Keresés

Keresési eredmények

• A jövőbeli erőművi portfólió elemzés költség- és kibocsátás minimum optimalizálás szempontjából

  61-77

  Bozsik Nándor

  Megtekintések száma:

  51

  A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.

• Az emberi ürülék kapcsolata az éghajlat változással

  139-154

  Zseni Anikó

  Nagy Judit

  Megtekintések száma:

  199

  Tanulmányunk arra a nem kellően vizsgált kérdésre szeretné felhívni a figyelmet, hogy az emberi ürülék és annak különböző kezelési módjai milyen kapcsolatban állhatnak az éghajlatváltozással. Ürülékünk ugyanis a bioszféra körforgásának része, és szerves széntartalma annak kezelési módjától függően különböző mértékben és időintervallum alatt szén-dioxidként a légkörbe jut. A széklet szárazanyag-tartalmának 40-55% a, a vizelet szárazanyag-tartalmának 11-17%-a szén (szerves vegyületek formájában). Ez körülbelül 21-57 g/fő/nap szerves vegyületekben kötött szén termelését jelenti, amely szám a Föld teljes népességére vonatkozóan hozzávetőlegesen 58-153 millió tonna szén ürülékkel történő kibocsátását jelenti évente. A fejlett világban általános, vízöblítéses toaletten alapuló vízi infrastruktúra környezeti terhei számottevőek, és ezek között sem a szennyvíz összegyűjtése és tisztítása okozta szén-dioxid kibocsátás mértéke, sem az ürülék szerves- és tápanyagtartalmának elpazarlása nem kellően tanulmányozott. A tanulmány rávilágít a szennyvízelvezetés és -tisztítás energiaigénye által generált szén-dioxid, a szennyvíztisztítás során az ürülékben lévő szerves szénvegyületek oxidálása során keletkező széndioxid, valamint a szennyvíziszap anaerob kezelése során keletkező metán elégetése okozta szén-dioxid kibocsátásra, valamint bemutatja az ürülék közvetlen komposztálással történő – jelenleg a világban még nem kellően elterjedt – hasznosításának lehetőségét.

• Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései

  45-61

  Makara Emese

  Megtekintések száma:

  156

  Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.

• Környezetvédelmi törekvések a repülőgépiparban az Airbus és a Boeing példáján keresztül

  59-66

  Mezei Balázs

  Boros Norbert

  Megtekintések száma:

  140

  Az elmúlt évtizedek alatt a repülőgépipar soha nem látott fejlődésen ment keresztül. A felhasznált nyersanyagok közül a szálerősítésű anyagok teret hódítottak, miközben egyre növekedett az repülőgépipari hulladék hasznosításának aránya. A hajtóművek üzemanyag hatékonysága szintén növekedett, az egy utasra vonatkozó CO2 kibocsátás pedig jelentősen lecsökkent. Mindemellett viszont az iparág környezetre gyakorolt hatása állandósulni látszik. Munkánk során a repülőgépipar által okozott környezeti terheléseket vizsgáltuk az Airbus és a Boeing példáján keresztül. Célunk az volt, hogy az ipari növekedés és a környezet terhelése közti kapcsolatot meghatározzuk, különös tekintettel a potenciálisan alkalmazható fejlesztésekre nézve.

• A szalma alternatív felhasználása

  331-343

  Mészáros Szilvia

  Megtekintések száma:

  138

  Kutatásomban a szalma alternatív felhasználásának lehetőségét ismertetem. Előtérbe helyezve a költséghatékony szemléletet a beruházások és az energia felhasználás területén. Egy szalmabálából épült épület energetikai eredményeit hasonlítottam össze egy régi, és egy új téglaépülettel, valamint egy passzívház energetikai értékeivel. A vizsgálat során elemeztem a beépített energia, primer energia, CO2 kibocsátás felhasználásának adatait. Energia jellegű költségek számítását végeztem el 50-éves élettartamra. Kutatásom során megállapítottam, hogy a szalma kiváló hőszigetelő anyag, így a vizsgált objektum energia igénye 25,38%-a a hagyományos épületekéhez képest.