The ever-increasing demand for paper and paper products and alarming rate of global population growth necessitates research into non-wood fibre to augment the popular wood fibres in short supply. Sida acuta obtained at two locations, samples collected from 3 areas per location. Samples of dimension 10 x 10 x 20 mm macerated in equal volumes of glacial acetic acid and 30% hydrogen peroxide at 80^oC in an oven. Twenty-five whole fibres in swollen condition were measured. Derivatives of fibre dimensions viz:  Runkel ratio, flexibility and slenderness were also evaluated. Pooled mean fibre length was 1.04mm, pooled fibre diameter was 25.02μm, pooled fibre lumen width was 14.69μm and fibre cell wall thickness was 5.17μm. Runkel ratio was 0.73, coefficient of suppleness (flexibility) was 60.05 while felting power (slenderness) was 42. Values obtained connote that S. acuta’s fibre morphology is good for pulping much more that its Runkel ratio (0.73) is less than 1, coefficient of suppleness (60.05) is greater than 50 and its felting power (42) is greater than 33. Specific Gravity ranged from 0.416–0.468. With reference to the above, S. acuta is fairly suitable for pulp and paper making.

A mezőgazdaság és a kiberbiztonság metszéspontja az IoT (Internet of Things) és a precíziós gazdálkodás gyors térnyerése révén az utóbbi években a kutatás egyik kiemelt területévé vált. Ezek a technológiai innovációk forradalmasították a mezőgazdasági folyamatokat, javítva a hatékonyságot és a fenntarthatóságot, ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatokat is hoztak magukkal. Ez a tanulmány szisztematikus irodalomkutatást (Systemeatic Literature Review - SLR) végez a mezőgazdaság kiberbiztonságának kulcskérdéseiről, különös tekintettel az IoT sebezhetőségeire és a fenyegetésekre. A kutatás során Python-alapú szövegelemzési technikák segítségével automatizáltam az absztraktok és teljes szövegek elemzését, lehetővé téve a releváns tanulmányok gyors szűrését és tematikus csoportosítását. Az elemzett 1039 publikáció közül szigorú szűrési kritériumok alapján 40 releváns tanulmányt azonosítottam. A tematikus elemzés eredménye szerint a publikációk 44,9%-a az IoT eszközök sebezhetőségeire, 32,7%-a a mezőgazdasági kiberbiztonsági kihívásokra, míg 22,4%-a az Agriculture 4.0 és precíziós gazdálkodás biztonsági kérdéseire összpontosított. A módszertani megoszlás vizsgálata során kiderült, hogy a kutatásokban a gépi tanulás, a szimulációs modellek és az esettanulmányok dominálnak, míg a felmérések és a kísérleti kutatások kisebb arányban fordulnak elő. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mezőgazdasági szektorban alapvető fontosságú a kiberbiztonsági stratégiák és technológiák fejlesztése, különösen az IoT eszközök által hordozott kockázatok csökkentése érdekében.

Jelen publikáció a minőségmenedzsment és a vezetés és szervezés szoros kapcsolatát hivatott vizsgálni, kiemelve a szervezeti hatékonyság növelésének lehetőségeit mind ipari és nem ipari környezetben egyaránt. A szisztematikus irodalmi áttekintés során a vezetés, a hozzá szorosan kapcsolódó szervezeti kultúra és a minőségmenedzsment szerepét vizsgáltuk. A publikáció ismertetni kívánja, hogy a minőségügyi rendszerek és keretrendszerek, úgy, mint például az ISO és az EFQM modell miképp támogatják a stratégiai tervezést és a fenntarthatóságot, irányt mutatva ezáltal a modern szervezetek számára. A kutatás hangsúlyozza a digitális transzformáció és a tudásmenedzsment fontosságát, valamint megfogalmaztuk azon jövőbeli kutatási célokat, amelyek előremozdíthatják a szervezetek produktivitását.

