Keresés
Keresési eredmények
-
Helyzetjelentés az európai klubfutballról (2017 – 2019)
61-71Megtekintések száma:256A sportágazat legprofesszionálisabban, és legprofitorientáltabban működő szektora Európában a futball szektor. Az ágazat nemzetközi összefoglaló elemzései az utóbbi 20 év viszonylatában folyamatos bevétel emelkedést mutatnak. Az igazi fordulat az európai klubfutball jövedelmezőségét tekintve mégis 2017 volt, amikor is az európai top bajnokságokban játszó klubok aggregát eredménye nyereségként realizálódott. Mégis az utóbbi években komoly versenytársai akadnak a szektornak. Az esport követői bázisának és ehhez kapcsolódóan bevételeinek növekedési ütemével hívja fel magára a figyelmet. A fitnesz szektor pedig 2019-ben bevételei mértékében már meg is előzi a futball szektort. Jelen cikkben az európai futball 2017-től 2019-ig tartó időszakát kívánom áttekinteni, abból a szempontból, hogy a labdarúgó szektor jellemzőit feltárjam, megbizonyosodjak bevételtermelőképességéről, annak változásáról, bevétel szerkezetéről és választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy megtartja e domináns helyét az európai sportpiacon ez a sportág. Kutatási módszerem az UEFA és Deloitte által megjelentetett éves jelentések dokumentumelemzése, melyek segítségével 55 ország több mint 700 klubjának adatait vizsgálthatom. Összességében megállapítható, hogy a futball ipar Európában tartja a vezető helyét, azonban nem más sportágak veszélyeztetésétől kell tartania, hanem saját közönségbázisa stabilitására kell erőforrásokat allokálnia.
-
Hazai professzionális labdarúgó klubok iparági elemzése – A magyar labdarúgás Pénz Ligája 2014-2016
284-296Megtekintések száma:700A Deloitte Football Money League mintájára elkészítettük a „Hungarian Football Money League”-t, ami a legjelentősebb gazdasági befolyással bíró magyar futballvállalkozások együttes gazdasági erejét jellemzi, és alkalmat ad iparági jellemzésre, valamint nemzetközi összehasonlításra is. A magyar hivatásos labdarúgó-vállalkozások esetében feltételeztük, hogy a legjelentősebb gazdasági erővel rendelkezők csapatai az NB. I-ben játszanak. Ezért a vizsgálatokba kizárólag NB. I-es klubok kerültek. A 12 klub közül végül 9-t választottunk ki, mivel ezen csapatok estében valósult meg a hároméves folyamatos NB. I-es szereplés. Az eredmények alapján megállapítjuk, hogy a magyar klubok gazdasági teljesítménye még elmarad a nemzetköziekétől, viszont a vezető hivatásos labdarúgóvállalkozások együttes/iparági gazdasági súlya valóban jelentős a hazai sportszektoron belül
-
Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése
22-35Megtekintések száma:465Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá. A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.
