Search
Search Results
-
A new draft of classification of claims: Reinstating of Bankruptcy Rules in the Provisional Judicial Rules
66-77.Views:116After the failure of the Hungarian Independence War of 1848-1849, the neoabsolutism which was the ruling of the Franz Joseph I from 1851 to 1860 reformed the Hungarian legal system. The emperor aimed at legal unification of Austrian Empire therefore he introduced the Austrian codes to Hungary. In 1860 the Austrian emperor eased the absolutistic government attitude with the issuing of the October Diploma and restored the Hungarian jurisdiction and public administration system which functioned before 1847. He charged the Lord Chief Justice, gr. György Apponyi who was recently appointed by him with the realisation of this restitution. That’s why Apponyi summoned a meeting for the Hungarian lawyers in 1861 which called the Conference of the Lord Chief Justice. This assembly specified the material and procedural law for the Hungarian courts.
In this paper I examine the effect of this conference on the bankruptcy law, and I present the provisions of the Conference of Lord Chief Justice concerning bankruptcy law and the driving forces of the regulation based on the assembly’s records. The conference put into force the first Hungarian Bankruptcy Act (Act 22 of 1840) instead of the Austrian provisional bankruptcy procedure. The Hungarian literature typically includes about this regulation that the assembly only adjusted material and procedural rules of the Bankruptcy Act to the requirements of the civil era. I demonstrated with archival sources and views of conference’s participants that the modifications generated bigger changes in the Hungarian bankruptcy practice. In addition, the first appearance of the deed of arrangement without bankruptcy proceedings in Hungary was connected to the neoabsolutism of which the Hungarian lawyers expressed their opinions.
-
A közvetlen demokrácia alkotmányos formái: magyar tapasztalat Ukrajna számára
58-64Views:87A cikket az Ukrán Alkotmánynak a nemzeti szuverenitásról és közvetlen demokratikus formáiról szóló rendelkezéseinek elméleti és gyakorlati modernizációja aktuális problémáinak szenteljük az Alkotmányozó Közgyűlés munkájának tükrében Ukrajnában. Elemezzük a 2011-es magyar alkotmányos reform pozitív eredményeit és a többi között a népszavazást, mint a közvetlen demokrácia egyik formájának a normalizálását az új magyar alkotmányban. Megalapozzuk a perspektivikus közvetlen demokratikus formák rendszerének koncepcióját Ukrajna számára.
-
Higher education autonomy debates, questions and answers from the perspective of public administration (science)
27-48Views:63Although university autonomy has always been at the centre of international and Hungarian academic research, in Hungary the issue of higher education autonomy has mostly been examined in the legal literature in connection with legislative changes. Starting from 2020, several Hungarian universities have also started to change their models, which also meant a change of maintenance. These changes generated sharp social, political and legal debates, one of the central issues of which was autonomy.
However, higher education autonomy was not only a dominant issue in the Hungarian narrative, as the debates gained new momentum when the issue was placed in an international context at the end of 2022. The justification for the unique distinction of the Hungarian system has also raised many questions in the academic literature, especially in the light of the international concept of autonomy and in comparison, with other European examples, such as the Dutch. This paper questions the justification of this distinction by analysing the international concept of autonomy and examines the Hungarian legal processes from the perspective of the management of the maintenance of autonomy and compares them with the Dutch example.
-
The Hungarian Regulation of Domestic Partnership and The Domestic Partnership Registry
29-35Views:168In recent decades, the number of the couples who live in domestic partnership and the number of children born to parents in a domestic partnership in Hungary and across Europe increased significantly. Because of these facts and reasons there was a need for a significant revision of the Hungarian regulation on domestic partnership that took place in the new Civil Code of Hungary of 2013. The notaries of Hungary have had a new role in the area of registration. In my work as a vice-notary, I often experience that couples who live in domestic partnership are entirely unconscious of the legal effects of choosing this form of living together.
In this paper I give an overview of the past and present of the Hungarian regulation on domestic partnership. I pay particular attention to the Domestic Partnership Registry conducted by the Hungarian National Chamber of Civil Law Notaries. This summary gives me an excellent opportunity to give an account of my opinion about the registry and my practical experience with the conduction of the registry.
-
Benedikt Carpzov's two works in Debrecen archives
1-11.Views:116The Saxon Benedikt Carpzov was considered one of the most illustrious jurisprudents in the early modern period. In the 17th century, Carpzov gained high prestige and authority across Europe, serving as a general reference point for criminal jurisprudence and legal practice. His works – primarily that focused on criminal law – were also applied and referred to by Hungarian courts in the 18th century. The research of Carpzov’s influence on 18th-century Hungarian criminal law as a legal historical phenomenon has not been a fully revealed area. This brief paper tries to make an interesting cultural-historical contribution to the research of the “Carpzovian-effect” in the criminal practice of the Debrecen Magistrates. Fortunately, we can find Carpzov’s two works in good condition in the National Archives of Hungary-Archives of Hajdú-Bihar County. This circumstance provides us unique opportunity to examine these jurisprudential works more profoundly. The Saxon author’s works functioned as “cultural transfers” transmitted foreign legal impacts to Hungarian praxis. The notes, text underlines, and the other types of text highlightings found in these books can enrich and make the research results of analyzing the archival documents of Debrecen criminal procedures more nuanced. This paper is preliminary research, and it establishes the dissection of the notes made in Carpzov’s works. The final goal is to understand how Hungarian judges, prosecutors and advocates interpreted (adapted) the Saxon jurisprudent’s opinions.
