Gépészeti és járműmérnöki tudományok

Vasúti közlekedés során keletkező zajok okainak és hatásainak elemzése

Megjelent:
2024-03-28
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2024 Péter Ficzere

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Ficzere, P. (2024). Vasúti közlekedés során keletkező zajok okainak és hatásainak elemzése. International Journal of Engineering and Management Sciences, 9(1), 116-130. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2024.009
Absztrakt

A vasúti közlekedés zajemissziója kiemelkedő fontosságú téma, mivel hatással van mind a környezetre, mind az emberek egészségére és életminőségére. A zajszennyezés számos forrása között a vasúti járművek és az infrastruktúra jelentős szerepet játszanak. A vasúti zajemisszióval kapcsolatban megállapítható, hogy a zajhatásokat számos tényező befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek a vonatok sebessége, a pálya állapota, a vontatási technológia és az alkalmazott zajcsökkentő intézkedések. A zajterhelés negatív hatásai közé tartozik az alvászavar, a stressz, és a mentális egészségromlás. Ezenkívül befolyásolja a lakott területeken élők életminőségét és az ingatlanok értékét is. A vasúti közlekedés zajemissziójának csökkentése kulcsfontosságú az egészségesebb és fenntarthatóbb városi környezet kialakításában. Ennek érdekében fontos a modern zajcsökkentő technológiák alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése és a zajvédelmi intézkedések hatékony implementációja. A közlekedési hatóságoknak és vasúti vállalatoknak együtt kell működniük a zajmentesebb vasúti közlekedés megvalósítása érdekében, az emberek életminőségének javítása és a környezetvédelem érdekében.

