Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Kapacitásszámítási modell fejlesztése
    1-19
    Megtekintések száma:
    338

    A kapacitástervezésnek stratégiai jelentősége van a vállalatok életében. A szervezetek versenyképességét befolyásolja, a kapacitásbővítés stratégiája. A hosszú távú kapacitás meghatározására, több módszer létezik, az egészen egyszerűektől kezdve, a drága, nagy számítási kapacitást igénylő eljárásokig. A növekvő fogyasztói igényekhez kell igazítani a termelést, amely nem kis feladat, hiszen a kapacitásbővítés valamilyen szintű beruházással jár. Fontos megvizsgálni a bővítés mértékét, a megtérülés tükrében. Jelen tanulmányban azzal foglalkozunk, hogy a kapacitásbővítés, megvalósítható-e beruházás nélkül, a veszteségek felszámolásával. Ehhez szükséges az aktuális kapacitás pontos meghatározása, amelyhez egy módosított  bővített kapacitáselemzési modellt használunk. Ebben a modellben figyelembe vesszük a gépek rendelkezésre állását, teljesítményét és a gépet kiszolgáló folyamat hatékonyságát.

  • Turisztikai célú támogatások szerepe az Észak-Alföld Régió fejlődésében
    365-376
    Megtekintések száma:
    181

    A tanulmány célja, főbb makro gazdasági mutatók alapján az Észak-alföldi régió fejlődésének, valamint a kapott uniós – ezen belül a turisztikai célú – támogatások összegének bemutatatása, illetve a támogatások hatásainak vizsgálata. Az adatok alapján megállapítható, hogy a régió jelentős támogatásban részesült a 2007-2013. évek során, a gazdasági fejlettség tekintetében az utolsó helyen szerepel, de több területen kedvezőbb teljesítményt ért el. A szálláshely-vendéglátás nemzetgazdasági ágat nehéz önállóan vizsgálni, egyrészt számos más terület együttes hatásaként fejlődik, másrészt a turisztikai jellegű fejlesztések más ágazatok számára is felhasználhatókká válnak, új vállalkozások, beruházások indulnak, ugyanakkor nem csak a vállalatok, hanem az önkormányzatok turizmusból származó bevétele is nő. A statisztikai adatok alapján rámutatunk arra, hogy a régióban a turizmus-vendéglátás területén a fejlesztések eredménye csak mérsékelt és megyénként eltérő mértékű.

  • Sikeres nemzetközi és hazai családi vállalkozások
    280-287
    Megtekintések száma:
    564

    A családi vállalkozások célja, hogy fenntarthatóan, a mai ideáknak megfelelve, de szokásaikhoz, normáikhoz, elveikhez ragaszkodva versenyképességük megtartásával fejlődjenek. A családi tulajdonú vállalkozások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, hiszen a hosszú távú értékteremtésben érdekeltek. A családi alapokon működő vállalkozások jelentőségének alátámasztására a témával kapcsolatosan fellelhető nemzetközi és hazai szekunder kutatási eredmények feldolgozása és azok elemzése történt. Jelen tanulmány a világ TOP családi vállalkozásainak jellemzőit mutatja be. Egy reprezentatív kutatás eredményei alapján a magyarországi családi vállalatok megoszlásának ismertetése és Magyarország 25 legnagyobb családi vállalkozásának tevékenység szerinti megoszlása is szerepel a tanulmányban.

