Keresés

Keresési eredmények

• Az űrképességek hozzájárulása Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában foglalt feladatok megvalósításához

  120-141

  Gábor Nagy

  Singlár Gergely

  Kelemen Zsolt

  Mészáros Dalma

  Tulok András

  Kövesi Csaba

  Danyi István

  Paróczai Sándor

  Hamar Dénes

  Puszta Lóránt

  Megtekintések száma:

  334

  Magyarország Kormánya kiadta Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozatát, amelyben átfogó képet kapunk Magyarország jelenlegi biztonsági helyzetéről és a nemzet által elérni kívánt célokról, irányelvekről, valamint az azok megvalósításához szükséges eszközökről, feladatokról. Számos, a Nemzeti Biztonsági Stratégiában foglalt célkitűzés megvalósítását képes elősegíteni egy magyar műholdrendszeren alapuló űrképesség kialakítása. Jelen tanulmányban ezt az állítást kívánjuk bizonyítani, továbbá egy átfogó kép bemutatására törekszünk egy lehetséges magyar űrképesség megvalósításának előnyeiről, igényjogosultságáról, tulajdonságairól és a megvalósításához szükséges általános feladatokról.

• Talajfizikai jellemzőkből számított megbízhatósági index meghatározása geometriai valószínűségi modell alapján

  43-52

  Vadai Zsolt

  Garai József

  Kovács Imre

  Megtekintések száma:

  106

  A geotechnikában a globális biztonsági tényezőt négy parciális biztonsági tényező szorzataként definiálhatjuk, melynek egyik tagja a talajfizikai jellemzőkből számított biztonsági tényező. Jelen cikkben bevezetjük a talajfizikai jellemzőkből számított megbízhatósági index fogalmát, bemutatjuk a geometriai valószínűségi modellen alapuló értelmezését és elméleti meghatározásának módját síkalapok esetére, majd értékét tényleges geotechnikai környezetben meg is határozzuk.

• Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései

  114-123

  Zákányiné Mészáros Renáta

  Zákányi Balázs

  Megtekintések száma:

  81

  Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

• A sajáttulajdonú mobil eszközök információbiztonsági kockázatai

  176-185

  Fehér-Polgár Pál

  Michelberger Pál

  Megtekintések száma:

  224

  Ma már el sem tudjuk képzelni mindennapjainkat okoseszközeink nélkül. Úton-útfélen gyakran belebotlunk olyan emberekbe - akár szó szerint is - akik a nap 24 óráján keresztül végzik munkájukat hordozható eszközeiken. Ezen belül is széles körben elterjedtek az olyan vállalati megoldások, melyeknél a munkavállaló saját tulajdonú eszközét - leggyakrabban okostelefonját - nemcsak saját, személyes céljaira, de munkahelyi feladataira is használja, szinte hely- és időkorlát nélkül. Ebben a tanulmányban ennek a munkavégzési gyakorlatnak a vállalati adatok informatikai biztonsági kockázataira fogunk koncentrálni elméleti megközelítésben néhány esettanulmánnyal feltárva a problémakör lényegét. Megalapozzuk ezzel e kockázatok mérhetőségének és csökkenthetőségének kutatását.

• A MODBUS RTU protokoll biztonságtechnikai vizsgálata, új kriptográfiai megoldások tesztelése

  35-42

  Jakabóczki Gábor

  Szemes Péter Tamás

  Ádámkó Éva

  Megtekintések száma:

  142

  Az elmúlt évtized alatt a SCADA, CIS, ICS és hasonló rendszerek elleni támadások száma nagyban megnövekedett, ezek a rendszerek egyre védtelenebbek. A dolgozat célja, hogy a MODBUS RTU protokoll biztonsági hiányosságaira megoldást jelentő új kriptográfiai megoldás implementációja során gyűjtött tapasztalatokat összegezze.