Hivatkozások
  1. Tulipánt, G., “A közúti és vasúti áruszállítás zajkibocsátásának elemzése és a zajterhelés csökkentési lehetőségeinek vizsgálata” (2007)., Doktori disszertáció
  2. Markovits-Somogyi, R., Török, Á., “HEATCO kutatási jelentés a Magyarországon végzett zajjal kapcsolatos fizetési hajlandóságról”, MŰSZAKI INROFMÁCIÓ KÖRNYEZETVÉDELEM, 17, 99-107. (2006)
  3. Madshus, C. 5., & Kaynia, A. M., „High-speed railway lines on soft ground: dynamic behaviour at critical train speed”, Journal of Sound and Vibration, 231(3), 689-701., (2000), https://doi.org/10.1006/jsvi.1999.2647
  4. Brian Hemsworth - Noise Consultant LLP: „Environmental Noise Directive, Development of Action Plans for Railways”, prepared for International Union of Railways (UIC), (2008)
  5. Hemsworth 2006, Brian Hemsworth: Noise Reduction at Source - EU Funded Projects, presentation held on conference RailNoise 2006; Pisa, 9-10 November 2006.
  6. Thompson and Gautier 2006, D J Thompson (University of Southampton) and P-E, Gautier (SNCF): „Review of research into wheel/rail rolling noise reduction” JRRT79, IMechE 2006JRRT79 IMechE 2006., DOI: 10.1243/0954409JRRT79
  7. Demus, T., Tokaji, K., Szigetvári, M., Varga, A., ”Vasúti légszárító zajterhelésének csökkentése szimuláció segítségével”, http://vasutgepeszet.hu/wp-content/uploads/vasutgepeszet_2021_2_belivek-1015-03-demus.pdf
  8. Blumberger, R., Schmelz, T., ”A hazai vasúti csendes folyosók várható hatása a zajterhelés alakulására”. KÖZLEKEDÉS ÉS MOBILITÁS: KÖZLEKEDÉS-ÉS JÁRMŰTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT, 2(1), 5-13. (2023).
  9. Watson, I., Ali, A., & Bayyati, A.: „Noise Mitigation and Related Factors of High Speed Railways” European Journal of Sustainable Development, 7(3), 11., (2018), https://doi.org/10.14207/ejsd.2018.v7n3p11
  10. Zvolenský, P., Pultznerová, A., & Grenčík, J.: „Analysis of the efficiency of low noise barrier using STERED material”, In MATEC Web of Conferences (Vol. 196, p. 04076). EDP Sciences, (2018), https://doi.org/10.1051/matecconf/201819604076
  11. Kim, S.-H., Lee, H.-J., & Kim, J.-T.: „Sound Insulation Strategy for the Tunnel Noise in a High Speed Train”, Journal of the Korean society for railway, Korean Society for Railway, . (2012, August 31), https://doi.org/10.7782/jksr.2012.15.4.315
  12. Frolova, O., Salaiová, B., Olexa, T., & Mandula, J. “Using crumb rubber from waste tires to reduce road traffic noise” In MATEC Web of Conferences (Vol. 73, p. 04022). EDP Sciences, (2016), https://doi.org/10.1051/matecconf/20167304022
  13. Pultznerová A, Šimo J, Grenčík J.: „Possibilities of Evaluating the Effectiveness of Noise Barriers in Slovakia”, Applied Sciences, 2021; 11(21):10206. https://doi.org/10.3390/app112110206
  14. Clausen, U., Doll, C., Franklin, F., Franklin, G., Heinrichmeyer, H., Kochsier, J., Rothengatter, W. and Sieber, N. „Reducing Railway Noise Pollution” [online], Europarl.europa.eu. Available at: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2012/474533/IPOL, (2012).
  15. Reducing Railway Noise Pollution,. [online] Europarl.europa.eu. Available at: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2012/474533/IPOL
  16. Banister, D. „European transport policy and sustainable mobility”, London: Spon Press, p.78, (2000). https://doi.org/10.4324/9780203857816,
  17. Oertli, J. and Hubner, P.: „Railway Noise in Europe a 2010 report on the state of the art”, Paris: UIC, p.12, https://uic.org/IMG/pdf/uic_railway_noise_the_state_of_the_art_2010.pdf
  18. Tánczos, K., Markovits-Somogyi, R., Török, Ádám “Noise annoyance, willingness to pay of inhabitants exposed to transport noise”, Periodica Polytechnica Transportation Engineering, 35(1-2), pp. 75–84., (2007)
  19. Talotte, C., Gautier, P. E., Thompson, D. J., & Hanson, C.: “Identification, modelling and reduction potential of railway noise sources: a critical survey”, Journal of Sound and Vibration, 267(3), 447-468, (2003), DOI: 10.1016/S0022-460X(03)00707-7
  20. Szász G.-Tőkei L. (szerk.): „Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek” – Mezőgazda Kiadó, pp. 697-703. (1997)
  21. El-Fadel, M.-Shazbak, S.-Hadi Baaj, M.-Saliby, E.: „Parametric sensitivity analysis of noise impact of multihighways in urban areas”, Environmental Impact Assessment Review, Vol. 22, pp. 145-162, (2002), DOI: 10.1016/S0195-9255(01)00101-9
  22. Fodor I.: „Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon”, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 224-235., (2001)
  23. Bite P-né-Hajdú S.-Mészárosné Kis Á.-Bognár G.-Szőke J.-Reményi J-né),: „A kötöttpályás közlekedés zajhatás értékelésének elvi módszere”, Közlekedéstudományi Intézet, Budapest, 16p., (1997)
  24. Oktatási Minisztérium: „A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése”, Technológiai Előrejelzési Program, Munkacsoport jelentés. Oktatási Minisztérium, Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Budapest, 56 p., (2000)
  25. Ivanov, N. I., Boiko, I. S., & Shashurin, A. E. “The problem of high-speed railway noise prediction and reduction”, Procedia Engineering, 189, 539-546., (2017)., https://doi.org/10.1016/j.proeng.2017.05.086
  26. Bulla, M.,: „Környezetvédelmi kulcsproblémák”, Magyarország településkörnyezete (Key problems of environmental protection). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 187-236., (2000).
  27. Havas, A., Szlávik, J., & Füle, M.: „A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése”, munkacsoport jelentés= The Hungarian Technology Foresight Programme: Report by the Steering Group., (2000).
  28. Nagy A.: “Zaj- és rezgésvédelem II. (Zajvédelem)”, Széchenyi István Főiskola Közlekedésgépészeti Intézet, Győr, Kézirat, 81 p., (1992)
  29. Moser M-Pálmai Gy.: „A környezetvédelem alapjai”, Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 245-301., (1984)
  30. Smetana, C.:” Zaj- és rezgésmérés” Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 222 p, (1975)
  31. Czelnai R.: „Bevezetés a meteorológiába I.: Légköri alapismeretek”, Nemzeti Tankönyvkiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Kézirat, pp. 220-228., (1993)
  32. Baros, Z. A városi zaj környezeti és társadalmi hatásainak vizsgálata Debrecen városában. doktori disszertáció (2012)
  33. Török, Á., “A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével”, Közlekedéstudományi Szemle, 56, 222-224. (2006).
Adatbázis logók