-
Manifestations of Para-administration in Hungarian Public Administration
Views:76Az angol nyelven olvasható értekezés alapját a 2007. november 8-án Sninában (Szlovákiában) megrendezett Nemzetközi Konferencián tartott angol nyelvű előadásom képezi. Az írás középpontjában egy közigazgatási jogi fogalomnak, a közvetett közigazgatás jelenségének és annak egyes megnyilvánulási formáinak bemutatása áll. A paraetatizmus az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Lényegében egy gyüjtőkategória, mely számos megoldást foglal magában. A kérdéskör azonban ezidáig viszonylag kis figyelmet kapott a közigazgatás kutatói részéről.
Az egyszerűség és a könnyebb megértés érdekében az értekezés három nagy szerkezeti egységre tagolódik.
I.
A dolgozat elején azoknak a történelmi folyamatoknak és jellemzőknek a bemutatására kerül sor, melyek végső soron a vizsgált megoldások kialakulásához vezettek. Ennek során fokozatosan eljutunk a direkt (lényegében szűk értelemben vizsgált) közigazgatás fogalmától az indirekt közigazgatás, azaz paraetatizmus jelenségéhez. Nélkülüzhetetlen azonban annak a hangsúlyozása, hogy a közvett közigazgatás egy meglehetősen tág kategória, mely tartalmában erőteljesen heterogén. A paraetatizmus fogalmán belül vizsgált jelenségeknek nincs taxatív felsorolása. Nem is lehet, hiszen a lehetséges megoldások köre koronként és területenként is változhat, és változik is.
II.
A dolgozat második része a magyar szabályozás ismertetésével foglalkozik. Először a hatályos jogi szabályozás bemutatására kerül sor, mely egyúttal rávilágít arra az igen fontos tényre is, hogy a paraetatikus megoldások alkalmazására mind az államigazgatás területén, mind pedig az önkormányzati közigazgatás keretein belül adott a lehetőség. Ezután kerül sor a konkrét megoldások bemutatására, azaz a köztestületek, a magánszemélyek felhatalmazása köfeladatok ellátására, a közvetítő szervezetek és személyek, a magánszféra szereplőinek, valamint a non-profit szektor szerepének ismertetésére.
III.
Végezetül a harmadik gondolati egység az, amely összegző jelleggel tartalmazza állásfoglalásomat a bemutatott megoldások közigazgatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ennek a gondolati egységnek a jelentősége abban ragadható meg, hogy rámutat arra a szerepkörre, melyet ezek a megoldások egy már létező, élő, működő közigazgatásban betölthetnek. Ezek a megoldások ugyanis a mindenkori közigazgatás kisegítésére, a már alkalmazott megoldások kiegészítésére szolgálnak és sohasem azok helyettesítésére, illetve negligálására.
-
Richterliche Unabhängigkeit und das Recht zum redlichen Verfahren
58-85Views:316Die Studie versucht die Frage zu beantworten, in welchem Verhältnis die richterliche Unabhängigkeit zum redlichen Verfahren steht.
Aufgrund der im Gerichtssystem verbreiteten Auffassung muss die richterliche Unabhängigkeit als völlig uneinschränkbar betrachtet werden, die richterliche Entscheidung kann auf keinem Fall bestritten werden und der Richter kann wegen der Urteilsfindung nicht zur Verantwortung gezogen werden. Gegenüber dieser Auffassung muss die im Grundgesetz verankerten Erwartungen der Partei und des Verfassungsgerichtshofs zur Sicherung oder Vermeidung des Rechts zu dem redlichen Verfahren und die gerichtliche organisatorische und die individuelle richterliche Verantwortung gegengestellt werden.
In diesen Rahmen befasst sich der erste Teil der Studie mit dem Wesen der richterlichen Unabhängigkeit. Neben der Übersicht der Geschichte der Unabhängigkeit des richterlichen Organisationssystems und neben der Feststellung deren Vorhandenseins ergibt sich die Frage, dass die individuelle richterliche Unabhängigkeit in diesem System gewährleistet ist. Neben der geschichtlichen Übersicht der Gewährleistung der individuellen richterlichen Unabhängigkeit wird in der Studie auch die jetzige Lage vorgestellt. In diesem Zusammenhang scheint es möglich zu sein festzustellen, dass die individuelle richterliche Unabhängigkeit zur Zeit wegen dem Mangel der die individuelle richterliche Unabhängigkeit sichernden Garantieregel weiterhin nicht gewährleistet ist. Deren Vorhandensein wäre auch deswegen wichtig, weil das Recht zum redlichen Verfahren nur auf dieser Art zu gewährleisten ist.
Zum Verstehen das Verhältnis zwischen dem Recht zum redlichen Verfahren und der richterlichen Unabhängigkeit ist die Kenntnis des Inhalts des Rechts zum redlichen Verfahren notwendig. Deswegen werden in der Studie die Grundsätze und Grundrechte zum Recht zum redlichen Verfahren aufgrund der jetzigen Rechtsprechung des Verfassungsgerichtshofs dargestellt. Dargestellt wird auch das Wesen des Rechts zur unparteiischen Urteilsfindung, zur redlichen Verhandlung und zur Beendigung des Verfahrens in sinnvollen Zeitrahmen. