Tanulmányok

• A digitális bizonyítékok bírósági érékelése

  1-19

  Dr. Bodnár András Péter

  Megtekintések száma:

  0

  Vitán felül áll, hogy a digitális fejlődés az élet minden területén, így a büntetőeljárás területén is érezteti hatását. Ma már nem is képzelhető el olyan bűncselekmény, amelynek ne lenne digitális nyoma, amellyel kapcsolatban nem keletkeznének bizonyítékok digitális formában. Tanulmányomban arra keresem a választ miképpen történik a digitális bizonyítékok értékelése a büntetőeljárásban. Esetleg különbözik-e azok megítélése a hagyományos értelemben vett bizonyítékoktól.

  pdf

  0

• Hibás teljesítés a FIDIC Sárga Könyvben - gyakorlati szemmel

  21-46

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  0

  A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által megalkotott FIDIC Könyvek az építési beruházások vonatkozásában, a projekt típusa szerint különböző szerződésmintákat tartalmaznak, melyeknek az elsődleges célja a legjobb gyakorlat összefoglalása, és az arányos kockázatmegosztás. A FIDIC Könyvek a legnépszerűbb szerződéses feltételeknek minősülnek világszerte az építési projektek vonatkozásában. A Sárga Könyv a második leggyakrabban használt szerződésminta, melynek lényege, hogy a vállalkozó kötelezettsége a tervek elkészítésére és a kivitelezésre is kiterjed. A kivitelezési szerződések esetében a hibás teljesítés az egyik leggyakoribb szerződésszegési esetkör, ezért a felek számára kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a megrendelő milyen szavatossági jogokat, milyen feltételek mellett gyakorolhat. Kellékszavatossági jogokról a Sárga Könyv is rendelkezik, ezért bizonyos esetkörökben megfigyelhető a Ptk. és a Sárga Könyv konkurálása, ami megnehezíti a szerződés összeállítását, figyelemmel arra is, hogy a Sárga Könyv szabályai az angolszász eredetük miatt sok esetben nehezen értelmezhetők. A tanulmány a Sárga Könyv értelmezésével kapcsolatos álláspontok vázolását követően összehasonlító jogi szempontból veszi górcső alá a Ptk. és a Sárga Könyv releváns szabályait abból a célból, hogy meghatározza a Sárga Könyv szerinti hibás teljesítés egyes esetköreit, és a rendelkezésre álló kellékszavatossági jogokat, valamint, hogy azokat a megrendelő milyen eljárásrendben gyakorolhatja. A szerző az egyes fejezetek végén összehasonlító táblázatokon keresztül mutatja be a Ptk. és a Sárga Könyv szabályanyagát, majd a tanulmány végén megfogalmazza az előnyöket és hátrányokat, mind megrendelői, mind vállalkozói oldalon. 

  pdf

  0

• A bírák megfelelő javadalmazásának fontossága

  47-70

  dr. Böröcz Judit

  Megtekintések száma:

  0

  A bírói függetlenség az uniós jogban előírt követelmény, amely az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz) 19. cikkében említett hatékony bírói védelem elvéből, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogból fakad. Továbbá, a bíróságok függetlenségére vonatkozó e követelmény a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényegéből is következi (CJEU C-896/19, 51).

  Ezen tanulmány fókuszában a bírói függetlenség anyagi oldalának vizsgálata áll, mert kérdés, hogy egy bíró független lehet-e megfelelő javadalmazás nélkül, illetve hogy a magyar rendszer megfelel-e az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) elvárásainak, valamint az Európa Tanács szervei vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete égisze alatt kidolgozott chartáknak, jelentéseknek, véleményeknek és egyéb dokumentumoknak.

  pdf (Angol)

  0

• A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos tartalma a büntető ítélkezésben

  71-100

  Dr. Gunyecz Zoltán

  Megtekintések száma:

  0

  A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus országok jogrendszerében az egyes jogágakban is alkalmazott alkotmányos alapkő. A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos tartalmát és a büntető jogvita esetén vizsgálandó szempontokat a rendszerváltást követően hamar kifejtette határozataiban az Alkotmánybíróság, melyet nehezen lehetett beilleszteni a büntető anyagi jog dogmatikájába.

