Keresés
Keresési eredmények
-
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
53-61Megtekintések száma:308A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
-
Munkaerőpiaci kereslet vizsgálata az építőipari szakmák esetében
512-519Megtekintések száma:161Tanulmányomban megvizsgálom az építőipari termelés és azon belül is a lakásépítést befolyásoló tényezőket 1921- től napjainkig. Ezen számok tükrében az építőiparban dolgozók számának folyamatos változásait értékelem, illetve hogy a vizsgált körülményekre hogyan tud reagálni a munkaerőpiac. A cikkben célom rámutatni, hogy a különböző hatásokra a szakemberek száma nem tud rugalmasan változni. A nagyobb beruházási években, illetve a jobb kereseti lehetőség miatt kivándorolt szakemberek hiánya komoly gondot okoz. Ennek ellentétes pólusa, amikor a gazdasági válság éveiben a beruházási kedv hiányában munkaerő többlettel rendelkezik az építőipar.
-
A játékosítás az emberi erőforrás területén, egy kreatív toborzási technika napjainkban
373-382Megtekintések száma:643A legújabb eszközök és technológiai megoldások térnyerésével a netgeneráció avagy a Z generáció lételemévé vált az okoseszközök használata természetesen azonnali internetkapcsolattal. Ezzel egyidejűleg az IoT eszközök szerepe is a mindennapi életünk részévé vált és kiegészíti, olykor megkönnyíti dolgunk. Ennek oka, hogy egyre olcsóbbá válnak az eszközök az idő előrehaladtával és már nem luxuscikként tekintenek a szülők és fiatalok egy-egy technikai innovációra, hanem mint létszükséglet. Ezen generációk; az Y, a Z és az Alfa egyszerre jelenik meg a mai munkaerő piacon, amely komoly kihívás elé állítja a jövő HR vezetőit, toborzóit. Mivel generációs szakadék, tapasztalható köztük, így mind motivációs, mind pedig elvárás oldaláról, ezért egyre inkább felértékelődnek az újszerű megoldások ezen a területen. A tanulmány célja, hogy bemutassa a gamifikáció általi lehetőségeket és rávilágítson a fontosabb területeire mindamellett, hogy ismertebb példákon keresztül rávilágítson a „jó gyakorlatokra” a kreatív toborzás területén. Emellett a motivációra gyakorolt hatását és a flow- élmény kapcsolatára is igyekeztem rámutatni. A játékosítás módszer hazánkban is egyre elterjedtebb, mivel egyre fontosabb szerepet tölt be az üzleti életben és az oktatásban is. Az utóbbi években a különböző komoly játékok (serious games) alkalmazásával pedig már a HR toborzás és kiválasztás területén is több példa van, mellyel egyértelműen a fiatal generációk munkavállalóit igyekeznek elérni.
-
Üzleti menedzsment közszférabeli adaptációjának kihívásai
274-285Megtekintések száma:104Mind az üzleti menedzsment, mind a közszféra próbál, olyan munkahelyet biztosítani a munkavállalók számára, amit a munkaerő megbecsül, valamint ahol jól érzi magát, azonban a közmenedzsment meglehetősen nagy kihívásokkal néz szemben, ezen a területen. A tématerület kutatásának nehézségei ellenére, fontosnak tartom az adaptációs elemeket megvizsgálni. Érdemes mélyebben belenézni abba, hogy a versenyszféra miért vonzóbb munkavállaló számára és ezeket a pozitív elemek milyen módon tudnak megjelenni a közszférában.
-
Sportszolgáltatások kínálatának elemzése szervezeti szempontok alapján
465-474Megtekintések száma:270A fogyasztói társadalmak térnyerése a sport területén is előidézte az elüzletiesedést, a profitorientált működési keretek megjelenését. A hivatásos, látványcsapat sportokban versenyző csapatokat működtető sportvállalkozásokat számos nemzetközi és hazai kutató vizsgálta jogi, gazdasági, szervezeti szempontból. Jelen cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a témában született magyar kutatási megközelítéseket áttekintő jelleggel összegezzük. Vizsgálatunk indíttatását az adja, hogy a közeljövőben kezdjük meg a magyar profitorientált sportszolgáltatók szervezeti szempontú vizsgálatát. Terveink szerint a sportvállalkozások működésének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi, szervezési, vezetési, munkaerő gazdálkodási helyzetét elemezzük majd. A kutatás megalapozásához elengedhetetlen a hazai közgazdasági, szervezéstudományi szekunder kutatások review-jellegű összefoglalás, ami lehetővé teszi a megfelelő kutatási módszertan kialakítását, majd az eredményeink előzményekkel történő összevetését.