  • A klaszter, mint tanuló szervezet
    313-330
    Megtekintések száma:
    145

    Globalizálódó világunkban, ahol a KKV-k egyre inkább részeseivé vállnak a nemzetközi piaci versenynek, a klaszterek szerepe a cégek versenyképességének támogatásában meghatározó. Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés az innovációs klaszterek iránt, mely mögött részben az a felismerés húzódhat, hogy a vállalatok versenyelőnyét nem csupán a saját kompetenciái, erőforrásai jelentik, hanem a földrajzilag közeli üzleti környezetében fellelhetőek is. Ahhoz, hogy a klaszterek eredményesen tudjanak működni, bizonyos egyéni és szervezeti kompetenciákat birtokolnia kell. A hatékonyan működő klaszterekre tekinthetünk úgy, mint tanuló szervezet, hiszen az egyének törekednek képességeik folyamatos fejlesztésére, a közös tanulás képességének elsajátításában motiváltak, kollektív elképzelések, közös célkitűzésekés és azok megvalósítására való törekvés jellemzik. A tökéletes tanuló szervezet rendelkezik a folyamatos innováció teremtő képességgel, melyhez nagymértékben hozzásegíti a folyamatos tanulási folyamat, amely új tudást és magatartásváltozásokat eredményezve, hozzásegíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodását. A tanulási folyamatok esetében fontos szem előtt tartani, hogy legalább olyan ütemben tanuljuk, fejlődjünk, amit a környezeti változások megkívánnak. A készségek, képességek, a klaszterszintű együttműködés szempontjából azért töltenek be kiemelt szerepet, mert ha a partnerek nem rendelkeznek a kooperációhoz szükséges kompetenciákkal, akkor az együttműködés lehet bármennyire előnyös, az nem lesz eredményes, hiszen csak korlátozott működésre lesz képes. Miként segítheti elő a „Tanuló szervezet-ként” való viselkedés a klasztert, hogy a szükséges kompetenciákat megfelelő szinten birtokolja? A cikk vezérfonalát a klaszterek eredményes működéséhez szükséges kompetenciák beazonosítása, valamint a klasztereken belüli tudásmenedzselés, tudásmegosztás megvalósulásának vizsgálata adja.

  • Stratégiát megalapozó elemzések gyakorlati alkalmazása
    59-72
    Megtekintések száma:
    486

    A környezet növekvő változékonysága egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok, vállalkozások számára. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége változó, a bizonytalanság miatti kockázat nő, ami az üzleti vállalkozásoktól új szemléletű tervezési gyakorlatot vár el. Stratégiájuk kialakítása, tervezése során mind a külső és a belső környezet tényezőinek feltárása, mind a versenytársaik elemzése jól megválasztott módszerek alapján történhet. Ezen módszerek áttekintését, a tervezési és oktatási gyakorlatban történő alkalmazását tekintjük cikkünk céljának, melynek során a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott stratégiát megalapozó módszereket mutatjuk be, kiemelve a külső és a belső környezetet elemző módszereket. A külső környezet elemzése során a hagyományos PEST analízisre és a Porter–féle öttényezős modellre épülő külső faktor értékelő mátrix felépítését és alkalmazhatóságát szemléltetjük. A belső elemzési módszerek esetén a módszerválasztás szempontrendszerét, valamint az alkalmazható módszerek esetén az erőforrás alapú megközelítésre, kulcsfontosságú tényezők elemzésére, illetve a Porteri értéklánc elemzésre épülő belső faktor értékelő mátrix jelentőségére térünk ki. A stratégiát megalapozó elemzések harmadik pillérét a versenytársak mátrix alapú értékelése jelenti. A módszerek alkalmazhatósága függ a vállalkozás formájától, működési területétől és tevékenységének jellegétől, amit az új gazdasági szférák (pl.: sharing) és az átalakult erőviszonyok megjelenése is bonyolít.

  • A zöld ellátási lánc vizsgálati módszerei, különös tekintettel a beszállítói kiválasztás és értékelés eszközeire
    240-254
    Megtekintések száma:
    407

    Napjainkra egyre több cikk jelent meg a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés témakörében. A fenntarthatóság fontos szerepet játszik az ellátási lánc menedzsmentben is. A zöld ellátási lánc menedzsment (Green Supply Chain Management, továbbiakban: GSCM) kulcsfontosságú megközelítést jelentett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá kívánják tenni vállalkozásaikat. A GSCM fogalma magában foglalja a környezetvédelmi kritériumok beépítését a hagyományos ellátási lánc menedzsment döntési kontextusába. A vállalatok egyre inkább elvárják, hogy fenntarthatósági erőfeszítéseiket a saját működésükön túl kiterjesszék a beszállítóikra és ügyfeleik fenntarthatósági elvárásaikra. A beszállítói értékelés és kiválasztás módszereinek irodalma viszonylag nagyszámú, bár a környezeti tényezőkre vonatkozóak száma korlátozott. Az utóbbi időben az ellátási lánc menedzsment-döntéseiben a zöld beszállító teljesítményének értékeléséhez alkalmazott megközelítések, minőségi és mennyiségi környezeti adatokat egyaránt használnak. Tekintettel erre a fejlődő kutatási területre, ennek a cikknek a célja a nemzetközi tudományos folyóiratokban végzett kutatások elemzése, amelyek a zöld beszállítói kiválasztására és értékelésre összpontosítanak. A cikk célja két kérdés megválaszolása: Milyen kiválasztási módszereket alkalmaznak? Milyen környezetvédelmi és egyéb kiválasztási kritériumok vannak a zöld szállítói menedzsment számára?

