Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A Wounded Soldier Fighting on two Fronts: Civil Society Organizations Initiatives Struggling to Overcome the Pandemic Crisis by Practical Protective Means, Volunteerism, Reporting and Awareness Campaign Discourse
    136-151
    Megtekintések száma:
    155

    Given the fact that the covid-19 pandemic virus has had a pervasive impact on almost every sphere of life globally, it is noteworthy to highlight the role and position of the civil society sector, and this paper intends to do so by striking at two matters. Initially, outlining the impact on the functioning and activities of Civil Society Organizations (CSOs), to then proceed with their response to the crisis, through new multifarious initiatives/activities. The analysis was developed by using, essentially, unobtrusive data and direct non-participatory observations of Non-Governmental Organizations (NGOs) in Kosovo that have had initiatives against covid-19. Although CSOs were badly affected by the pandemic as such, and the consequences it brought, whether, through measures and/or neglect from the central level, they still found the resources and willingness to launch initiatives to combat the pandemic in the form or different. All over the country, appeared organizations which among their activities found a place for awareness campaigns, material and financial assistance to citizens in need, production of masks, face shields, and other protective equipment for citizens or health institutions, and providing voluntary assistance as health staff. To link practice with theory, there are presented cases of NGOs that well reflect scholarship ideas such as the need to have a classification of CSOs based on activities, the importance of their IT repertoires, coproduction, and especially the response to the crisis. The importance of this study grounds on the benefit it brings to understanding the role and contribution of CSOs in exceptional times of crisis, especially for a society that underestimates and neglects this sector.

  • A COVID-19-járvány foglalkoztatási és gazdasági hatásainak bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében
    80-92
    Megtekintések száma:
    437

    A 2020 tavaszán megjelenő COVID-19-járvány szinte a világ minden pontján jelentős gazdasági, társadalmi változásokat hozott. Kutatómunkánk során a koronavírus gazdasági és foglalkoztatási hatásait vizsgáltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében. A szekunder adatgyűjtés mellett primer kutató munka során a megyében lévő autóipari vállalatok gazdasági vezetőivel és munkavállalóival kérdőíves felméréseket és mélyinterjúkat készítettünk. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy felmérjük milyen változásokat hozott a pandémia a vállalatok mérlegtételeinek, forgalmának alakulásában, hogyan érintette meglévő hiteleik visszafizetési kötelezettségeinek, valamint hitel- illetve támogatásfelvételi hajlandóságainak az alakulását. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a járványügyi intézkedések milyen hatással voltak a munkavállalók munkavégzésének módjára, a számukra nyújtott juttatások értékének alakulására.

  • A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
    67-79
    Megtekintések száma:
    1907

    A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?

  • Egészséget nem veszélyeztető, biztonságos egészségügyi munkavégzés a pandémia árnyékában
    85-97
    Megtekintések száma:
    235

    Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egy komplex kategória, amelynek biztosítása mind az állam, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán  kötelezettséget keletkeztet. Az állam feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek meghatározása, a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása.  A 2020 elején megjelenő koronavírus járvány következményeként a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések az eddigiektől eltérő, egészen új formájával szembesültünk. Tanulmányomban a pandémia alatt végbemenő, az egészségügyben, munkavégzés alatt történő fertőzés kivizsgálásának menetét és a betegállomány idejére járó díjazás lehetőségeit kívánom vizsgálni.

  • A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
    72-84
    Megtekintések száma:
    774

    A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.

  • Analysis of Disinfection Technologies that can Increase the Efficiency of Indoor Logistics Processes, which has been Reduced due to the COVID Pandemic
    62-71
    Megtekintések száma:
    155

    As a result of the Coronavirus, both supply chain and internal logistics processes at factories have changed a lot. In many areas, the effectiveness of the logistics processes has declined because of the restrictions implemented against the virus. The study lists some adverse effects where logistics processes had to be modified due to the changing and protection measures against or negative effects of the virus. The authors also argue that these restrictions decreased the efficiency of logistics processes and workers' productivity. One option to increase the logistics sector's efficiency is to use air purification technologies, like the ones studied in this paper: UV-C, Bioxygen® or plasma-ion decontamination technologies. These disinfection processes can create a safe indoor environment. The authors analyse the examined technologies with SWOT analysis. The analysis results demonstrate which disinfection application is the most beneficial to help in improving indoor air quality for logistics processes.