-
Szakemberhiány vizsgálata és feltételezett okai az építőiparban
1-9Megtekintések száma:126A munkaadók 36 %-a küzd a megfelelő munkaerő megtalálásával világszerte. Magyarország építőipari cégeinek helyzetét bemutatva megállapítható, hogy a megszűnő vállalkozások száma az építőiparban 2013-ra az előző évhez viszonyítva 50% felé emelkedett, amely tendencia 2014-ben tovább folytatódott. A szakmunkások közül sokan nem tudnak elhelyezkedni a hiányszakmának minősített szakmájukban, de sokan közülük nem is akarnak. Tanulmányom célja, hogy megvizsgáljam az építőiparban fennálló szakemberhiányt, illetve feltárjam ennek lehetséges, feltételezett okait.
-
Tehetségmenedzsment a nemzetközi gyakorlatban Európa és Kína példáján keresztül
454-464Megtekintések száma:261A vállalati tehetségmenedzsment rendszerek alkalmazása igen eltérő lehet szervezetenként. Ennek oka, hogy különböző elvek, stratégiai célkitűzések, valamint vállalati környezetben kell a működésüket menedzseljék a cégek. Az Európa szerte megfigyelhető munkaerő és tehetséghiány arra készteti a helyi szervezeteket, hogy munkaerőigényüket, ha kell, akkor külföldi forrásból is képesek legyenek biztosítani, amit a szabad munkaerőáramlás az EU által lehetővé is tesz. A globalizálódó környezet következtében a vállalati tehetségmenedzsment rendszerek működtetése során fontos figyelembe venni azt, hogy milyen származású munkavállalókat alkalmaz a cég, ugyanis az eltérő környezetből érkező munkaerőnek eltérő igényei lehetnek. A kulturális, demográfiai, gazdasági eltéréseknek köszönhetően fontos lehet egyértelműen ismerni a munkavállalói állomány összetételét, hogy a legoptimálisabb eszközöket alkalmazzuk a beillesztés, ösztönzés vagy akár a megtartás tekintetében. Jelen kutatás célja szekunder elemzések révén feltárni, hogy Európa és Kína tehetségmenedzsment rendszerei között milyen hasonlóságok figyelhetők meg és melyek azok az eltérések, melyek leginkább kiemelkedők. Az összehasonlítás szempontjából Kína elemzése azért lehet fontos Európai országok számára, mert a Kína rendelkezik az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággal napjainkban, amit potenciális lehetőségként kell a figyelem fókuszába kerüljön kifejezetten az ott élő magas számú lakosság tekintetében. A kutatás elsődleges eredményeként értelmezhető, hogy a tehetségekben való hiány a lakosság számától függetlenül jelenik meg nehézségként, mind az európai, mind pedig a kínai területeken – tehát egy olyan valós és általános kihívást jelent, amivel feltétlenül foglalkozni kell vállalati szinten. További eredményként értelmezhető az, hogy a sajátosságok figyelembe vételével beazonosíthatók azok a területi jellegzetességek, amelyek révén a tehetségmenedzsment rendszerek működési keretei megfogalmazhatók és rendszerbe foglalva megtalálhatunk a cikkben.
-
Examining the Virtues of Organisational Citizenship Behaviour (OCB) at an SME
41-52Megtekintések száma:113Napjainkban, különösen Magyarország keleti régiójában a kisvállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent a jól képzett munkaerő bevonása és megtartása, amely képes elfogadni és elkötelezni magát a kkv-k céljai mellett. Ennek oka, hogy az ide települő külföldi tulajdonú nagyvállalatok ígéretes karrierlehetőségeket kínálnak számukra. Ha azonban a kkv-k alkalmazottai rendelkeznek a szervezeti polgár magatartás (OCB) erényeivel, akkor erősebb elköteleződés alakul ki bennük a szerveztük íránt. Kutatásunk célja az volt, hogy felfedjük, milyen mértékben vannak jelen az öt OCB erény; a sportszerűség, lelkiismeretesség, altruizmus, udvariasság és a polgári erény egy Hajdú-Bihar vármegyei építőipari kisvállalkozás esetében. Felmérésünket kérdőíves módszerrel végeztük, melyet a munkahelyen eltöltött munkaviszony, az iskolai végzettség és az életkor függvényében elemeztünk. Főbb eredményként megállapítható, hogy szoros összefüggés van az OCB tulajdonságok jelenléte és az életkor valamint az adott cégnek eltöltött idő között.