  • Új típusú gyógyszerformula minőségfejlesztése
    112-127
    Megtekintések száma:
    230

    A vállalatok célja a belső és külső vevői igények megismerése, azért, hogy ezek alapján fejlesszék meglévő termékeiket és új termékeket fejlesszenek. Termékfejlesztés célja a vevői igények megismerése, amelyek az előállítani kívánt készítmény gyártását befolyásolhatják. A folyamat első lépéseként vevő hangja módszert használva az igényeket mérhető paraméterekkel határoztunk meg. Kérdőíves felmérést alkalmazva meghatároztuk a fontossági sorrendet, majd azokat preferenciamátrixal összehasonlítottuk és rangsoroltuk. A QFD módszeren belül meghatároztuk a vevői igények kielégítését befolyásoló műszaki paramétereket. Korrelációs mátrixot állítottunk fel, vizsgáltuk a műszaki paraméterek közötti kapcsolatot. Elvégeztük a műszaki paraméterek és a vevői igények konkurencia elemzését. Az abszolút és relatív súlyszámokból egyszerűen felállítható a műszaki paraméterek sorrendje, így a meghatározott vevői igények kielégítésének szempontjából a legfontosabb paraméter: az alapanyagok arányának meghatározása, valamint fontos paraméterek: a kémiai stabilitás, gyógyszerforma kialakítás és szemcsenagyság is

  • A kiegészítő melléklet információtartalmának összehasonlítása az információ-technológiai szolgáltatás és a sporttevékenység körében
    689-700
    Megtekintések száma:
    189

    Napjainkban a számviteli beszámoló az egyik fontos információs forrás a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban. Két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, azok aggregált jellegéből adódóan, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a harmadik része, a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló jobb értelmezéséhez. Ezen túl a kiegészítő mellékletnek segítenie kell a megbízható és valós összkép jobb bemutatását. A kiegészítő mellékletben a közlendő információk mélysége, részletezettsége nincs konkrétan megfogalmazva, ezért ezek szakmai mérlegelése az adott vállalkozásra van bízva. Alapvető célkitűzésem, hogy bemutassam milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az információ-technológiai szolgáltatást végző és a sporttevékenységet folytató vállalkozások kiegészítő mellékleteinek információtartalmában. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáltam, hogy milyen mértékben felelnek meg a törvényi előírásoknak.

  • Turisztikai célú támogatások jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásának vizsgálata az Észak-alföldi Régióban
    165-175
    Megtekintések száma:
    118

    A turizmus a mai gazdaság egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejődő ágazata, teljesítményének vizsgálata fontos kutatási terület. A szektor és vállalatainak teljesítménye szorosan összefügg, jelen tanulmány a vállalati oldalról történő teljesítményvizsgálattal foglalkozik. Pontos célja a 2007-2013. évi költségvetési időszakban juttatott turisztikai célú közösségi támogatások jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásának bemutatása az Észak-alföldi Régió két vállalatának példáján keresztül. A vizsgálat alapját a nyilvánosan elérhető statisztikai, vállalati adatok, valamint a vállalatok által kitöltött kérdőívből, illetve a pályázati nyilvántartó rendszerükből származó adatok képezik.

