Keresés

Keresési eredmények

• Gondolatok a pótmagánvádról

  Kardos Sándor

  Megtekintések száma:

  71

  In Hungary the new code of criminal procedure established a new legal institution to the Hungarian legal system: accessory private prosecution. This kind of private prosecution gives opportunity to the afflicted person to continue penal procedure in case of negative sentences from investigation authorities. If the prosecutor or the investigation authority stops proceeding or the prosecutor sets aside, withdraws formal accusation, afflicted person can substitute them during a penal procedure and has a right to claim the continuation of it. Our valid code does not limit the field of crimes this legal institution of accessory private prosecution can be applied. But there are some strict reasons, which limit this right of the afflicted person. If the investigation authorities neglected formal accusation because of childhood, death, prescription, clemency, prohibition of ne bis in idem, accessory private prosecution cannot be applied.

  Pros of accessory private prosecution can be found in the rights of afflicted persons. Criminal power of the state cannot be absolute, so we have to give the right for the injured to judge whether he insists on taking the responsibility of the perpetrator despite the opposite opinion of public bodies. This legal institution can help omissions of prosecutors to be remedied. Practicing this right depends on the stadium of the procedure. During the investigation period or the period of formal accusation reasons for accessory private prosecution are different.

  According to the new rules of the code, applying an advocate in the procedure is an obligation for the afflicted person. This regulation ensures that the structure of penal proceedings cannot be changed basically. In a normal procedure there is always a professional expert, the prosecutor on the side of accusation. That is why the code does not permit accusation without applying an advocate.

  Costs are interesting question in case of accessory private prosecution. In popular action procedures costs are paid by the state. When the afflicted person practices the right of accessory private prosecution, state pays in advance, but if perpetrator is acquitted or the court stops proceeding, costs should be paid by the private prosecutor himself. There are some rules to ease this burden for the afflicted person: if he has bad financial capacity and he can certify this circumstance, court can authorize him not to pay for the fee of the advocate.

  There is a special question in connection with accessory private prosecution: representation of the state. In these procedures the afflicted person is the state or one of the state bodies itself. There are two points of view to answer the question: who is authorized to represent the state as an accessory private prosecutor during a penal procedure. First we have to make difference between the injuries: if the injury is against the state while practising public authority, the injured party is the state itself. But if the injury hit the state as a civil legal entity, a possessor, the right to claim is in the hand of that public body, which was entrusted to handle the injured property. This theory means that in case of injuries against the public author state, only the prosecutor can represent it, so there is no chance for accessory private prosecution.

  The other solution for this problem has its starting point that in every crime against public property, accessory private prosecution can be applied. In this case the state can be represented by that part of it, which has interest. Although there are no jurisdiction in this question, because accessory private prosecution was established by the new code from 1st July 2003 after fifty years into the Hungarian legal practice. According to the regulations of the code, we can find the following sentence: afflicted person is whose right or legal interest was hurt or endangered by the crime. Analyzing this definition the argument can be read previously is decent for those situations, when we would like to find the legal representative of the state as an accessory private prosecutor.

  Accessory private prosecution is a good solution that fits to the new directions of law development, to increase rights of the afflicted person. Naturally, time needs to become a well-adopted legal institution in Hungarian legal system after half a century silence.

• Az egyensúlyi helyzet megbomlása a szerződések jogában: az állam mint szerződő fél

  Béky Ágnes Enikő

  Megtekintések száma:

  291

  Contractual relations mean balanced cooperation between the parties. Right and obligations on both sides are equal. This seems to be a classic essential of contracts. As of many among the terms and condition in contract law, special situations clam for a different perspective. This essay is about a unique problem in contract law that origins from the ancient dilemma about the role of the state in private law relations.

  State as a sovereign has original power and hierarchic connection to citizens. In the field of constitutional law, public administration law, criminal law it is necessary to transfer certain right to the state and allow it determining one-sided obligations that cannot be changed in a particular relation. The theory of state immunity failed in the 20th century in private law. Since jurisprudence makes a difference between the role of the state as a merchant and a sovereign, we cannot maintain the old immunity rights of the state anymore.

  In the essay we examine three specific questions in connection with state participation in contracts. The first part of our study analyzes the strange legal arguments in a famous Hungarian case, called the Subway case. In this case the reasoning of the Supreme Court denied the balanced elements in a private contract and accepted a redefined theory of state immunity in private relations. Although there is a strong political content in the story and right after the criticized decision the Hungarian Civil Code was modified to clear the facts, we want to prove that even today state participation can cause interferences in the coherent theory of contracts.

  A specific contract type is examined in the second chapter of the essay, the concession agreement. This contract is far from the balanced theory of party positions due to its unique nature and content. We emphasize many different aspects in mixing private and public law nature of provisions and rules. Concession agreement is an excellent example to demonstrate extra-rights on the side of the state.

  Finally we spare some words on authority contracts in which state authorities can manage debates in public administration procedures with using the private law nature of contracts.