-
Ösztönzési módszerek hagyományos és Lean szemléletű termelésben
1-12Megtekintések száma:426A lean menedzsmenttel számos kutatás foglalkozik, de elsősorban a tevékenységmenedzsment témaköréhez kapcsolódóan. A szerző tanulmányának célja, hogy megvizsgálja a lean termelésben megtalálhatóak-e olyan ösztönzők, amelyek a piac megváltozott igényeit támogatják. A munkaerő piaci kitekintést követően, ami segítségünkre lehet megérteni a téma aktualitását, az ösztönzési módszerek csoportosítása a Hay Group modellje alapján történik. Valamint összegyűjtésre kerülnek a szakirodalom alapján a lean-módszerek is. Azonosíthatók olyan különbségek a lean és hagyományos termeléshez kapcsolódó ösztönzők csoportosítása során, melyek esetenként jobban támogatják a munkavállalók elkötelezettségét a vállalatok felé.
-
Kereslet és kínálat a tehetségpiacon
142-149Megtekintések száma:232Hazánkban a szervezetek számára a tehetségpiac megjelenése annak köszönhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a tehetséges munkavállalók iránt. A téma áttekintéséhez szükséges a tehetség eghatározása, a tehetségpiac keresletére és kínálatára ható tényezők feltárása. A tehetségpiac megjelenésével fontos elemzést végeznünk arra vonatkozóan is, hogy hazánkban milyen változások mentek végbe a munkaerőpiacon, valamint a munkaerőhiány hogyan alakul. A munkaerőpiacon napjainkban különböző generációk vannak jelen, akiknek különböző elvárásaik vannak a munkadójuk és a munka környezet iránt. A szakember hiányt a szervezetek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni. Az egyik ilyen mód a vállalatok tehetségmágnessé válása, amelynek eredményeként a tevékenységi területükön magasabb számú munkaerő közül választhatják ki a megfelelő személyt. Azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány magas, ott egyre nagyobb figyelmet fordítanak a folyamatok automatizálására. A kutatás során a témához kapcsolódó szakirodalmakat és tanulmányokat dolgoztam fel, annak érdekében, hogy a tehetségpiacot befolyásoló tényezőket meghatározhassam.
-
Munkaerő-piaci mutatók elemzése az Észak-Alföld régióban 2018 és 2022-es években
1-18Megtekintések száma:34Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom.
-
A társadalmi vállalkozások Balanced Scorecard rendszerének kialakítása a szociális szövetkezetek példáján – külső szervezetek igényeinek való megfelelés
300-317Megtekintések száma:222A szociális szövetkezetek gazdálkodási problémáinak feltárása érdekében kérdőíves kutatást végeztünk. A kutatásunk megállapította, hogy a rendelkezésre álló munkaerő minősége és a megfelelő célpiacok megtalálása jelenti a szociális szövetkezetek fő gondját. A kérdőíves felmérés alapján elkészítettük a szociális szövetkezetek Balanced Scorecard rendszerének (továbbiakban BSC) egy lehetséges modelljét. Modellünk a Bull által kidolgozott modell egy adaptációja (Bull, 2006). Jelen cikkünkben a BSC külső szervezetek igényeinek való megfelelés modulját dolgoztuk ki. Meghatároztuk a követelmények körét, a követelmények teljesítését nyomon kísérő mutatószámokat, továbbá javaslatot teszünk a mutatószámok mérésének gyakoriságára is.
