Keresés

Keresési eredmények

• A biztonságos karbantartás humánbiztonsági szempontú megközelítése

  190-196

  Mészáros Zákányi Renáta

  Zákányi Balázs

  Tamás Norbert

  Megtekintések száma:

  119

  Az üzemek berendezései műszaki állapotának romlása napjainkban általános jelenség. Mindez a hazai és nemzetközi hatósági tapasztalatok szerint egyre növekvő mértékben járul hozzá az üzemzavarok és balesetek bekövetkezéséhez. Azon üzemek, amelyek nem megfelelő állapot megőrzési stratégiával működtetnek napjainkban tervezési élettartamuk végéhez közelednek, így fokozott baleseti kockázatot jelentenek. Az öregedési folyamatokat gyakran gyorsítja a berendezéseket érő igénybevételek hatásainak és az állapotromlási mechanizmusok mértékének üzemeltető általi alulbecslése, illetve ennek következtében az állapot nyomonkövetési és karbantartási eljárások nem megfelelő kialakítása és működtetése. Munkánk célja a hazai és külföldi trendek vizsgálata a karbantartás modern optimalizálási módszerei tükrében és ehhez kapcsolódóan javaslattétel a karbantartási ütemezés optimalizálására vonatkozóan a hazai munkáltatók számára.

• Nanoanyagok alkalmazásának munkabiztonsági vonatkozásai

  304-312

  Zákányiné Mészáros Renáta

  Járdán Eszter

  Zákányi Balázs Zsolt

  Megtekintések száma:

  98

  Napjainkban, köszönhetően speciális tulajdonságaiknak a nanoanyagok egyre jelentősebb érdeklődést keltenek, ipari alkalmazásuk egyre inkább terjed. Különleges tulajdonságaikat főként annak köszönhetik, hogy a nanoanyagok főbb jellemzői nem minden esetben ugyanolyanok, mint ugyanannak az anyagnak a normál mérettartományú változata, sőt adott esetben akár jelentősen eltérhetnek, mindez főként a megnövekedett felületnek, illetve a kis méretű anyagok speciális fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhető. Miközben ezen anyagok az iparban jelentős új funkciót töltenek be, a környezettel és a biológiai szervezetekkel kialakuló kölcsönhatásaik egyre kiszámíthatatlanabbak, így alkalmazásuk kapcsán például humánbiztonsági szempontból a bizonytalanság egyre nagyobb. A rendkívül gyors technológiai fejlődés következtében ezen anyagok jóval hamarabb alkalmazásra kerültek, mint ahogyan az alkalmazásukhoz kapcsolódó jogi szabályozás kialakulhatott volna, így jelenleg a nanoanyagok alkalmazására vonatkozó kötelező érvényű rendelet jelenleg nem érhető el. Jelen pillanatban a nanoanyagot gyártó maga felel a termékek biztonságáért. Természetesen, mindemellett a kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogi szabályozás és szabványok kezelésükhöz kiváló alapot jelentenek, azonban az anyagok specifikus tulajdonságai, újszerűsége és a hatásmechanizmusra vonatkozó hiányos ismeretek következtében egy kockázatértékelés elkészítése mégis kihívást jelenthet a szakember számára.

• Drónok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata EHS feladatok megoldásában

  296-303

  Zákányi Balázs Zsolt

  Horváth Gábor Károly

  Zákányiné Mészáros Renáta

  Megtekintések száma:

  197

  Absztrakt. Drónok vagy pilóta nélküli repülő szerkezetek (UAVs  Unmanned Aerial Vehicles) vagy pilóta nélküli repülő rendszerek (UAS  Unmanned Aerial Systems) azon repülő szerkezetek, amelyek fedélzetén nincsen pilóta és utas. Ezeket az eszközöket elsősorban a hadseregben alkalmazták, mára azonban jelentősen megnőtt az alkalmazásuk többek között az ipari felhasználásba, a szolgáltatásokban, a katasztrófavédelemben, és a civil szektorban is. Bemutatjuk röviden a drónok legfontosabb osztályozási szempontjait. Emellett jelen tanulmányunkban összegyűjtöttük azokat a felhasználási lehetőségeket, amiket az ipar és az EHS szektor használ vagy a jövőben alkalmazni tud. Megemlítjük a drónokra szerelt és szerelhető legfontosabb kiegészítőket, amiket a speciális feladataik során alkalmazni tudnak a felhasználók.

• Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései

  114-123

  Zákányiné Mészáros Renáta

  Zákányi Balázs

  Megtekintések száma:

  74

  Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

• Amit a létesítésről munkavédelmi szempontból tudni érdemes

  24-31

  Bujnóczki Tibor

  Zákányi Mészáros Renáta

  Megtekintések száma:

  110

  A létesítés, fogalmát tekintve az a folyamat, melynek eredményeként új egység (pl.: gyár, üzem, iroda stb.), munkahely jön létre, vagy meglévő; felújítására, bővítésére, átalakítására kerül sor, illetve gép, berendezés, készülék elhelyezése, telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő, vagy nem termelő célra használják. Általánosan igaz, hogy munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele, majd későbbi üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, forgalmazása, importálása, szállítása, mozgatása, felhasználása, használata csak a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos-technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Egy munkáltatónak, üzemeltetőnek, szolgáltatónak alkalmazkodnia kell a piaci viszonyokhoz. Ennek megfelelően figyelemmel kell kísérnie a megrendelők, üzleti partnerek elvárásait, -a piaci változásokat (trendeket), törekednie kell az elvárásokhoz való alkalmazkodásra, ezért folyamatosan fejlesztenie kell termékeit, szolgáltatásait, megbízható minőséget kell produkálnia, gondoskodnia kell arról, hogy a piaci elvárásoknak megfelelő minőséget biztosító személyi és tárgyi feltételeket biztosítsa, munkavállalói képesek legyenek hatékonyan és biztonságosan teljesíteni a piaci elvárásokat, a munkáltató elismert üzleti megítélését. A fentiek teljesítése érdekében az elérendő célokat meg kell fogalmazni, a biztonság elsődlegességét szem előtt kell tartani az esetleges kockázatokat (különös tekintettel a munkavédelmi kockázatokra) fel kell mérni meg kell hozni az eredményességet biztosító intézkedéseket, rövid-, közép- és hosszútávú tervezés, fejlesztések, beruházások formájában.