Keresés
Keresési eredmények
-
A társadalmi felelősségvállalás szemléletének megjelenése gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók körében
1-10Megtekintések száma:277A vállalatok működésének legfontosabb célja a fogyasztók igényeinek kielégítése, s ennek segítségével a profitszerzés. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy e két célkitűzésen túl a szervezeteknek a társadalmi felelősségvállalás terén is van tennivalójuk. Ezzel kapcsolatban merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon ezt a típusú elköteleződést és attitűdöt szükséges-e tanítani a gazdasági képzésben részt vevő hallgatóknak (s egyáltalán lehet-e), illetve hogy ettől függetlenül is: milyen mértékben jellemző rájuk ez a fajta tudatosság. Tanulmányunkban gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat kérdeztünk meg kettős céllal: egyrészt, hogy szerintük a vállalat célkitűzéseiben mennyire fontos a társadalmi felelősségvállalás, másrészt pedig, hogy szerintük mennyire kell ennek a szemléletmódnak az oktatásban megjelennie.
-
Műszaki diplomások munkaerő-piaci sikeressége
1-8Megtekintések száma:145A tanulmány a műszaki diplomával rendelkezők munkaerő-piaci sikerességét igyekszik feltárni. A tudományterületek szerepe az álláskeresési idő, a keresetek és a szakmai illeszkedés tekintetében jelentősnek bizonyult. A műszaki képzés mindhárom vizsgált mutató esetében kiemelkedőnek bizonyult. A Diplomás Pályakövetési rendszer 2011-2012-es összevont adatbázisa segítségével lehetőség adódik a műszaki képzést nyújtó hazai felsőoktatási intézmények végzettjeinek foglalkoztathatósági mutatóit összehasonlítani. A különbségek feltárása révén képet kaphatunk arról, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a műszaki területen a különböző intézmények végzettjei között.
-
Egyetemi hallgatók Dark Triad személyiségvonásai és etikai attitűdje közötti lehetséges kapcsolatok vizsgálata
57-67Megtekintések száma:332Írásunkban a Dark Triad (Sötét Hármas) személyiségvonások és az etikai attitűdök lehetséges kapcsolatát vizsgáltuk egyetemi hallgatók körében. Mindkét témakör elemzése az érdeklődés központjába került az elmúlt évtizedekben. A kutatók az etikai attitűdök és magatartás hátterében számos tényező hatását vizsgálják. Többek között a személyiség is egy lehetséges befolyásoló tényező. A Dark Triad személyiség a társadalmilag nem kívánatos nárcizmus, machiavellizmus és pszichopátia együttes erős jelenlétét jelenti. Az ilyen embereket az önimádat, agresszivitás, bűntudat, vagy lelkiismeret hiánya jellemzi, így feltételezésünk szerint kevésbé rendelkeznek etikus attitűdökkel. Kutatásunkban ezt az összefüggést vizsgáltuk a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Gazdaságtudományi Kar zömében első éves hallgatói körében végzett kérdőíves felméréssel. A válaszadók kitöltötték a Sötét Hármas mérésére kidolgozott validált „Dirty Dozen” kérdőívet, valamint a Lozier kutatásaiból adaptált kérdőívet, amelyben iskolai szituációkról kellett a válaszadóknak nyilatkozni azok etikus, vagy nem etikus voltáról, illetve az etikátlanság mértékéről. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy van-e szignifikáns kapcsolat a Sötét Hármas jellemzők erőssége és a szituációk etikai szempontból történő megítélése között. Megvizsgáltuk a férfiak és nők, illetve a két kar hallgatói közötti különbségeket is.