  • Az online bankolás hazai vizsgálata
    22-32
    Megtekintések száma:
    204

    Napjainkban a digitalizáció térhódítása folyamatosan nő. A jelenlegi felnövekvő generáció már „digitális bennszülött”. A digitalizáció részeként feltétlenül említést kell tennünk az internetről, ami kiemelt szerepet tölt be mindennapi életünkben. Az interneten keresünk információt, kommunikálunk, vásárolunk. Ezen tényezők és a 2020-ban kialakult pandémia miatt az internetes ügyintézés is kiemelt fontosságúvá vált. A bankoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a megnövekedett igényekhez, amik a kényelmes, otthoni bankolást segítik elő. Kutatásunk során éppen erre a folyamatos alkalmazkodásra, és az ebből eredő fejlesztésekre koncentráltunk. A kutatás középpontjában a hazai nagybankok internet- és mobilbankjai álltak. A mintavételezés 2 időszakban zajlott. A primer kutatási eszközök közül a dokumentumelemzést és a netnográfiát választottuk. A kutatás során összehasonlítottuk a platformokon elérhető funkciókat, a mobilbankok fogyasztói megítélését és más változókat. A kutatás során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a hazai bankok folyamatosan fejlesztik az applikációjukat különböző trendek mentén, és igyekeznek igazodni a változó igényekhez. A legtöbb nagybank mobilbankjában komoly változásokat kellett megvalósítani, akár korábbi mobilbankjuk végleges kivezetésével. A változások erős hatást gyakorolhatnak a fogyasztókra, akikből ezen változások gyakran inkább negatív véleményt váltottak ki. Összességében a digitalizálódás ilyetén formája kiemelten fontos ezen szektorban is.  A tanulmány a Tudományos Diákköri Konferenciára készült pályamunka részleteit tartalmazza.

  • A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből
    152-163
    Megtekintések száma:
    628

    A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.

  • Játékosjog vásárlások hatása a vállalatértékelésre a labdarúgás világában
    Megtekintések száma:
    243

    A futball világában az egyik legkiemeltebb figyelem kétséget kizáróan az átigazolási piacot övezi. A játékjogok piacán a legeredményesebb labdarúgók szerződtetése érdekében a hatalmas költségvetésekkel rendelkező legnagyobb európai klubok versengenek. Nem ritka, hogy egy-egy játékos szerződtetése több tízmillió eurós kiadással terheli a gazdálkodó klubokat, ezzel komolyan befolyásolva az üzleti eredményüket. Az igazolások kiadás jellege ellenére azonban nem ritka, hogy adott sportszervezet értéke megemelkedik, melyre a legjobb értékmérő a tőzsdén jegyzett futball vállalatok értékelése. Kutatásomban ezen futball vállalatok átigazolások hatására bekövetkező piaci értékváltozása kerül bemutatásra a Juventus ès a BVB Dortmund példáján keresztül. Eredményeim alapján megállapítható, hogy az átigazolási időszakok következtében, amennyiben a klubok a piac által sikeresnek ítélt átigazolási politikát folytatnak, az a transzfer egyenleg eredményétől függetlenül pozitívan hat a vállalat piaci értékére, tehát tőzsdei árfolyamára. Mindkét vizsgált vállalat esetében érezhető volt továbbá a koronavírus hatása 2020 nyári átigazolási időszakában, ahol mindkét klub értékelése jelentősen csökkent valószínűsíthetően, a pandémia okozta bevételkieséseknek köszönhetően. Megállapítható továbbá, hogy a pandémia utáni időszakban a klubok kevésbé aktív átigazolási tevékenységet végeztek.

  • Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban
    Megtekintések száma:
    629

    A digitalizáció és technológia robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat eredményezett a labdarúgásban. A különféle szenzorok és egyéb adatgyűjtések révén rendelkezésre álló növekvő adatmennyiség következtében, adatcentrikus, analitikus és statisztika orientált gondolkodás térnyerését figyelhetjük meg a labdarúgásban, melyek a rajongók, szurkolók számára is érdekességként szolgálnak. A digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is, ezért az elmúlt években jelentős változást figyelhettünk meg ezen a területen. A pandémia időszaka a digitális transzformáció sebességét a sportiparban még inkább felerősítette. A sportszervezetek és rajongóik számára az egyik legfontosabb tartalom, mely a fogyasztói élményt fokozza a mélyreható sportstatisztika és –elemzések. Tanulmányunkban a labdarúgásban leggyakrabban előforduló teljesítmény indikátort, a passzolást vizsgáltuk. Célunk volt, hogy részletesen vizsgáljuk a pozícióspecifikus passzolási jellemzőket ezért az általánostól eltérő passzolási tulajdonságokat is vizsgáltunk a kutatásunk során. Az elemzésünk mintájául a legnívósabb európai bajnokságot választottuk a Premier League-et, mely bajnokság a legmagasabb UEFA koefficienssel rendelkezik. A bajnokság 2019/2020-as szezonjának három forduló (30-32. forduló) számunkra elérhető mérkőzéseit rögzítettük és elemeztük ki a passzok szempontjából. szignifikáns különbség mutatkozott a védekező és a támadást építő játékosok átlagos mérkőzésenkénti passz számai között (t=7,988, p<0,05). A mérkőzésenként megkísérelt átadás számában és a passz pontosságában is egy fokozatos csökkenés tapasztalható a középső posztok vizsgálatában, amennyiben a pálya mélységében vizsgáljuk a posztokat. Mind a passz pontosság, mind az átlagos passz szám esetében a csökkenő rangsor megfelel a pozíciók elhelyezkedésének a pályán (a sorrend: 1, középső védő 2, védekező középpályás 3, belső középpályás 4, támadó középpályás 5, csatár). A passzok számára vetített helyzet érték mutatóban a támadó pozíciók eredményesebben teljesítettek, mint a védekező posztok. A támadó pozíciók közül is kiemelkednek a szélső posztok, ahol a passz számra vetített kialakított helyzet érték esetében a teljes vizsgálat 23,3%-át teljesítette és a kialakított helyzet érték mutatók összegének a 14%-át ezen posztok szolgáltatták. Összeségében tanulmányunk rámutat a posztspecifikus passzolási jellemzőkre és ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a játékosok passzolási teljesítményének összehasonlítás akkor releváns, ha a játékosok azonos vagy rokon pozíciókban szerepelnek.

  • Inbound and Outbound Tourism in China: A Perspective Article
    91-107
    Megtekintések száma:
    282

    The tourism industry in China has undergone significant changes due to globalization, technology, and changing consumer preferences. This perspective article, based on a systematic literature review, examines examines trends, challenges, and opportunities in inbound and outbound tourism in China, focusing on the industry's dynamism. Both inbound and outbound tourism have been negatively impacted by the COVID-19 pandemic, which has prompted new strategies and environmental adaptations. China has changed its priorities within the country to encourage domestic travel and support local firms. The rise in internationalisation and the growing middle class in China have led to an unprecedented rise in outbound travel. Chinese travellers are affecting travel habits and spending all around the world in the tourism sector. Language barriers, cultural differences, and safety concerns are some of the challenges that come with travelling abroad. To reach its full potential, China needs to adapt to the shifting global environment and take into account the specifications and preferences of both inbound and outgoing tourists. 

Adatbázis logók