  A perbíróságok alkalmazni kezdték a követendő iránymutatásokat, az érdemi döntéseikkel az Alkotmánybíróság hol egyetértett, hol megsemmisítette azokat anélkül, hogy szakjogi kérdésekbe bocsátkozott volna.

  A joggyakorlatban folyamatosan merülnek fel olyan esetek, jogviták, melyek szükségessé teszik az Alkotmánybíróság megszólalását, ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos joga ütközhet más alapjogokkal is.

  A tanulmány a kollízió mikéntjét kívánja bemutatni.

  pdf

  0

• Kiút az egyenlőtlenségből – A 2023/970 irányelv újításairól

  101-126

  Kenéz Lilla

  Megtekintések száma:

  0

  Az egyenlő bánásmód követelménye, valamint annak markáns leágazását jelentő egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve (továbbiakban: egyenlő bér elve) napjainkban sem mondható elhanyagolható problémának annak ellenére, hogy az annak átfogó szabályozására irányuló törekvések már évtizedek óta a közösségi jogalkotás napirendi pontjai között szerepelnek. Az egyenlő bér elve az elmúlt néhány évben ismételten a figyelem középpontjába került. A COVID-19 világjárvány következtében a munkaerőpiacot ért negatív hatások a férfi és női munkavállalók bére közötti különbségek ismételt növekedésnek indultak, amelynek következtében a nyugdíjkülönbségek is csak magasabbra kezdtek kúszni. Tekintettel arra, hogy a bérek közötti különbség teljes megszüntetésére eddig még nem került sor, a hátrányos helyzetet első sorban kezelni kell, majd a csökkentésre irányuló intézkedéseket kell eszközölni, majd jövőre irányuló célkitűzésként a különbségek megszüntetését kell megfogalmazni, ezt követően pedig ennek érdekében minden szükséges intézkedést kell megtenni. Előzetesen már megállapítható, hogy a 2023/970 irányelv nagy volumenű jogalkotási feladatot tűz újításaival a tagállamokra. Tanulmányban az Európai Unió Bírósága esetjogának a téma szempontjából leginkább releváns döntéseit ismertetem, amelyeket követően az újonnan megszületett irányelv újításait mutatom be. 

  pdf

  0

• A szerződési nyilatkozatok érvénytelensége és az elektronikus úton tett jognyilatkozatok

  127-156

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  0

  A jelen tanulmányban a szerző egy korábbi írásában kifejtett gondolatokat tovább fűzve egyrészt azt elemzi, hogy a jognyilatkozatokra vonatkozó alakisági előírások megsértése esetén nemlétező szerződésről beszélhetünk, vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az írás második része az elektronikus úton megtett írásbeli jognyilatkozatokra vonatkozó legújabb jogszabályi rendelkezések bemutatásán keresztül keresi a válaszokat a legfontosabb jogértelmezési kérdésekre a Ptk. és a digitális államról szóló törvény alapján.

  pdf

  0

• Különbségek és hasonlóságok a bírósági, valamint az adóvégrehajtási eljárásokban igénybe vehető biztosítási intézkedések között

  157-184

  dr. Móricz Aliz

  Megtekintések száma:

  0

  A biztosítási intézkedés hosszú múltra visszatekintő jogintézmény, amely különleges helyet foglal el végrehajtási eljárás intézményrendszerében. Soron kívül, előzetesen igénybevehető és alkalmazható, korlátozó jellegű intézkedésről beszélünk, amelynek lényege a jogosulti érdekek védelmében, a szóban forgó kötelezettség klasszikus, kielégítési végrehajtást megelőző teljesítésében, valamint az eljárások minél hatékonyabb, egységesebb, eredményesebb lefolytatásában ragadható meg. A biztosítási intézkedés az adós (adózó) rendelkezése alatt álló vagyontömegét vonja korlátozás alá abból a célból, hogy elősegítse a követelés megtérülését, azonban, mivel a tulajdonjog, mint alkotmányos alapjog korlátozására nem kerülhet sor megalapozatlanul, a törvény szigorú, konjuktív feltételek közé szorítja a jogintézmény elrendelésének lehetőségét.