-
Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban
Megtekintések száma:626A digitalizáció és technológia robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat eredményezett a labdarúgásban. A különféle szenzorok és egyéb adatgyűjtések révén rendelkezésre álló növekvő adatmennyiség következtében, adatcentrikus, analitikus és statisztika orientált gondolkodás térnyerését figyelhetjük meg a labdarúgásban, melyek a rajongók, szurkolók számára is érdekességként szolgálnak. A digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is, ezért az elmúlt években jelentős változást figyelhettünk meg ezen a területen. A pandémia időszaka a digitális transzformáció sebességét a sportiparban még inkább felerősítette. A sportszervezetek és rajongóik számára az egyik legfontosabb tartalom, mely a fogyasztói élményt fokozza a mélyreható sportstatisztika és –elemzések. Tanulmányunkban a labdarúgásban leggyakrabban előforduló teljesítmény indikátort, a passzolást vizsgáltuk. Célunk volt, hogy részletesen vizsgáljuk a pozícióspecifikus passzolási jellemzőket ezért az általánostól eltérő passzolási tulajdonságokat is vizsgáltunk a kutatásunk során. Az elemzésünk mintájául a legnívósabb európai bajnokságot választottuk a Premier League-et, mely bajnokság a legmagasabb UEFA koefficienssel rendelkezik. A bajnokság 2019/2020-as szezonjának három forduló (30-32. forduló) számunkra elérhető mérkőzéseit rögzítettük és elemeztük ki a passzok szempontjából. szignifikáns különbség mutatkozott a védekező és a támadást építő játékosok átlagos mérkőzésenkénti passz számai között (t=7,988, p<0,05). A mérkőzésenként megkísérelt átadás számában és a passz pontosságában is egy fokozatos csökkenés tapasztalható a középső posztok vizsgálatában, amennyiben a pálya mélységében vizsgáljuk a posztokat. Mind a passz pontosság, mind az átlagos passz szám esetében a csökkenő rangsor megfelel a pozíciók elhelyezkedésének a pályán (a sorrend: 1, középső védő 2, védekező középpályás 3, belső középpályás 4, támadó középpályás 5, csatár). A passzok számára vetített helyzet érték mutatóban a támadó pozíciók eredményesebben teljesítettek, mint a védekező posztok. A támadó pozíciók közül is kiemelkednek a szélső posztok, ahol a passz számra vetített kialakított helyzet érték esetében a teljes vizsgálat 23,3%-át teljesítette és a kialakított helyzet érték mutatók összegének a 14%-át ezen posztok szolgáltatták. Összeségében tanulmányunk rámutat a posztspecifikus passzolási jellemzőkre és ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a játékosok passzolási teljesítményének összehasonlítás akkor releváns, ha a játékosok azonos vagy rokon pozíciókban szerepelnek.
-
Játékosjog vásárlások hatása a vállalatértékelésre a labdarúgás világában
Megtekintések száma:239A futball világában az egyik legkiemeltebb figyelem kétséget kizáróan az átigazolási piacot övezi. A játékjogok piacán a legeredményesebb labdarúgók szerződtetése érdekében a hatalmas költségvetésekkel rendelkező legnagyobb európai klubok versengenek. Nem ritka, hogy egy-egy játékos szerződtetése több tízmillió eurós kiadással terheli a gazdálkodó klubokat, ezzel komolyan befolyásolva az üzleti eredményüket. Az igazolások kiadás jellege ellenére azonban nem ritka, hogy adott sportszervezet értéke megemelkedik, melyre a legjobb értékmérő a tőzsdén jegyzett futball vállalatok értékelése. Kutatásomban ezen futball vállalatok átigazolások hatására bekövetkező piaci értékváltozása kerül bemutatásra a Juventus ès a BVB Dortmund példáján keresztül. Eredményeim alapján megállapítható, hogy az átigazolási időszakok következtében, amennyiben a klubok a piac által sikeresnek ítélt átigazolási politikát folytatnak, az a transzfer egyenleg eredményétől függetlenül pozitívan hat a vállalat piaci értékére, tehát tőzsdei árfolyamára. Mindkét vizsgált vállalat esetében érezhető volt továbbá a koronavírus hatása 2020 nyári átigazolási időszakában, ahol mindkét klub értékelése jelentősen csökkent valószínűsíthetően, a pandémia okozta bevételkieséseknek köszönhetően. Megállapítható továbbá, hogy a pandémia utáni időszakban a klubok kevésbé aktív átigazolási tevékenységet végeztek.
-
Miért nem járnak az emberek labdarúgó-mérkőzésre Magyarországon?
11-22Megtekintések száma:265A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.