• Az egyenlő bánásmód elméleti kérdései a munkajog jogági besorolása vonatkozásában

  57-79

  Herdon István

  Takács Dóra

  Megtekintések száma:

  187

  A munkajog jogáig besorolását érintően számos hazai és nemzetközi tudományos vita van napirenden. Egyfelől a munkajogot a magánjog rendszerébe kategorizálhatjuk akkor, ha a munkaviszonyok létrejöttét vizsgáljuk. A munkaviszony jogalapja ugyanis kizárólag a munkaszerződés lehet, így a munkajog valamelyest illeszkedik a klasszikus magánjogba. Másfelől viszont a munkaviszony tartalmát nem csak a munkaszerződés, hanem több más norma képes alakítani. E normák jellemzően közjogi tartalommal bírnak, és mint munkajog úgynevezett közjogi elemei, a felek szerződési szabadságát igyekeznek korlátozni. A közjogi elemek létét ugyanis tipikusan azzal igazolja a jogalkotó, hogy a munkaviszonyban a felek között szubordináció van, így a magánjogban jellemző mellérendelt szerződéses egyensúly megbillent a munkáltató javára. A közjogi elemek jelenléte és így különösen az egyenlő bánásmód előírása e megbillent egyensúlyt kívánja helyreállítani a munkajogban oly módon, hogy korlátozza a felek közötti szerződéses szabadságot. A jelen írásunkban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a közjogi elemek jelenléte miatt a munkajog bír-e önálló jogági sajátossággal. Mindemellett pedig az egyenlő bánásmód alapelvére fókuszálva vizsgáljuk azt, hogy miként értelmezhető a diszkrimináció tilalma a munkajogban és a klasszikus magánjogban, valamint ezen általános magatartási követelmény alkalmas-e arra, hogy a felek közötti megbomlott egyensúlyt helyreállítsa. Végül pedig feltesszük azt a költői kérdést: ha az egyenlő bánásmód követelménye alkalmas az egyensúlyi állapot helyreállítására, akkor miért van szükség további közjogi elemekre a munkajogban?

• A szerződési jog alapelveinek értelmezése és funkciói a német polgári jogban

  Csécsy Andrea

  Megtekintések száma:

  52

  To describe the functions of principles we can say that all of them are fundamental basis of an area of law. They declare or solve concrete debates between the parties. If there is a problem with interpreting of a rule in the civil code, judges has this helping hand. In Germany the development of principles in the field of contract law has a really unique historical root. At the time of BGB’s birth, the German Civil Code did not accept any exculpation under the rule pacta sunt servanda. Moral philosophers acknowledged that a contract as private interest of the parties needs special protection from the state. It is not only a personal relationship, because self welfare leads to welfare of the public. The law has to regulate this field and give instruments of protection for both parties to ensure peace and equality in the field of public relations and moral.

  After the First World War, Rechtsmark (German currency) had its deepest point in its history. The inflation was so high that the performance of a contract made before the war was absolutely unfair for the supplier. For the cost of one galloon gas anyone could buy the entire stock after the war. There was a too late and too small reaction from the state for this situation. An Act had been accepted in 1925 about revalorization. The main fault of this Act was the strict and very small applicability in the field of contracts. The regulations of it were applicable only for contracts with large economic potential.

  German jurisdiction had to solve the problem. The most difficult part of this process was how to dissolve the strict paradigm of pacta sunt servanda. Oertmann, a German legal expert created the collapse of the foundation of the transaction. It meant that changed circumstances deprive the contract from its ground, the need of the party. Anybody who signs a contract has a need and tries to create all conditions of that specific contract to harmonize with his or her needs and interest. In case of an essential change of circumstances this interest modifies and the original transaction became tremendously onerous for him or her. The doctrine of Oertmann was insisted on pacta sunt servanda, so after the change of circumstances the whole contract failed.

  Jurisdiction in Germany accepted Oertmann’s doctrine with a completion. Judges vindicated the right for themselves to modify the contract to be suitable for the new interests of the parties. This modification meant the implementation of clausula rebus sic stantibus into German contract law. It became applicable worldwide in the field of long term relationship of the parties.

  In this essay I examine not only the development of these contractual principles in Germany but the effectiveness and functions of them. I describe and define the legal interest of regulating contracts and what is the connection between private and public interest in the field of the law of contracts. As a defect of the contractual procedure non-performance and other breach of a contract have special importance in civil law. Good faith is a basic principle of civil law in Hungary too and in most European civil codes. The interpretation of German good faith theory (Treu und Glauben) is significant from the viewpoint of the judicial modification of contracts. In case of clausula rebus sic stantibus if the party wants to ground his or her claim, he or she has to prove the good faith as a moral standard to be an exculpation under the heavy burden of pacta sunt servanda. The conclusion is that in Germany the basic element of private contracts is not the consent of parties but good faith of them. The socially excepted moral appears through the requirement of good faith of the parties. The law has to ensure that in any period of a contractual relationship this good faith exists.

• Előreláthatósági klauzula a szerződések jogában

  Csécsy Andrea

  Megtekintések száma:

  70

  The essay is about the clause of foreseeability in connection with damages for breach of a contract. This seems to be a constant problem throughout the history of law how and when it is reasonably to limit the amount of damages in case of breach.

  The general principle of full compensation originates in the main purpose of private law, restoring the violated financial situation. At the same time in business relations it often happens that damages occurred as consequences of breach highly exceed the contractual interest of the party and generate indirect damages independent from the violator’s influence. This is considered to be the starting point of the dilemma about restricting the damages availably for compensation.

