai adottságát vizsgáljuk. Kitérünk arra, hogy jelenleg milyen módon hasznosítja a város a lehetőségeit, valamint javaslatokat adunk arra, hogy az önkormányzati épületek villamosenergia-igényét milyen módon lehetne megújuló energiaforrások segítségével biztosítani.

  • A megújuló energia használata a magyarországi lakossági fűtésben
    68-75
    Megtekintések száma:
    212

    Kutatásom célja a fő magyarországi fűtési energiahordozók összehasonlítása. Ezek a tűzifa és tömörítvényei, mint a brikett, a földgáz és a villamos energia. Arra voltam kíváncsi, hogy egy átlagos fogyasztónak a piaci viszonyok változásaival melyik erőforrás éri meg legjobban, kizárólag az ár és a fűtőérték arányában. Mivel a piaci tényezők gyorsan változnak, a földgáz újra versenyképessé válhat a tűzifa mellett. A villamos energia és a földgáz fogyasztói ára kormányzati intézkedések hatására csökkent, ez a tűzifáról nem mondható el, ami épp ellenkezőleg folyamatosan nőttek az árai, pedig sok helyen ez az egyetlen erőforrás a fűtésre. Sok helyen így egyéb anyagok elégetésével igyekeznek pótolni a hiányt, ezt pedig a vidék levegőminősége is megsínyli. Viszonyszámokkal ábrázolom az elmúlt évek változásait, majd pedig a fűtőérték alapján összehasonlítom az említett erőforrások gazdaságosságát 2017-ben és öt évvel ezelőtt.

  • The Impact of Electrical Vehicles on Sustainability: Jordan as a Case Study
    393-403
    Megtekintések száma:
    192

    The Global concern is moving toward making a revolution in favor of exploitation of renewable energy in order to improve environment conditions, limit emissions and minimizes consumption of non-renewable resources within the planet. In this context, it is necessary to focus on the transport sector as it contributes of at least 30% of the total primary energy consumption. Therefore, a set of rules must be developed to maintain economic, environmental and social sustainability to address the problems so as not to increase their severity and these cannot be done unless there are joint measures and regulations from governments, companies, manufacturers and users. Unfortunately, the Jordanian transport system mostly depend on the individual transport which supported by cars, and that because of the weak role played by the public transport sector, especially at the capital, Amman. Buying hybrid cars (internal combustion engine + electric motor) and Electrical Vehicles (EV), in the past few years in Jordan is increasing, which is compatible with the global trend to use Electrical Vehicles (EV) instead of Internal Combustion Engine vehicles (ICE) powered by fossil fuels, this issue will have a direct and indirect impact on gas stations companies, also it will have direct impact on labor sector and the current car industry since electric charging stations as well as EV manufacturing is not labor intensive. The main purpose of the study is to show how much it is necessary now to start theoretical assumptions through studying the expected annual increase in passenger cars and its impact on sustainability and predicting the future fuel consumption and emissions and compare them with the base situation.

  • Trends in Greenhouse Gas Emissions and Renewable Energy Policies in the EU and USA, with Special Emphasis on the Transportation Sector
    219-231
    Megtekintések száma:
    248

    The aim of this work is to review recent trends in the field of greenhouse gas (GHG) emissions and renewable energy policies of the European Union and the United States of America. During the last few decades, there was a significant shift within the political attitude towards these fields, therefore important changes were realized in the electricity production and the climate policy. In the present paper, we discuss the current situation focusing on the transportation segment.

  • Lehetőségek a cirkuláris, fenntartható mezőgazdaságban
    17-23
    Megtekintések száma:
    237

    A víz az élet forrása, a vízkészletek hosszú távú megőrzése szempontjából nagyon fontos a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. A szennyvíziszap elsősorban nem hulladék, amelyet ártalmatlanítani kell, hanem hasznosítható másodlagos nyersanyag, illetve megújuló energiaforrás. A települési szennyvíziszapok, szennyvíziszap komposztok viszonylag nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaznak, ezért felhasználásának egyik kiváló lehetősége lehet a mezőgazdasági hasznosítás. A fenntartható mezőgazdaságra való áttérés egyre sürgetőbb, és egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen olyan megoldást biztosíthat, amely a jövőbe tekint, tehát nem rombolja a környezetet; önfenntartó, azaz ciklusosan működő, az egyik folyamatban keletkező hulladék, a másik folyamatban nyersanyaggá vállhat. Az iszap talajra gyakorolt kedvező hatásai, mint a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talaj termékenységének, tápanyag szolgáltató képességének és mikrobiológiai aktivitásának növelése mellett, mindig felmerül a toxikus elemek és a gyógyszermaradványok előfordulása és akkumulációjának problémája. A gazdasági tevékenység hagyományos modellje a lineáris modell. Ez a modell nem veszi figyelembe az erőforrások kiaknázásának, átalakításának és eltávolításának magas gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és ezért hosszú távon nem fenntartható. A cirkuláris gazdaság alternatív modellt kínál, melyben a termékek, az anyagok és az erőforrások fennmaradnak addig, ameddig csak lehetséges, és a hulladék mennyisége jelentősen csökken vagy el is fogy. A mezőgazdasági termelési rendszerek felborult ökológiai, biológiai egyensúlyának a helyreállítására szintén adaptálható lehet, egy zárt ciklusú körkörös modell, mely szerint minimális talajművelési technológiák fejlesztésével, valamint a szerves anyag, tápanyag-utánpótlással lehetséges helyreállítani a mezőgazdasági területeket.

Adatbázis logók