A modern üzleti környezetben a márkaépítés szerepe túlmutat a termékek és szolgáltatások azonosításán: alapvető tényezővé vált a vállalati siker szempontjából. A vezetői énmárka és a munkáltatói márka fontos stratégiai eszközként jelenik meg a versenyelőny elérésében, a lojalitás és az elkötelezettség növelésében. Az énmárka, mint az egyéni értékek és képességek tudatos kommunikációja, segíti a vezetőket a hitelesség és bizalom erősítésében.
A vezetői énmárka a vezető személyiségének és vezetői stílusának olyan koherens összefoglalása, amely inspiráló példaként szolgál a szervezeten belül. Emellett a munkáltatói márka a vállalati kultúrát és munkahelyi értékeket tükrözi, amely vonzóvá teheti a szervezetet a tehetséges munkavállalók számára. A tanulmány célja, hogy bemutassa, miként járulhat hozzá az énmárka, ezen belül a vezetői énmárka és a munkáltatói márka együttesen a vállalat eredményesebb működéséhez, rámutatva a márkázás különböző szintjeinek szinergiájára és ezek gazdasági, társadalmi hatásaira.

Napjainkban a leggyakrabban implantátum a fogászatban jelenik meg, ez lehet a fog egy részének, pl.: korona vagy a teljes fog pótlása. Manapság számos gyártó kínál a legkülönfélébb anyagokból és kialakítással készült implantátumokat. Ezeknek a pótlásoknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük, az egyik legszigorúbb követelmény a felületi érdességre vonatkozik. Mivel a megfelelő csont- implantátum kapcsolat csak megfelelő felületi érdesség esetén következik be, így többféle módszerrel érik el a megfelelő értéket. Több kutatócsoport által elvégzett kísérletek eredményeit áttekintve azt a következtetést vontuk le, hogy a felületi érdesség, az implantátum rögzítő csavarjának alakja, menetének alakja és a menetemelkedés a kívánt érdesség eléréséhez alkalmazott felület módosító kezelés együttesen határozza meg a beépülés sikerét. Az osseointegrációhoz szükséges átlagos felületi érdesség 1-100 µm közötti érték esetén tekinthető optimálisnak. A kereskedelmi forgalomban kapható fogászati protézisek felületi érdessége a legtöbb esetben Ra 1-2 µm, azonban ez a különböző szemcsefúvási, savas maratási és polírozási eljárásokkal módosítható a felhasználási területekhez igazítva. Az érdesség csökkentésének egyik elterjedt technológiája a savas maratás, amely a fogászati pótlások anyagai (többnyire titán ötvözetek) esetén a legnagyobb mértékben képes csökkenteni a felületi érdességet, ezáltal a kívánt tartományba kerül az érdesség. A savas maratás eredményét befolyásolja a sav koncentrációja, a savas fürdő hőmérséklete és a savban eltöltött idő. Fontos a felület kezeléshez használt sav, amely a leggyakrabban a kénsav, sósav, illetve hidrogén-fluorid (HF), valamint ezek kombinációi. A tanulmányból kiderül, hogy optimális eredményt a HF esetén lehet elérni. A pótlások manapság nagyrészt additív gyártással készülnek, így biztosítható a személyre szabott pótlás, illetve a méretpontosság miatt kisebb az utómunkára fordított idő és költség, vagyis a felületkezeléssel a kívánt felületi érdesség és méret egyszerre biztosítható. Ezáltal egyre újabb anyagokból készült protézisek kerülnek klinikai alkalmazásba, így a felületkezelésnek minden anyag esetében alkalmazhatónak kell lennie. Erre optimális megoldás a szemcseszórás és savasmaratás kombinációja. Ezen technológiával a felületi érdesség minden anyag esetén az optimális 1-100 µm közötti értéket éri el, esetenként 1-2 µm, de polírozással ez tovább csökkenthető 1 µm alá. A tanulmány a felületi érdesség szerepét vizsgálja, a felületi érdességet csak egy bizonyos értékig érdemes csökkenteni, ez hozzávetőlegesen 0,5 µm, mivel a sima felület nem, vagy csak korlátozottan alkalmas az osseointegráció kialakulására.