Keresés

Keresési eredmények

• Szakképzés 4.0 és a mérnöktanár-képzés

  12-23

  Imre Kocsis

  Megtekintések száma:

  137

  A mérnöktanár-képzés a regionális iparfejlesztés összetett folyamatának egyik apró, de fontos eleme. A korszerű ipari termelés új szerepköröket (munkaköröket) és új kompetenciákat igényel. Ezekre figyelni kell a műszaki képzés minden szintjén, ha felelősen gondolkodunk, és meg akarjuk alapozni a végzett műszaki szakemberek sikeres karrierjét. A mérnöktanár-képzésből kerülnek ki a középfokú szakképzés új tanárgenerációi, az ő szemléletük határozza meg a szakképzés mindennapjait a következő évtizedekben. A képző intézményeknek érzékenyeknek kell lenniük az aktuális és a jövőbeli elvárásokra, a képzési programjuk és az oktatási módszereik megújításával támogatniuk kell a szakképzési rendszer törekvéseit az iparfejlesztés humán erőforrásának biztosításában.

• Elektromos autók fogyasztói megítélése Magyarországon – elméleti megfontolások és egy kérdőíves felmérés eredményei

  1-23

  Németh Tamás

  Kovács László

  Megtekintések száma:

  321

  Az autóiparban és a fogyasztók között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az elektromos autók; részben azok környezetkímélő jellemzőinek eredményeként. A tanulmány célja, hogy összehasonlítsa az elektromos és a hagyományos (belsőégésű) motor legfőbb jellemzőit a környezetvédelem kontextusában. A tanulmány első felében az elektromos és a hagyományos meghajtású autók életútját mutatjuk be 7 szakaszra lebontva, ahol összehasonlítjuk egy belsőégésű motorral szerelt és egy elektromos motorral szerelt gépjármű környezetszennyezési adatait. Rámutatunk, hogy bár az elektromos autó üzemeltetése során nem szennyezi a környezetet lokálisan, az üzemeltetéshez szükséges akkumulátorok legyártása, azok töltése és megsemmisítése további kérdéseket vet fel a környezetszennyezéssel kapcsolatban. A második részben saját kérdőíves kutatásunk alapján vizsgáljuk a válaszadók hozzáállását az elektromos autókhoz. A kérdőíves adatok alapján elmondható, hogy a fogyasztók továbbra is drágának tartják az elektromos autókat és tisztában vannak vele, hogy az elektromos autók kis mértékben orvosolnak egyes környezetszennyezési kérdéseket.

• Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban

  355-372

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  100

  A megújuló energiaforrások viharos gyorsaságú és világméretű terjedése során egyre több település tűzi ki célul, energiaigényének kielégítését megújuló forrásokból. Magyarország energiamérlegében ma még jelentős részt tesznek ki a fosszilis energiahordozók, amelyek többsége importtal biztosított. Az energiafüggőség csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezeti szempontok figyelembe vétele és a települések energiaköltségének csökkentése érdekében elkerülhetetlen a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Magyarország érdeke is az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát növelje az energiaellátásban. Ennek érdekében, a 2007-es Villamos energia törvény (VET) (2007. évi LXXXVI. törvény, a villamos energiáról) létrehozta az 50 kVA teljesítménynél kisebb összes teljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) kategóriát. Ebben a kategóriában megújuló és fosszilis forrásból is előállítható villamos energia. A 2015 végéig installált kapacitás 99,6%-a megújuló forrásból származik, 99%-a pedig napenergiából. A HMKE kategória bevezetése óta eltelt hét évben, annak beépített országos összes kapacitása ugrásszerűen növekedett. Az összes teljesítőképesség 2008. év végén még 0,51 MW volt, míg 2015. év végére már megközelítette a 129 MW-ot. Az összes teljesítőképesség 2008-tól 2015-ig minden évben az előző évi többszörösére emelkedett és további dinamikus kapacitásbővülés várható. A kapacitások és az általuk termelt villamos energia települési szintű adatként is megjeleníthető. A vizsgálatok célja, annak megállapítása, hogy pusztán e legkisebb erőmű kategóriában kiépült kapacitás milyen arányban képes részt venni az egyes magyarországi települések villamosenergia-ellátásában. Azaz, az így termelt villamos energia mekkora százalékát elégíti ki a helyi villamosenergia-igényeknek. Ez alapján felállítható egy települési rangsor, amely megmutatja az önellátás mértékét a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-előállítás terén, továbbá lehetőséget ad az energiaváltás megvalósításának tervezésére. Végezetül a célértékek elérése tekintetében milyen mértékben lehet alapozni e legkisebb erőmű kategóriára.

• A tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés műszaki kérdései és azok hatása a pénzügyi és időbeli ütemezésére

  324-343

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  96

  A tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés a zöldberuházástól eltérő műszaki kérdéseket vet fel. Elsősorban a meglévő épület épületszerkezeti rendszerének függvényében van lehetőség a tetőtérbeépítésre és/vagy emeletráépítésre. A tanulmányban áttekintjük azokat a műszaki kérdéseket, amelyek eldöntik, hogy az adott épület esetén lehetséges-e a tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés. Megvizsgáljuk általánosságban, hogy egy tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés során milyen építési folyamatokkal kell számolni, és hogy milyen időbeli és pénzügyi ütemezést célszerű előírni. Egy esettanulmány ismertetésével mutatjuk be, hogy a műszaki kérdések nem kellően alapos feldolgozása szükségessé teheti az időbeli és pénzügyi átütemezést.