  Full compensation and its relation to breach of a contract occurred in the Hungarian jurisprudence many times. Miklós Világhy suggested the reconsideration of full compensation in contract law in 1971. Attila Harmathy also suggested the implementation of foreseeability clause in the rules of contract law as the ‘best possible way to treat business relations between the parties’.

  Due to the historic and social differences various forms of foreseeability are known in the legal systems.

  The study examines the development of foreseeability, its first codification in the French Napoleonic Code Civil, its application in the law of the USA and some significant sentences of English courts. The first application of foreseeability was in the infamous Hadley v. Baxendale case, in which an English court worked out the meaning of contemplation rules. In the case of Victoria Laundry Ld. v. Newman Industries Ld. (1949) the court defined the meaning of foreseeability. According to the sentence of the case damages are limited to those that were foreseeable for the party at the time of entering a contract. The study also analyzes the German model of restricting damages of breach. The German theory ensures the possibility of exoneration for the violator if the other party failed to give proper information about the unusual danger of breach in the particular case. If the entitled party acted intentionally, the German law accepts exoneration. The essay demonstrates the adequate causality conception of the German law. This theory states that an act can only be the probable cause if – due to the normal and reasonable procession – it is able to cause such consequence. In our opinion foreseeability gives a stricter and much better solution of restricting damages with a more objective measurement for the obliged party on how to calculate his behavior in a certain contractual relation. The amount of risk can be predicted if the rules of damages for breach are based on foreseeability rather than adequate causality.

  The new Hungarian Civil Code plans to establish objective liability in contract law. The only exoneration can be the successful reference to unavoidable external cause. Beside this stricter liability the new Civil Code also introduce the possibility of limitation in damages, the application of foreseeability clause. This seems to be a significant preference for the obliged party. As in the Hungarian legal history foreseeability clause was never used, it is an essential question how judicature will interpret the rule in practice. In our opinion for an adequate application of the new clause it is necessary to take a closer look at the United Nations Convention on the International Sale of Goods (CISG), the Principles of European Contract Law (PECL) and the interpretation in the American and English case law. This study tries to give some help for it.

• A szindikátusi szerződés

  45-57

  Nagy Barna Krisztina

  Megtekintések száma:

  231

  Before the new codex of civil law the law of business associations was cogent, that is why the syndicate agreement became a popular contract again. Yes, I would like to emphasize again, because in the past decade, after the commercial law became valid, this type of agreement and cooperation, what was regulated by the syndicate agreement was well known in the Hungarian civil law. Namely this commercial law had a provision, which said, that every occasional associations i.e. civil association or consortiums, are actually civil associations not business associations. The bottom line is, they are contractual collaborations, with one purpose, to make profit. If someone comes to make this kind of cooperation/collaboration, it has to be regulated by a syndicate agreement.

  After the WWII, the syndicate agreement was not popular. By the time when the first law of business association entered into force, this type of cooperation reached high popularity, because of the cogent rules, in respect of the private limited company. This is the reason why the syndicateswith vote became so popular,and they will be after a dispositive civil codex.

  First I would like to present syndicate agreement of company law, second I would like to give a brief overview about the syndicate agreement of public law.

• Atipikus szerződések Magyarországon és Szerbiában

  1-16

  Papp Tekla

  Dudás Attila

  Megtekintések száma:

  107

  The paper analyzes the notion and types of atypical contracts, primarily in the Hungarian and
  Serbian law, but also in wider, European perspective. The analysis sheds light on the different
  terms used in different legal systems to denominate contracts that do not fit explicitly into the
  range of nominate contracts, that is into the range of contract-types envisaged by the civil
  code or code of obligations, respectively. According to the Hungarian legal literature, all civil
  law contracts are divided into two main groups: nominate and innominate contracts. The
  former group is further divided into the categories of typical and atypical contracts, while the
  latter into the categories of mixed contracts and de facto innominate contracts.
  The authors conclude that there is a tendency in Europe, both in the jurisprudence, the
  legislation and the application of law, to create a unified and coherent law of contracts, which
  affects the range of atypical contracts as well. Most notably, the Draft Common Frame of
  Reference, the normative proposal of the Study Group on a European Civil Code and the
  Research Group on EC Private Law (Acquis Group), contains model rules on franchise, timesharing,
  commercial agency and treatment contracts, just as rules on electronic commerce, on
  the one hand. The legislation of the European Union, on the other, aims at the highest possible
  level of harmonisation of laws which, from the aspect of protection of consumers and
  competition law, affects the range and statutory content of atypical contracts. Finally, the
  paper refers to a series of decisions of the Court of Justice of the European Union that tackle
  certain features of the atypical contracts, whereby the Court in the determination of issues of
  contract law applies a rather functional approach.