-
A globális karrier vizsgálatának lehetősége
115-124Megtekintések száma:223A tanulmány célja a globális karrier fogalmának értelmezése és a vizsgálatához alkalmazható módszer bemutatása. A nemzetköziesedés és a globalizáció vitathatatlanul hatással van a vállalatok tevékenységeire. A humán tőke, mint erőforrás szerepe felértékelődött. A multinacionális vállalatok versenyképességének megtartásában fontos tényező a nemzetközi színtéren is felhasználható tudással rendelkező munkavállaló. Napjainkban a nemzetközi kiküldetések meglehetősen gyakoriak. Különbséget kell tenni tehát a külföldön munkát vállalók és a vállalatok által egy másik országba kiküldött munkaerő között. A nemzetközi kiküldetés által megszerzett és alkalmazott tudást a globális karrierút egy összetevőjeként értelmezhetjük. Azonban a nem megfelelően megtervezett karrierút sok veszélyforrásba ütközhet, akadályozva ezzel a vállalat és a HR költséghatékonyságát. Ezért fontos, hogy a kiküldetés célszemélye a meghatározott kritériumoknak maradéktalanul megfeleljen, ezáltal növelve a beválás arányát és a teljesítmény mielőbbi maximalizálását. A kiválasztás hatékonysága nagyban befolyásolja a kiküldetéssel elérhető sikert a karrierút folyamatában.
-
Munkaerő-felhasználás elemzése Magyarországon az elmúlt 5 évben
127-137Megtekintések száma:137A kutatásom fő gondolatát a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének (Apáti Ferenc) nyilatkozata adta, miszerint a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány (csak ezt követik az időjárás és a tőkehiány tényezői) adja. A legnagyobb jelentősége az idénymunkások alkalmazásának a szőlő és gyümölcstermesztésben, illetve a kertészeti gazdaságokban van. Ennek hatására a kutatásomban a mezőgazdaságban dolgozók munkaerő-felhasználását vizsgáltam meg az elmúlt 5 évben. Áttekintettem hogyan befolyásolta a koronavírus az elmúlt időszakban az idénymunkások munkában töltött idejét. Mivel a mezőgazdaságban nagyon sok olyan munkafázis van, ahol időszaki munkaerő-felhasználás van, így fontosnak tartottam ezt a témakört jobban körbejárni. Mivel a mezőgazdasági idénymunkások sok esetben utazással és határátlépéssel tudják a mezőgazdasági munkahelyüket elérni, így a kormányzati szabályozások miatt (bevezetett utazási korlátozások, határlezárások) nehezebbé vált a munkahelyek megközelítése ezen személyek esetén.
-
Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán
116-130Megtekintések száma:733A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.
-
Gamifikáció, avagy a játékosítás szerepe napjainkban
171-180Megtekintések száma:787Az újabb technológiai eszközök elterjedésével, az Internet szinte lételeme lett a Z generációnak, így nem meglepő, hogy a különböző IoT megoldások széles körben váltak elérhetővé, ismertté és egyre olcsóbbá az elmúlt évek során. Így a netgenerációk felnövésével az innovatív megoldások kerülnek előtérbe, mellyel a motivációt már nem külső kényszerként igyekeznek a diákokra bírni, hanem a „Motiváció 3.0” korszakának megfelelően belső igényként jelentetik meg a hallgatókban. Amennyiben sikerül elérnünk, úgy a Homo Ludens társadalmi kérdésköre is megjelenik a játékosítással párhuzamban [1]. Napjainkban a gamifikáció azaz a játékosítás egyre szélesebb körben alkalmazott módszer, ezért mind vállalati, mind pedig oktatási célokat is kielégíthet alkalmazási területtől függően. Játékosítás alatt azokat a technikákat, módszereket értjük, amikor valamilyen játékos elemet alkalmazunk valamely nem játékos környezetben [2]. Mivel játék közben nem a tanulás tényére koncentrálunk és nem kényszerként éljük meg, így sokan anélkül tanulnának meg egy-egy szakmai vagy épp gyakorlati példát, hogy észre sem vennék. Emellett, az így megszerzett tudást a berögzült sulykolt tanulással ellentétben sokáig kamatoztatható az egyetemi órákon majd később a munkaerő piacon. A játékosítás (gamifikáció vagy gamification) egyre fontosabb szerepet tölt be mind az üzleti életben, mind az oktatásban [3]. A játékosítás segítségével hatékonyabban és a hallgató számára kisebb erőfeszítéssel sajátítható el a tananyag. Nem véletlenül egyre népszerűbb nemzetközi szinten a tanulás ezen újszerű megközelítése, sőt a motiváció hiányának problémáját is orvosolhatjuk alkalmazásával [4].
-
Az optikai karakterfelismerő mesterséges intelligencia hatása a munkaerő-piacra
9-16Megtekintések száma:349Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.