  • A vállalat értékteremtőinek empirikus vizsgálata a globális pénzügyi válság tükrében
    213-222
    Megtekintések száma:
    179

    A tanulmány a vállalati értékteremtésre és az értékteremtő tényezőkre fókuszál. Az alapvető cél az értékteremtők azonosítása és csoportosítása. Mindezeken túl a másik fontos cél továbbá annak vizsgálata, hogy a 2007-2008-as globális pénzügyi válság hatását a vállalati értékre bemutassa. A tanulmány felépítése a következő. Az első rész felvázolja az értékteremtési láncot, az elsődleges és másodlagos tevékenységeket. A második rész a kulcs értékteremtőket jellemzi. A harmadik fejezet illusztrálja a 2007-2008-os globális gazdasági válságot, annak okait, legfontosabb eseményeit és pénzügyi vetületét. A negyedik az empirikus rész, amely az adatbázis körvonalazásával kezdődik, majd a panel regressziós modellen végzett elemzésekkel, azok eredményeinek közlésével folytatódik. Az adatbázis 18 európai ország, 10 szektorának 1553 vállalati adatait tartalmazza, 2004-2011 között időtartamban. Végül az ötödik szerkezeti részben a következtetések kerülnek megfogalmazásra. A vonatkozó, általam feldolgozott irodalmak és az elvégzett empirikus kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a 2008-as év egyértelműen a válság évének tekinthető. Ebben az évben valamennyi magyarázó változó negatívan hatott az eredményváltozóra, a vállalatok üzleti értékére.

  • Beruházások és finanszírozásuk kockázatai, kockázatkezelési trendjeik az elmúlt 10 évben
    184-203
    Megtekintések száma:
    220

    Áttekintve az utóbbi 10 év szakirodalmát, amely a vállalati beruházások és a finanszírozásuk kockázatainak kezelése kapcsán íródtak, jól látható az, hogy a kockázatkezelést és a problémamegoldást a holisztikus közelítés és a komplex problémakezelés hatja át napjainkban. A likviditási, finanszírozási és beruházási kérdések együttes vizsgálata lényeges, hiszen egy-egy döntés mindegyik területre hatással lehet, együtt befolyásolva a vállalati értéket. A beruházások vonatkozásában az értéknövelés a beruházás által generált cash-flowk simításán keresztül érvényesíti hatását. A vállalati pénzügyek területe az empirikus elemzésekben jól megfigyelhető módon élesen nem választható el a gazdálkodástudomány más területeinek kérdéseitől, sőt műszaki témáktól sem, mint ahogy a kockázatkezelésről is, jó ideje, integrált formában gondolkodnak. A fedezeti ügyletek (mind a pénzügyi, mind a működési) használata nélkülözhetetlenné vált a vállalatok menedzsereinek eszköztárában. A válság következményei számos olyan tanulmányt ösztönöztek, amelyek minderre igazolásul szolgáltak. Nagy figyelem jutott a tranzakciós költségekre, beleértve a szerződések költségeit illetve az ügynökköltséget, illetve az információs aszimmetria miatti veszteségeket. A viselkedési pénzügytannak főként a menedzseri döntéseket illető megállapításai szintén lényeges adalékot képeznek e területen.

  • A kiegészítő melléklet tájékoztató részének vizsgálata a magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások körében
    108-116
    Megtekintések száma:
    203

    Napjainkban megnőtt és megváltozott a sport szerepe, mostanra az eredetileg civil, mozgáson alapuló, szabadidős magántevékenységből egy külön területté vált. A sport közgazdaságtani kutatások esetében makro-és mikrogazdasági kutatásokról egyaránt beszélhetünk. Gazdasági jelentőségét, foglalkoztatáshoz, nemzetgazdasági jövedelemhez, fogyasztói kiadásokhoz történő hozzájárulásá makroszintű, míg a sportszolgáltatások, sportszervezetek működésének vizsgálata, kereslet és kínálat jellemzői mikroszintű kutatásoknak tekinthetők. Sporttevékenység kialakulásának egyik oka a gazdasági jelentőségének megnövekedése volt, mely megteremtette a gazdasági elemzésének az igényét. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredménykimutatásból, akkor lehet a szükséges tájékoztatáshoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.