• Gondolatok az európai szerződési jog új irányairól

  Béky Ágnes Enikő

  Megtekintések száma:

  58

  On the field of contract law the European Union started a wide legislative effect at the end of the 20th Century. Despite of the originally economic and public legal goals of the Communities recently the competence of the EC institutions conquest a major field in the area of private law. To ensure the fast and non-problematic acceptance of these directives concerning to contract law EC chose two important solutions. Most of the directives focus on the neglected area of the so-called atypical contracts (hawk contracts, e-commerce contracts, leasing contracts, factoring contracts, etc.). As these contractual forms were born in the hands of business actors, most of the European civil codes do not deal with them in an explicit way. As a gap of law this area is the best approach to create unified legal institutions in all Member States’ legislation. The other relevant factor is the law of consumer protection. This is not only a fashionable topic in Europe but a rather underdeveloped issue in – especially – the new Member States. Almost all legal institutions in the EC directives in connection with contract law contain a strong link to protecting customers. As and indirect effect, these new institutions (such as consumer’s right to withdrawal) found their ways in the national codes to be flagships applicable for all consumer contracts. This essay contains thoughts about these relevant changes in approaching contract law from the rather unique EC perspective.

• Az infláció hatása a magánjogi jogviszonyokra

  45-72

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  237

  Évtizedek óta nem láttunk olyan áremelkedést Magyarországon, illetve Európában és általában a világon, mint amivel 2022-ben voltak kénytelenek szembesülni a fejlett világ lakói. Az infláció 2022 decemberében Magyarországon 24,5 % volt, 2023 januárjában pedig a mutató 25,7 %-on állt. Az írás összefoglalja az inflációval kapcsolatos lényeges fogalmakat, kitérve az infláció definíciószerű megközelítésén túlmenően annak fajtáira, illetőleg annak mérésére vonatkozó legfontosabb elvekre, módszerekre. A gazdasági fundamentumok alapvetően meghatározzák a magánjogi jogviszonyokat, jogintézményeket is. Ilyen esetben beindul a válságjogi jogalkotás, ami elsődlegesen azokat a területeket érinti, amelyek a gazdaság működésére, a fogyasztók mindennapjaira a leginkább kihatással vannak. A jelen írás áttekinti azokat a fontosabb civiljogi struktúrákat, és az azokat szabályozó Polgári Törvénykönyvbeli, illetőleg egyéb törvényi és kormányrendeleti szintű szabályokat, amelyek tartalmát egy tartós inflációs környezetben indokolt módosítani, de amelyek ezidáig nem kerültek a jogalkotó fókuszába, hangsúlyozva a magánjogi normáknak a megváltozott gazdasági környezethez történő igazításának szükségességét. Azokat a jogszabályokat tekinti át az írás, amelyekben a jogalkotó a jogszabály szövegében rögzít értékre, árra utaló adatokat, nominálisan meghatározva, számszakilag konkrétan megjelölve azt az árat, értéket, amely jelentős szerephez jut egy adott magánjogi jogviszonyban. Ez a fajta jogalkotás azonban egyáltalán nincs tekintettel az értékviszonyok változására, így arra, hogy inflációs környezetben a magánjogi normában nominálisan rögzített ár- és értékadatok nem igazodnak a gazdasági folyamatokhoz, azaz nincsenek összhangban a mindenkori, gazdasági fundamentumok által determinált árszínvonallal. A szerző javaslatokat fogalmaz meg, szabályozási technikákat vázol fel ezen jogszabályi rendelkezéseknek a megváltozott ár- és értékvisszonyokhoz történő igazítására irányuló jogszabálymódosításra.

• A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban

  63-80

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  269

  A jog a legtöbb esetben nem különbözteti meg egy szerződés mellérendelt pozícióiban lévő különböző személyeket – az Állam is azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik egy adásvétel során, mint magánszemély szerződő partnere. A munkajog kifejezetten az a jogterület, ahol az elméletileg teljesen mellérendelt felek közül az egyik – a munkavállaló - a valóságban mindig alárendeltebb és nem kétségesen kiszolgáltatottabb helyzetben van. A fentiek tükrében kifejezetten figyelemre méltó, hogy a munkajogi szabályozásnak mégis vannak olyan területei, ahol éppenséggel a harmadik út érvényesül – nem azonos erőpozícióban vannak a felek, de nem a munkavállaló kap jogszabályi segítséget esélyegyenlőségéhez, hanem handicap helyzetét maga a jog erősíti. Ezt a helyzetet nevezzük az egyoldalú hatalmasság jogi helyzetének és célunk annak megvizsgálása, milyen mértékben van ez jelen a magyar munkajogban és mennyire előnyös vagy hátrányos ez bármelyik oldal számára. Az a jogterület, ahol leginkább felfedezhetjük az egyoldalú hatalmasság nyomait, az a munkaidővel kapcsolatos jogi szabályozás, amely így a jelen tanulmány tárgyát képezi s a továbbiakban a munkaidő fogalmát a munkáltató egyoldalú jogviszony alakítási jogkörének aspektusából vizsgáljuk. A munkajogra alapvetően nem jellemző az egyoldalú hatalmasság érvényesülése, így a munkaidővel kapcsolatos szabályok - amelyek túlnyomórészt a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartoznak – ilyen tekintetben kivételnek számítanak. A kötetlen munkarend lehetősége ugyanakkor a munkaidővel kapcsolatos egyoldalú hatalmasság – fölény alól jelent kivételt, így tulajdonképpen a kivétel kivétele. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer mindazonáltal lehetőséget ad arra, hogy meggyőződjünk arról, hogy építő jellegű-e az egyoldalú hatalmasság érvényesülése a munkajogi szabályozásban vagy célszerűbb lenne egy kiegyenlítettebb rendszer alkalmazása, akár a Guy Davidov által javasolt munkáltatói ultima ratio megoldásával. Megjegyezve, hogy a fent is említettek szerint a kötetlen munkarend is rejt magában veszélyeket, álláspontunk szerint hatékonyabb és szociálisabb lenne egy konszenzusos rendszer kialakítása, amellyel nem mellesleg Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget tennénk. Jogalkotásunk s így munkajogi jogalkotásunk előtt számos feladat áll társadalmi – gazdasági problémák megoldásának elősegítése illetve a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében – a fenti megállapítások álláspontunk szerint alátámasztják, hogy a munkaidő szabályozásának liberálisabbá tétele a jogalkotásunk előtt álló fontos feladatok közé tartozik.