-
Szervezeti struktúra jellemzői spanyol labdarúgó kluboknál
1-11Megtekintések száma:347Hazánkban a sport szervezeti kérdései tekintetében megjelent az igény a strukturális formák letisztulására. A sport hazai fejlődése felveti azt a kérdést, hogy mely területeken tartható meg, működhet tovább az egyesületi alapú sportmodell, illetve hol van létjogosultsága a szervezeti felépítésében is üzleti modellnek. A magyar sport gazdasági súlyának növekedése magával hozza az igényt arra, hogy mind finanszírozási, mind strukturális tekintetben egy hatékonyan működtethető üzleti sportmodell alakuljon ki. A sport üzleti jellege különösen erősen jelentkezik a professzionalista labdarúgásban. E sportágban világszerte jól megfigyelhető az a strukturális átalakulási folyamat, amely a megfelelő vállalkozási forma és szerkezeti felépítés elérésére irányul. E tekintetben célszerű feltérképezni a külhoni jó gyakorlatokat, hogy azok arra érdemes elemei mintaként szolgálhassanak a kialakuló magyar üzleti sportmodell esetében. Jelen cikkemben a nemzetközi élvonalba tartozó, egyesületi keretek közt működő Real Madrid FC és Barcelona FC szervezeti struktúráját mutatom be
-
Az utánpótlás labdarúgással kapcsolatos szülői szerepek vizsgálata
105-114Megtekintések száma:147Vizsgálatom alapját az adja, hogy a sport fejlődésének és a szektorba áramló tőkének köszönhetően az utánpótlássport immár nem csak a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését és az egészséges életmódra nevelés egy eszközét jelenti, hanem egy lehetőséget is a felnőttkori sportolói karrier megalapozására és ezzel együtt a későbbi biztos egzisztencia megteremtésére. Ahhoz, hogy a képzés hatásos és produktív legyen a sok összetevőből az egyik alapfeltétel a szülői támogatás megléte. A fiatalkori versenysport rengeteg kihívást jelent egy család számára és több aspektusból vizsgálva is befolyásolja az életüket. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy bizonyos demográfiai változók tekintetében az utánpótlássport miként hat a szülőkre, milyen változásokat generál a családi életükben és arra is figyelmet fordítottam, hogy a családban milyen elvárások fogalmazódnak meg a sporttal szemben. A vizsgálat alapját egy online kérdőíves felmérésem adja, melyet több mint 700-an töltöttek ki a szülők közül országosan a labdarúgó utánpótlás nevelő egyesületek teljes vertikumában. Kutatásomból kiderült, hogy a korábbi témához köthető szakirodalmaknak megfelelően az általam vizsgált szülők életére is jelentős hatással van a gyermekük sportolása és különböző elvárásokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, melyeket különböző szociális és demográfiai tényezők is befolyásolnak.
-
Was UEFA’S Goal of an Environmentally Friendly Euro 2020/21 a Success?
152-164Megtekintések száma:551The football Euro 2020/21 has been said to be more environmentally friendly, as it was spread all over Europe, thus no new stadiums needed to be built. On the other hand, more traveling became necessary. How does these effects behave with each other? Was the attempt to reduce emissions successful?
This paper seeks to compare the goals for UEFA 2020/21 for environmental friendliness and its success. A mixed research strategy was adopted in this paper where qualitative analysis was done on existing literature review and also quantitative approach where assumptions were drawn from literature review to estimate the environmental impact. This paper found that UEFA's initial estimate of 425,000 tons of carbon dioxide emissions in traveling for the Euro Cup 2020 was a bit higher than the actual amount of carbon emissions from our calculation of 143,531 tons. What stands out is that its findings agree with UEFA's estimate that Euro Cup 2020 emissions were lower than that of 2016 which emitted 517,000 tons of carbon dioxide for traveling. This gives a greater reason to conclude that UEFA met its goal of reducing carbon emissions. The overall carbon dioxide emissions in traveling and constructing stages were 1,275,988 tons in Euro Cup 2020 and 2,803,000 tons in Euro Cup 2016. This further affirms the overall carbon dioxide emission reduction by half in Euro Cup 2020 as compared to Euro 2016. From our findings, we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible. we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible. we can conclude that the Euro Cup 2020 indeed succeeded in reducing overall carbon dioxide emissions by half. Despite the success, this paper views that the carbon emissions are still high for a single event and hence there is room for reduction of carbon emissions to lower levels as possible.