  • A SCOR modell, a teljesítmény és a raktárak közötti kapcsolat vizsgálata
    227-239
    Megtekintések száma:
    162

    A vállalatok vezetői számos stratégiai eszközt használhatnak, hogy a szervezetet fejlesszék, attól függően, hogy mit tekintenek fontosnak. Az Ellátási lánc műveleti referencia modell (Supply Chain Operations Reference Model, azaz SCOR) egy ezek közül. Jelentősége abban áll, hogy összekapcsolja az üzleti folyamatokat, a mutatókat, a legjobb gyakorlatokat és a technológiai jellemzőket egy egységes struktúrával. Elősegíti az ellátási láncok partnerei közötti kommunikációt, illetve javítja az ellátási lánc menedzsmentjét és a kapcsolódó ellátási lánc javító tevékenységek hatékonyságát. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy hogyan jelenik meg a SCOR modell a nemzetközi szakirodalomban a raktározással és teljesítménnyel összefüggésben. Milyen módszereket, eszközöket használnak a szerzők a kutatási kérdéseik és hipotéziseik vizsgálatához? Az eredmények bemutatását leíró statisztikán keresztül és kategóriaszelekcióval végzem. A kutatás során arra a következtetésre jutok, hogy a nemzetközi szakirodalomban a SCOR modell konkrétan a raktári teljesítményméréssel kapcsolatban még alig jelenik meg, inkább csak a különböző folyamatok leírásakor hívják segítségül. A jövőben érdemes lenne kiterjeszteni a SCOR modellt további területekre is, különösen a raktári teljesítménymérésre.

  • Szervezeti életciklusok és a Lean transzformáció
    646-656
    Megtekintések száma:
    326

    A lean transzformáció jellemzőinek vizsgálata a szakirodalomban széles körű. Kutatások fókuszát képezi a lean transzformációt elősegítő és gátló tényezők vizsgálata és a lean szemléletű vezetői tulajdonságok, magatartásformák elemzése. A publikált kutatások többsége nem foglalkozik a lean transzformáció és a vállalatok életciklusa közötti összefüggésekkel és a főállású lean vezető / lean csoport szerepének vizsgálatával. A cikkben ezeknek az összefüggéseknek a fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet és a témában további kutatásokat kívánunk ösztönözni.

  • Kereslet és kínálat a tehetségpiacon
    142-149
    Megtekintések száma:
    265

    Hazánkban a szervezetek számára a tehetségpiac megjelenése annak köszönhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a tehetséges munkavállalók iránt. A téma áttekintéséhez szükséges a tehetség eghatározása, a tehetségpiac keresletére és kínálatára ható tényezők feltárása. A tehetségpiac megjelenésével fontos elemzést végeznünk arra vonatkozóan is, hogy hazánkban milyen változások mentek végbe a munkaerőpiacon, valamint a munkaerőhiány hogyan alakul. A munkaerőpiacon napjainkban különböző generációk vannak jelen, akiknek különböző elvárásaik vannak a munkadójuk és a munka környezet iránt. A szakember hiányt a szervezetek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni. Az egyik ilyen mód a vállalatok tehetségmágnessé válása, amelynek eredményeként a tevékenységi területükön magasabb számú munkaerő közül választhatják ki a megfelelő személyt. Azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány magas, ott egyre nagyobb figyelmet fordítanak a folyamatok automatizálására. A kutatás során a témához kapcsolódó szakirodalmakat és tanulmányokat dolgoztam fel, annak érdekében, hogy a tehetségpiacot befolyásoló tényezőket meghatározhassam.

  • A duális képzés bevezetésének nemzetközi tapasztalatai néhány ország példáján keresztül
    Megtekintések száma:
    181

    Magyarországon 2015-ben bevezetésre került a duális képzés.  A duális képzés a munkaerőpiac igényeire adott válasz, mely bevezetése óta egyre népszerűbb. A duális képzés nemzetközi szinten is egyre jelentősebb szerepet tölt be a felsőoktatásban, segítve az oktatás, az átadott tudásanyag modernizálását és előmozdítva a vállalatok és az egyetemek kapcsolatának erősödését. A cikk célja, hogy bemutassa a duális képzés rendszerét és az eltelt időszakban összegyűjtött nemzetközi tapasztalatokat. a témában fellelhető szakirodalomra támaszkodva.

Adatbázis logók