Keresés
Keresési eredmények
-
Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
213-223Megtekintések száma:1416Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.
-
Az ipar 4.0 és a digitalizáció szerepe a mezőgazdaságban, különös tekintettel a romániai mezőgazdaságban
Megtekintések száma:387A robotizáció, az automatizáció, az adatok felhasználása, a mesterséges intelligencia nagymértékben teret hódítanak a világban és a mezőgazdasági szektorban is, amelyek hozzájárulnak egy hatékonyabb mezőgazdasági szektor kialakításához. A mezőgazdaságban a fenntartható fejlődés nélkülözhetetlen eszközei az ipar 4.0 által nyújtott lehetőségek, technológiák. Az agrárszektor számára a digitalizáció jelenti a jövőt, ugyanis növeli a terméshozamot, miközben a környezettermelés mérséklődik, nem növekedik. Jelen kutatás célja, hogy bemutassa az Ipar 4.0 fogalmát, szerepét a mezőgazdaságban, illetve megvizsgálja a romániai mezőgazdasági szektor viszonyulását, körülményeit az ipar 4.0 technológiáinak és a digitalizáció adoptálásához.
-
A digitalizáció helyzete a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatban
196-209Megtekintések száma:355A különböző technológiáknak köszönhetően, mint például a nanotechnológia, a következő évtizedek teljesen átalakítják az egyes termelési folyamatokat, ágazatokat. Az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az ipari folyamatok digitalizációja és automatizációja új kihívások elé állítja az élelmiszergazdasági szereplőket. A magyar élelmiszeripari vállalkozások akkor lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal és lesznek nyertesei a következő évtizedeknek, ha eredményesen tudják adaptálni ezeket a technológiákat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelten foglalkozzanak a digitalizációval, a digitális stratégiával úgy, hogy a beruházásokat, a technológiaváltásokat és a kutatási-fejlesztési tevékenységet ebbe az irányba tereljék. A digitalizáció a jövő egyik meghatározó iránya, éppen ezért éreztem fontosnak, hogy egy kutatás során vizsgáljam a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának szintjét, az informatikai infrastruktúrát és Internet használatot, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát és szerepét, valamint a vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A kérdőívre adott 205 értékelhető válasz alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak csak igen kis hányada rendelkezik digitális stratégiával és csak kevés az olyan vállalkozás ahol van olyan személy, akinek a feladatkörébe tartozik a digitális átalakítás.
-
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
53-61Megtekintések száma:308A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
-
Kollaboratív robotok összehasonlító elemzése
1-16Megtekintések száma:167Az alábbi tanulmány négy, az iparban elterjedt robotkar összehasonlítását mutatja be olyan szempontból, hogy az egyetemi oktatásba melyik modell adaptálható a legmegfelelőbben. Az összehasonlító esettanulmány a következő gyártók robotkarjait veszi figyelembe: ABB, Kuka, Universal Robots, Techman Robot. Az összehasonlítás kritériumait a fontossági tényező és a tapasztalatok alapján határoztuk meg. Ezután a kritériumokat az Analitycal Hierarchy Process (AHP) módszer segítségével rangsoroltuk. A négy alternatíva közötti sorrendet a Kesselring módszer segítségével állítottuk fel. A vizsgálat egy kiválasztási módszert mutat be az ipari robotok területén az egyetemi oktatás szemszögéből.
-
Present and Future of Industrial Robotisation
1-12Megtekintések száma:70The following paper analyzing the installation of industrial robotisation in sectors and regions, in addition carry out forcastings on historical data. In recent years, automation and the use of industrial robotics have increased exponentially in the manufacturing sector. Given that companies prioritize enhanced production efficiency, quality assurance, and safety, it is evident that substantial investment and implementation of automation continue to occur in manufacturing facilities worldwide. The number of industrial robots globally has been growing steadily since 2010. However, the rate of growth has slowed from 2020 onwards. The impact of the Covid-19 epidemic was still felt in 2020, but the deployment of industrial robots increased significantly in 2021. Global industrial robot deployment is projected to continue to grow in the coming years, although the rate of increase may vary between regions and countries. The analysis showed a number of differences between regions in the number and growth rate of industrial robot deployments. Asia and Australia are the largest markets for robots and the number of robots deployed is expected to continue to grow in the future. Europe is the second largest market and, although growing at a slower rate, industrial robot deployment is also increasing steadily. In the Americas, growth is slower than in other regions, but still increasing. Global growth trends suggest that there will be further growth in the coming years and that the deployment of industrial robots will become more widespread in different parts of the world.
-
Designing Aspects and Classification of Bearing Industry Box Handling Apparatus
325-334Megtekintések száma:101It has been an accepted tendency in the industrial practice since the last third of the 20th Century to decrease the living labour demand of the manufacturing processes. One of the main tools of it is the automation of production. In the design, the construction and the programming of the developed automata, the results of electronics, informatics and mechatronics can be used. All of the scientific fields mentioned above undergo intensive development. By the application of the results achieved in the design of the applications, the monotonous, dangerous and tiresome work not requiring expertise can be assigned to machines. In the longer run, the application of the automata is beneficial also in financial aspect, since the costs of living labour are continuously growing, while that of the mechatronic and technological devices show a rather decreasing tendency. Reliability is also an important aspect. It is well known for everyone that a well-designed and programmed automatic device performs its task without mistakes. If there is any objection or breakdown, on the basis of the currently valid safety technology rules, the machine stops, does not trigger any damage and after its repair, work can be continued.
-
Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán
116-130Megtekintések száma:733A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.