• Az igazságügyi szakértői tevékenység az állami szerepvállalás tükrében

  27-41

  Halmosné Siket Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  147

  This is an essay about the connection between the judicial experts and the public sector. The expert opinion has a special role in the system of the envindeces in the criminal procedure. The expert opinion as a kind of evidence has a short history in the criminal procedure, because this evidence is the product of the new age. The second difference from the other evidences that the judicial expert needs a special quality, and because of this cause the law rules controls who has premitted to become expert and make expert opinion. The Criminal Procedure Act controls when should and when must delegate a judicial expert the criminal procedure. Consequently the state has a main role in connection with the activity of the experts by the law rules.

  In the first part I show the short history of the appearance of the expert opinion in the criminal procedure.

  In the second part I show the main law rules in connection with the judicial experts, and I write about the expert chambers, the list of experts, and the professional institutes and corporations.

  The third part is about the fees and taxes in connection with the judicial experts. In this part I show the problems about who have to pay the fees in the end of the criminal procedure. The acitvity of the judicial expert is always expensive, so the expeneses can grow quickly. If the accused is acquited the expense will stay in encumbrance of the state, and if the accused is convicted, the accused will have to pay the expenses. So this expenses are enourmous encumbrances for everyone. This problem has waited solution yet. Reduction of  costs or hunting out  justice ?  Sometimes very hard to decide, which one is the better. The judicial experts also work in the private sector. The competition of the judicial experts is big in the private sector, and this phenomenon is influences the private prices.

  The end of the essay is a summary which contains my main conclusions.

• Tévedés jogtörténeti fejlődésének egyes állomásai, különös tekintettel Bernolák Nándor tévedés tanára

  Mónusné Kiss Katalin

  Megtekintések száma:

  67

  I examine one of the grounds for the preclusion of culpability and grounds for the termination of culpability: error. Grounds for the preclusion of culpability are the followings: infancy, abnormal mental condition, constraint and menace, error, negligible degree of danger to society of an act, self-defence, extreme necessity (emergency), absence of private motion, other grounds defined in the Act. Grounds for the termination of culpability are: the death of the perpetrator, prescription, remission, cessation or becoming negligible of the dangerousness for society of the act, other grounds defined in the Act.

  Grounds for the preclusion of culpability and grounds for the termination of culpability mean that culpability shall be precluded.

  Error - as an obstacle of the preclusion of culpability – is not as usual as other grounds for the preclusion of culpability, for example: insane mental state, constraint or menace. Error means - 27. § of the Hungarian Criminal Code – that the perpetrator shall not be punishable for a fact of which he was not aware on perpetration. The person, who commits an act in the erroneous hypothesis that it is not dangerous for society and who has reasonable ground for this hypothesis, shall not be punishable. Error shall not exclude culpability, if it is caused by negligence and the law also punishes perpetration deriving from negligence.

  I examine error’s ruling from Roman law to now days. One of the most important books was written by Nandor Bernolak: The Error doctrine. I succeeded Bernolak’s method to search how error was regulated in different ages. Bernolak wrote his essay in 1910, so he described the rules of error as it appeared in Code Csemegi. I follow his method during the examination of 1950.:II. Criminal Code of General Part, 1961. IV. Criminal Code and finally 1978. IV. Criminal Code.

  I found many differences and similarities between Criminal Codes, Propositions, and finally I compiled a table about the changes of the development in error’s legal history.

  There is a rule that is known generally from Roman law: „ignorantia facti, non iuris excusat”, which means: ignorance of the law means no excuse.

• Pillantás a dán névjogra

  Megyeri-Pálffy Zoltán

  Megtekintések száma:

  55

  In Denmark until around 1850-1870 most ordinary people used patronymics instead of surnames, however, in 1812 the Danish government passed a law requiring families to choose a fixed surname that future generations should continue to use. In 1826 patronymics were abolished by law. It took several decades for patronymics to disappear.

  Constantly changing names had given reasons for this regulation. The patronymics (as family names) were not favourable for property circumstances and registration.

  Today the Danish name system bases on the Danish Act on Names. This act contains regulation of last names, middle names, first names, procedure of giving names and the changing of names, private international law relations and penal provisions.

  This Danish act is very permissive, because it allows using traditional patronymics and in the same time encourages individuals to choose a new surname. So a name which is not used as a last name in Denmark can be adopted as a last name but some conditions must be effective.