-
Hallgatók etikai attitűdvizsgálata
1-8Megtekintések száma:155Hazai tanulmányokban még kevésszer, de nemzetközi forrásokban már gyakrabban találkozhatunk olyan empirikus kutatásokkal, amelyek üzleti területen tanuló hallgatókat mérnek fel etikus magatartásukat vagy attitűdjeiket vizsgálva. Ezen elemzések során többek között arra keresik a választ, hogy a leendő menedzserek milyen magatartásformákat ítélnek etikusnak vagy éppen etikátlannak, s mennyire szigorúak az egyes szituációk értékelése során. Jelen tanulmányunkban célul tűzzük ki, hogy a Debreceni Egyetem gazdasági területein tanuló hallgatók körében végezzünk e tekintetben felmérést
-
Külföldi hallgatók által alkalmazott benyomáskeltési stratégiák
127-132Megtekintések száma:115Ebben az írásunkban egy általános emberi magatartást, a benyomáskeltést vizsgáltuk egyetemi hallgatók körében. Az embereket érdekli, hogy mások hogyan vélekednek róluk. Szervezeti szinten is előnyük származhat abból, ha mások pozitívan ítélik meg őket. E pozitív kép kialakítására tett erőfeszítés a benyomás menedzselés (Impression Menedzsment), melynek számos mérési lehetőségét kidolgozták már. Ebben a tanulmányban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Bachelor in Business Administration and Management szak első éves külföldi hallgatói körében végeztünk kutatást az általuk alkalmazott benyomáskeltési stratégiákról. Elemzésünkben a Bolino és Turnley által kifejlesztett 22 kérdésből álló kérdőívet használtuk. Elemeztük, hogy mely stratégiák jellemzőek a vizsgált hallgatói csoportra és milyen mértékben? Vannak-e különbségek a férfiak és nők által alkalmazott stratégiákban, valamint a kulturális háttérből adódóan.
-
The Role Of Leader In Work Addiction
1-13.Megtekintések száma:17Over-attachment to work is an increasingly common phenomenon in the lives of people in organisations, and can also be a condition of work addiction. Whoever becomes involved in an organisation, be it a subordinate or even a manager, work addiction has a number of negative consequences at both individual and organisational level. Without being exhaustive, work addiction can have an impact on organisational performance, organisational effectiveness, workplace conflict, career prospects, health maintenance. In this paper, we aim to highlight the most relevant publications from the last five years to report on the impact in an organisation when work addiction arises among subordinates or managers, and how different leadership styles are associated with work addiction among organisational members. The publications were retrieved from Google Scholar and Scopus, and the results of 19 articles are presented in this paper after a review of 263 papers retrieved. The results show that transformational, servant and ethical leadership styles have ambiguous effects on work addiction, unlike laissez-faire or abusive leadership styles, the former enhancing and the latter reducing the incidence of work addiction in an organisation. Work addiction of managers also has a dual effect: on the one hand, it can enhance creativity, but it can also increase turnover among subordinates. Social support from the manager can be an antidote to subordinates' work addiction, but this effect may be modified by the quantity and quality of interaction between manager and subordinate, the sense of meaningfulness of the work, or even the organisational culture. Overall, the manager, as a key actor, can have an impact on work addiction in the organisation, but there is not always a consistent position in the research on the cases and the way in which this is done, which calls for further research in the future.
-
Etikus vezetés, egy kutatás kezdetén
188-195Megtekintések száma:312Jelen tanulmányban az etikus vezetés témakörét járom körbe. Betekintést nyújtok az etikus vezetés megközelítési lehetőségeibe, irodalmi áttekintést adok az etikus vezetés fogalmáról, bemutatom a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb empirikus kutatásokban alkalmazott mérési módszereket. Kísérletet teszek arra is, hogy egy kutatás első eredményeiről beszámoljak: egy kisebb minta adatainak elemzésén keresztül próbálok képet kapni a magyar vezetők etikus vonásairól. S hogyan kapcsolódik ez az Ipar 4.0 kihívásaihoz? A választ onnan közelíteném meg, hogy az új technológiák megjelenése mellett (amelyek már önmagukban is magukban hordoznak etikai kérdéseket), ezen új kihívások között a vezető figyelmének fókusza továbbra is részben az alkalmazottak felé irányul. Amennyiben ő maga etikus, megfelelő példát mutat beosztottjainak, ezzel dolgozóit is etikus magatartásra ösztönzi, ami a vállalat számára több szempontból is versenyelőnyt biztosít, mind a terméket/szolgáltatások piacán, mind pedig a munkaerőpiacon. Tanulmányommal fel szeretném tehát hívni a vezetők, menedzserek figyelmét arra, hogy az új technológiák és az emberi tényező együttesen hozzák meg az új sikereket, s hogy ennek egyik lehetséges útja az, hogy tudatosan etikusan vezetik cégüket, etikus szervezeti kultúrát alakítanak ki.