  A biztosítási intézkedés jogintézménye a végrehajtási jog sajátja, ennek megfelelően egyaránt megtalálható mind a bírósági, mind az adóhatósági végrehajtásban. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy az adós (adózó) rosszhiszemű magatartása, vagy egyéb ügyletei révén kivonná vagyontömegét a rendelkezése alól, hogy ezáltal megakadályozza a bírósági vagy adóhatósági végrehajtási eljárás lefolytatását. A végrehajtást elrendelő bíróság, illetve az állami adóhatóság ekkor veheti igénybe a biztosítási intézkedés jogintézményét, hogy az adós (adózó) fedezetelvonó magatartásának gátat szabva, még a kielégítési végrehajtást megelőzően korlátozza az adós (adózó) vagyonát és ily módon gondoskodjon a követelés megtérüléséről.

  Jelen tanulmány a bírósági végrehajtásban és az adóhatósági végrehajtásban igénybe vehető biztosítási intézkedések jogintézményét veszi górcső alá, összehasonlító elemző módszer segítségével részletekbe menően vizsgálva és bemutatva a végrehajtás e két területét, kiemelve a jogintézmények sajátosságait és eltéréseit.

  pdf (Angol)

  0

• A családjog helye a jogrendszerben: elméleti alapok és európai összefüggések

  185-203

  Varga Nelli

  Szendrői Anna

  Megtekintések száma:

  0

  A családi jog rendkívül komplex, nagyrészt magánjogi, de részben közjogi elemekkel átszőtt, speciális jogterület. Vitathatatlan, hogy a családi jog magánjogi gyökerekből táplálkozik, azonban a családi életviszonyokat számos más – így részben közjoghoz tartozó – jogág, vagy akár jogon túli eszközök is szabályozzák. Mindezek alapján joggal merülhet fel bennünk a kérdés, miszerint önálló jogágnak tekinthető-e a családi jog, vagy inkább a polgári jog sajátosságokkal rendelkező részterületének?

  A tanulmány e kérdés megválaszolására törekszik, vizsgálat tárgyává téve a hazai és nemzetközi szabályozási modelleket, dogmatikai felfogásokat. Elöljáróban is megállapítható, hogy angolszász államok a családi jogot külön jogágként kezelik, míg a kontintentális gyakorlat szerint – így hazánkban is – a családi jog a magánjog szerves részét képezi, s ennek megfelelően a családi jogi szabályanyag – magánjogi jellegénél fogva – a polgári törvénykönyv szövegébe integrálva került rögzítésre.

  Az egyértelmű szabályozás ellenére sem elhanyagolható azonban az a tény, miszerint a családi jog folyamatos változásának és fejlődésének köszönhetően egyre inkább elveszti a polgári jogi szabályok által megteremtett koherenciáját.
  A hagyományos családmodell átalakulása, a család fogalmának újradefiniálása, valamint az alkotmányos alapjogok és személyiségi jogok felértékelődése jelentős mértékben átalakítja a családi jog struktúráját, s komoly kihívás elé állítják a jogalkotó és a jogalkalmazó apparátust egyaránt.

  pdf

  0

• A személyes adatok és az adatvédelem szerepe a piaci versenyt érintő európai uniós platformjogszabályokban

  205-227

  Dr. Tóth Fanni

  Megtekintések száma:

  0

  Az online platformok hatalmát a személyes adatok alapozták meg, amit először az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseivel, a természetes személyek védelme szempontjából igyekezett az Európai Unió fékezni, de úgy, hogy egyúttal ezen adatok szabad áramlását is céljai közé emelte. A platformok – kihasználva a GDPR alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságokat, a nem mindig hatékony betartatását – a big data kezelésével és a tisztességtelen piaci magatartással olyan erőfölényhez jutottak, amellyel képesek visszaélni, ezért a hagyományos versenyjogi vizsgálatok és az összefonódás-ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatai arra késztették az Európai Uniót, hogy célzott rendeletekkel ex ante szabályozza ezeket. Valójában a személyes (és nem személyes) adatok kezelésének platformokra vonatkozó, piaci versenyt érintő szabályozási igénye hívta életre a platformjogszabályokat, amelyeknek számos rendelkezése a GDPR-ból nőtt ki. Jelen tanulmány a személyes adatok és az adatvédelem szerepét vizsgálja a platformjogszabályokban.

  pdf

  0