  In Denmark last names borne by 2,000 individuals or less are protected and cannot be adopted by other individuals. This is an unusual form in protection of names.

  There is a lot of similarity between Hungarian and Danish right of name, enough to think about the first names. Either in Denmark and in Hungary a first name cannot denote the opposite gender in relation to the individual who will bear the name. There is a list of names for boys and girls, which is identical with the Hungarian list of first names compiled by Hungarian Academy of Sciences.

  Why can this Danish act be interesting for a Hungarian lawyer?

  In Hungary the regulations of names were very scattered, so the rules were on every level of the sources of law. Since 2004 this situation is not so unfavourable, but we still do not have one unified act on names as it is in Denmark. So the Danish act can be a good example to examine how we can establish a similar unified regulation in Hungary.

• Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény egyes magánjogi aspektusai

  65-97

  Dúl János

  Megtekintések száma:

  88

  A tanulmányban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt vizsgálom meg, alapvetően azon rendelkezésekre fogok kitérni, amelyek a magánjoggal összefüggésbe hozhatók. A törvény megalkotásának célja a generációváltás megkönnyítése volt az agrárium területén, véleményem szerint az agrárgazdaságok átadásának hatékony eszközei lehetnek a gazdaságátadási szerződések, azt jelenleg azonban még nem tudni, mennyiben lesznek valóban alkalmazott módszerek, és mennyiben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

• A magyar öröklési jog fragmentálódása, változásai

  81-103

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  245

  Az örökléshez való jogot az Alaptörvény elismeri, a részletes anyagi jogi szabályok a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvében kerültek rögzítésre. Az utóbbi években a jogalkotó a magánjogi kódexünkön túlmenő egyéb jogszabályokban anyagi jogi öröklési szabályokat fogalmazott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra is megfelelően alkalmazni kell, ami azt jelenti, hogy a bejegyzett élettárs is törvényes örökös. A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének speciális szabályait rögzíti a földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény). 2023. január 1-jén lép hatályba egy újabb törvény (2021. évi CXLIII. törvény), ami a Ptk-beli öröklési jogi rendelkezéseket egészíti ki, az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére. Az államot az öröklési jogi jogviszonyokban képviselő állami szerv kijelöléséről egy külön miniszteri rendelet rendelkezik. A jelen írás azt elemzi, hogy mindezen összetett, szórt szabályozás hogyan nehezíti a jogalkalmazást, mennyiben akadályozza a hagyatéki eljárások gyors lefolytatását. A jelen írás kritikával illeti a fragmentált szabályozást és javaslatot tesz a külön törvények szabályainak a Ptk.-ba történő integrálására, ugyanis ez hozzájárulhat a hatékonyabb jogalkalmazáshoz.

• A szellemi alkotások jogának szabályozási kérdései

  27-33.

  Csécsy György

  Megtekintések száma:

  166

  A tanulmány megállapítja, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozásban a polgári jogi szabályok dominanciája érvényesül. A régi Polgári Törvénykönyv kifejezte a kapcsolódást a szellemi alkotások jogával és szabályozta a know-how jogvédelmét, a joganyag ugyanakkor az ahhoz szervesen kapcsolódó külön jogszabályokban volt fellelhető. Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi. V. törvény már nem a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, hanem a „szerzői jog és iparjogvédelem” címet viseli, a know-how pedig az üzleti titok egyik fajtájaként részesült védelemben. A szerzői jog homogén jellegét megtöri a 2016. évi XCIII. törvény, amely a közös jogkezelésről rendelkezik. Az iparjogvédelem területén a legproblematikusabb jogintézmény a know-how volt. Az új Polgári Törvénykönyv szabályai után megszületett 2018. évi LIV. törvény új fejezetet nyit a know-how szabályozása terén. Ezzel kapcsolatban a törvény a 2016/943/EU Irányelvet ülteti át a magyar jogba. A jogalkotó tehát azt a megoldást választotta, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó új fogalmi megközelítést, jogintézményeket és eljárási szabályokat nem a Polgári Törvénykönyvben, hanem egy új jogszabály megalkotása útján tette azokat a nemzeti jog részévé. Ezzel a természetes és jogi személyek magántitkai változatlanul személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a know-how a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszeré épülő védelmet élveznek majd.

• A zálogjog és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

  15-26

  Ferenczi Fanni

  Megtekintések száma:

  172

  Analyzing th esystem of mortgage we must reach back to the Roman Law. At that era it had been possible to pledge liabilities, rights and moreover aggregated asset, property. Mortgage is a long term institute of Hungarian Private Law as well. Paragraphs 251 – 269 of Act IV of 1959 on the Civil Code of the Republic of Hungary regulates mortgage in the Law of Obligations, placed among collaterals. In the last two decades the old Civil Code of the Republic of Hungary has been modified twice. Act V of 2013on the Civil Code of the Republic of Hungary weakens but definitely rewritten the principles of lending. Regulation of mortgage and the system of chattel mortgage registry has significantly changed. Several novelty has been introduced therefore the system of chattel mortgage registry was reformed too. Detailed regulations of credit guarantee registry in Act CCXXI of 2013 and Act 18/2014. (III. 13.) KIM has also been accepted correspondingly to the previous changes.

• A privátszféra polgári jogi védelmének alapkérdései

  Fézer Tamás

  Megtekintések száma:

  188

  Privacy has become a hot topic in personality rights protection in the 21^st century all over the world. Classic personality rights did not cover all aspects of modern privacy law and the lack of an exhaustive list for personality rights also left many questions unanswered. The right to privacy is hard to define and it is even more difficult to identify the limits of this sensitive right. Our goal is to analyze various definitive attempts to privacy and synthetize them with actual judicial practice in order to get closer to what privacy law truly covers in modern jurisdictions. Even if brand new challenges arise almost every day, privacy remains a powerful instrument to provide autonomy to individuals and sometimes to legal entities.

• MINTHA-követés - Globalizációs problémák az önkormányzati fejlődés példáján

  Horváth M. Tamás

  Megtekintések száma:

  55

  In Hungary almost every reform has its reference to the integration in the west, especially European Union. The explanation for failures is the difficulties of adjustment. The dilemma is what kind of reasons result this problem: is it a national feature or the original distress of Hungary. We can say that the root of it is the problem of following patterns. The origin of these patterns are from the western world but these patterns needed years or sometimes ages to reach the present situation. It was an organic development.

  In our modern world we can find plenty of legislative elements of globalization, unifying and harmonizing rules and institutions. Most of the international economic organizations make every effort to harmonize economic institutions, but the example of European Union shows that borders are not as simple as it seems. This harmonization and unification has to surpass it to a wider perspective (e.g. administration, public education, telecommunication or private law institutions, etc.).

  In the study I examine the development of self-governing and local governments. In Hungary over the last years – since the birth of self-governing – many changes could be found. Reforms followed reforms. According to a survey the most important fields of reforms are the following:

  • decentralization
  • privatization
  • decreasing the role of public sector
  • reform of the law for public servants
  • information technology
  • financial and budgetary management.

  Reforms of local governments are part of the globalization especially in those countries where change of the regime has happened. To reach the desired western pattern some lemmas are necessary:

  • constitutional state
  • territorialism of state
  • guaranteed financial sources
  • stability from the perspective of economy and policy.

  These foundational criterions are spread by international organizations like NAFTA, GATT, WTO, IMF, WB, OECD or EU itself. Plenty of recommendations exist on this field for administration and local governments. The Council of Europe has a basic document, the Charta of European Local Governments.

  If we examine the problem closer we can see that in spite of every recommendation or regulation, local governments are in trouble for example in Hungary. There are exact rules or principles to ensure the liberty or free space for them, but financial problems always exist.

  In the essay I analyzes the way of following patterns in typical countries and try to show how hard is to introduce a pattern from a moment to another that has prestigious past.

• A software-rel kapcsolatos alapvető szabályok nemzetközi aspektusból – különös tekintettel a német jogi megoldásokra

  Papp Tekla

  Auer Ádám

  Megtekintések száma:

  111

  Competion in the field of Informational Techonology influences our everyday life; a competion realized in a global playground, not reduced into a national framework. Joining the discussion around optimal software protection, we introduce some foreign software regulations in our essay from different given aspects, and finally we analyse German legal solutions regarding softwares. Observation of foreign regulations related to softwares and their protection is needed because there are still a lot of unanswered questions around software as a legal instrument. Inadequacy of copyright to serve protection of softwares and the need to create sui generis protection come up in the latest researches. Furthermore, the number of inventions supported by IT and the number of software supported technological solutions increase in our days, and that moves this legal instrument into the field of patent jurisdictions and industrial property. Efficient legal protection is both a tool and a goal in the system, since elaboration and support of genuine ideas are priority interests. According to our opinion, it is not only the task but also the obligation of private law – as the law regulating basic rights of natural persons and legal entities in personal and financial context – to set up proper regulation in this system.

• A társasági jogviszonyok szabályozása a német polgári jogi társaságban

  Szikora Veronika

  Megtekintések száma:

  62

  Partnership under the civil code is a harsh institution in Hungarian legal system. Despite of this fact, most of the European countries apply this legal entity a lot as a background for other, more complicated corporate forms. In my essay I demonstrate those rules in German Civil Code (BGB), which show the importance and opportunities of these partnerships.

  If we would like to describe the essentials of partnerships under the Civil Code, the most important question is the legal relations from both inner and external point of view. Internal relations mean an obligation between the parties, who form this partnership. It is natural that we can find both rights and commitments between founders. This is a contract but BGB says that all parties have equal rights and commitments in the same partnership. As a general rule of the Code, it is permissive, not cogent. BGB has basic regulation for operating such a partnership, but can be useful if founders live with this permissive opportunity and shape special rules for their partnership, which fit to their aims, functions, different financial potential of the parties.

  There is a chance for founders to neglect building a whole structure and organization for their partnership, if they want to operate it as an inner partnership, without external relations, focusing only for the rights and omissions between the parties.

  From all contract that establishes a partnership under the Civil Code membership rights follow. These rights cannot be transferred. A distinction can be made between administrational, common business management and financial rights. Rights to common business management can consist of right to information, right to supervision or the most important right to vote. Financial rights gather typical rights such as right to dividend or liquidity proportion. These rights are social omissions from the viewpoint of the partnership itself, as these are for the interest of the parties.

