Keresés

Keresési eredmények

• A kortárs magyar építészet és képzőművészet metszetei

  115-122

  Harangi Attila

  Török Dávid

  Megtekintések száma:

  173

  TDK dolgozatomban a kortárs magyar építészet és képzőművészet metszeteit kutatattam. A történeti áttekintésben kristályosodott ki, hogy két fordulópont hatott napjaink művészetére - a gótikus és barokk összművészeti alkotások. Kortárs építészetünk és képzőművészetünk összemetsződéseit pedig három kategóriába soroltam: metamorfózis, kapcsolat és metszet. Az metszetekben valósul meg a legmagasabb szinten az összemetsződés. Ezt Megyik János képzőművész művészetének elemzésével és a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület és Könyvtár épületéhez készített Kapuzat szobrán keresztül fejtettem ki.

• Gyógyító építészet – Az ipari épületek továbbélése

  73-78

  Szatmári Zsófia

  Megtekintések száma:

  118

  Az ipari épületek védelme körülbelül az 1970-es évektől kezdve figyelhető meg Nyugat-Európában, gyakorlatilag ekkor születik meg az ipari örökség fogalma. Létrejön angolszász területeken az úgynevezett ipari régészet, amely a városok értékes területein fekvő, összefüggő „rozsdazónákkal” kezd el foglalkozni. [1] Az ipari épületek sajátos történeti értékekkel bírnak, ennek ellenére a mai napig nagyon szűk teret kapnak a műemlékvédelem keretein belül. Azonban gyakran a műemléki védettség sem garantálja a fennmaradást, ugyanis hiányzik a befektetői igény, a pénz és a rehabilitációra való törekvés. A rehabilitálással kapcsolatban fő problémának bizonyul az is, hogy nagyon sokan úgy tekintenek a magára hagyott ipari épületekre, mint romokra.

• Folyamatosan változva: Meglévő épületállományunk revitalizációja használói fókusszal három magyar példa összehasonlításán keresztül

  94-110

  Szuszik Dóra

  Megtekintések száma:

  558

  Épített környezetünk közösségi funkciójú helyei az aktuális társadalmi, kulturális és gazdasági igények függvényében egyre gyorsabban avulnak. A debreceni tímárház Szárító műhely projektje közösségalkotó és kultúrtudatos célkitűzésével egy új lehetséges átalakítási mintát mutat a térségben. Egy épület tereinek kisléptékű, újrafelfedező, költséghatékony beavatkozásokkal történő belakása, azok folytatható kialakítása lehetőséget adnak az építmény értékeinek megtartására és a változó igényeknek megfelelő gyors reakcióra. A terv során a beavatkozásokkal kapcsolatban megfogalmazott alapvetések igazolása miatt, két hasonló szellemiségben megvalósított példával, az egri Művészeti Ellátóval és a pécsi Szabadkikötővel vetem össze azt. A projektek átalakításai ismétlődő mintázatot mutatnak, így azokat egy-egy életciklusukban történt folyamatain keresztül tárgyalom. Az elemzések az alkotókkal készített interjúkra, internetes cikkekre, tanulmányokra és helyszíni bejárásokra alapozva készültek.

• Frank Lloyd Wright és a tokiói Imperial Hotel

  129-135

  Tóth D.

  Szalai A.

  Megtekintések száma:

  100

  Frank Lloyd Wright egyike a XX. század első felének legkiemelkedőbb építészeinek. Wright építészete az organikus vagy más néven szerves építészet nevet kapta, amely az épületek és azt körülvevő természetes környezet messzemenő harmonizációjára való törekvést jelenti. Élete során rengeteg épületet tervezett, de talán egyik legmeghatározóbb, és legnagyobb negatív és pozitív visszhangot kapó épülete a tokiói Imperial Hotel volt.

• Kortárs dán építészet- ember központúság és racionalitás

  6-10

  Csépke Tamás

  Szentirmai Tamás

  Megtekintések száma:

  149

  A TDK dolgozatom témájában a kortárs dán építészet stílusjegyeit és azok kialakulását kutattam. Dániában mély társadalmi beágyazódás alakult ki. Az építészeti törekvések erőteljesen reflektálnak az adott kor szociális problémáira, figyelembe véve a környezeti aspektusokat. Az ország építészetére jellemző a regionalista felfogás, emiatt a stílusirányzatok sajátos formában jelennek meg az építészetben. Ön reflexív és elemző hozzáállással a dán építészek napjainkban is válaszokat próbálnak megfogalmazni a kor kérdéseire, még inkább hangsúlyozva az emberi tényező lényegét.