-
Felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelése
223-231Megtekintések száma:191Az önértékelés fontos szerepet tölt be mindennapi életünkben, meghatározó jellemzőnk, hogy milyennek látjuk magunkat. Az emberek azonban általában túlzottan optimistán ítélik meg saját szociális és intellektuális tevékenységeik minőségét, különösen a gyengén teljesítők hajlamosak arra, hogy túlértékeljék saját teljesítményüket, mivel hozzá nem értésük miatt nem ismerik fel képességeik, tudásuk hiányát. Tanulmányunkban ezt a jelenséget vizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók körében. Eredményeink szerint általános fölülbecslési tendencia jellemző, a szerényebb eredményt felmutatók jellemzően kevésbé pontosan, és jelentősen túlértékelik saját teljesítményüket, miközben a legjobb eredményt elérők pontosabban mérik fel eredményüket és inkább alulértékelik azt. Kimutatható a nemek közötti különbség is. A férfiak kevésbé pontosan, saját magukat felülértékelve ítélik meg tudásuk minőségét a nőkhöz képest.
-
A Debreceni Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak tanulási motivációra irányuló vizsgálata
69-79Megtekintések száma:149Tanulmányunk célja a felnőttkori tanulás témakörének bemutatása. Ennek érdekében először meghatározzuk a tanulás definícióit és fontosságát az ember életében. Ezt követően kitérünk a felnőtt korban történő tanulás történelmi hátterére és alakulására. Bemutatásra kerül a felnőttkori tanulás motivációja különböző motivációs elméletek függvényében. A tanulmány második felében egy kezdeti kutatás kerül bemutatásra, melynek középpontjában a felnőttkori tanulás motivációja áll. Kutatásunk alanyai fiatal felnőttek, akik a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának vezetés és szervezés mesterszakán folytatják tanulmányaikat. Arra szeretnénk válaszokat kapni, hogy a különböző tényezők milyen mértékben motiválják a fiatal felnőtteket tanulmányaik során. Az eredményekkel képet szeretnénk adni mind az oktatók, mind a versenyszférában dolgozó humánpolitikai szakembereknek arról, hogy miképp jellemezhető a vizsgált hallgatók tanulási motivációja. A kutatást a későbbiekben nagyobb mintára is kívánjuk majd kibővíteni.
-
Internetezési szokások és etikai értékrend közötti lehetséges összefüggések vizsgálata közgazdászhallgatók körében
14-25Megtekintések száma:139Napjainkban szemtanúi lehetünk annak a tendenciának, hogy milyen mértékben beépült mindennapjainkba az informatikai eszközök, és ezzel együtt az internet használta. Egyetemi oktatóként is azzal szembesülünk, hogy diákjaink egyre erősebben kötődnek az informatika világához. Kutatásunkban éppen ezért azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk, mennyi időt és milyen céllal használják az internetet hallgatóink. Korábbi munkáinkban már elemeztük közgazdászhallgatók etikai attitűdjeit, jelen tanulmányunkban ezt a két kérdést megpróbáljuk együtt is körbejárni, arra keresve a választ, vajon van-e valamilyen összefüggés fiataljaink internetezési szokásai és etikai értékítélete között.