  The most important omissions of the founders are financial contribution to establish the partnership. This regulation results from that partnership is to promote common aim of the founders, and to achieve this, all of them have to make available pecuniary or non-pecuniary assets. According to a special rule of BGB, over against the other corporate forms, members of the partnership have no omission to increase or complete their assets.

  Management of the partnership is not only a right but an obligation too. A special omission is that all members and founders have to be loyal to the partnership. Because of the strong partnership character of this corporate form, this means that members have to keep the interest and aim of the partnership in view. They all are responsible for achieving the aim of the partnership and nobody can sit as a beneficiary. Loyal members have to keep secrets in connection with operating the partnership and of course the sudden obligation to inform the others of all events and experiences, which are in tight connection with the partnership and the interests of the parties. If any of the members breach these obligations, rules of damages can be applied in BGB.

  Assets of the partnership are special, because no separated corporate assets form. Financial and non-pecuniary contribution becomes the assets of the community of members. It is undividable and common. But these common assets are strictly separated from the private assets of the parties. Rights for profit and deficit are equal, but this permissive rule allows different regulation in the contract. The only cogent sentence is the prohibition of societas leoniana, i.e. nobody can be precluded of profit and deficit.

  External relations mean the representation of the partnership. In this case the most important law is the contract itself. In case of disagreement between the parties, there is a helping rule of BGB: members can act as a body. If we take into consideration the rules of liability, we can say that because of the lack of legal capacity of the partnership, individual liability has its important role. Generally this liability is unlimited, but there is a chance to agree with the creditor to limit liability. But this limitation is only valid for that legal transaction.

  Rules for partnerships under the Civil Code in Germany are more detailed and nuanced than in Hungary. Partnership is the basic type of civil law partnerships, such as limited partnership or general partnership. We have to consider that building up a more coherent regulation for these partnerships can be useful to categorize atypical corporations.

• A jogcímes elbirtoklás kérdései

  81-89

  Máté Tucsek

  Megtekintések száma:

  414

  Jelen dolgozatban a Polgári Törvénykönyben felvázolt új dologi jogintézmény, a jogcímes elbirtoklás egyes aspektusainak bemutatására szándékozom. Ezen fiatal tulajdonszerzési mód a jogalkalmazás és a jogtudomány számára merőben szokatlannak hatott, és a jogalanyok vonatkozásában is novumnak számít. A dologi jog a magánjog legfontosabb, leglényegeseb szabályait tartalmazza, ezért mindig égetően fontos, hogy a jogalkotó, továbbá a jogszabály egzakt célját sikerüljön feltárni a lehető legpontosabb módon, hiszen ez szolgálja a vagyoni forgalom biztonságát, és ez garantálja az egyik legősibb társadalmi intézmény, a tulajdon szabadságát és védelmét. Az elbirtoklás sajátos természeténél fogva mindig jogviták kereszttüzében állt, így a fenti szempontok esetében halmozottan érvényesülnek.

  Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a jogcímes elbirtoklás szabályozását, dogmatikai sajátosságait, magyar jogtörténeti előzményével, valamint egy szokatlan külföldi példával párhuzamot vonjon, a bírói gyakorlat egyes releváns mozzanatait megvizsgálja, és kísérletet tegyen egy alternatív szabályozási technika felvázolására.

• Civiljogi dogmatikai hiányosságok és jogalkotási hiátusok egy magánjogi jogszabályban: Rövid esettanulmány

  49-66

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  113

  A cikk az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII.14.) Korm. rendelet alapján esettanulmány jelleggel mutatja be, hogy a jogszabály számtalan olyan „jogi hibában” szenved, amely sérti a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit, és az alapvető polgári jogi dogmatikai elvekkel sem áll összhangban. Az esettanulmány részletesen ismerteti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény azon rendelkezéseit, melyeknek nem felel meg a kormányrendelet és bemutatja azt, hogy a pontatlan megfogalmazások milyen értelmezési problémákhoz vezetnek. Rámutat az írás azokra a magánjogi terminus technicus-okra, melyeket nem megfelelően alkalmazott a jogalkotó (a bérleti szerződés alanya, ellenszolgáltatás, érvénytelenség-hatálytalanság) és javaslatot tesz a szerző a hibák javítására, az egyes normatív rendelkezések pontosítására.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  396

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• A közút tartozéka: egy sajátos jogintézmény ellentmondásai

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  73

  In the legal terminology of private law several times the same definition is used for addressing the same legal institution (e.g. default penalty, in-building). In most of the cases there is no problem to separate these institutions and we can also give an explanation why legislator used the same terminology.

  The definition of accessory is used for a special group of article groups in the Hungarian Civil Code and also used in the Act I. of 1988. From the angle of judicature it is problematic as even if the definition of road accessory is build upon the general terminology of accessory in the Civil Code, the two legal institutions are not the same.

  In the essay we would like to emphasize that the safety of traffic does not give a decent reason why we have to restrict the proprietary rights with using the institution of road accessory. This restriction is in a close connection with not only the distance from the public road but the effect of the property to the safety of traffic. The valid regulations may cause illogical contradictions and judicature problem.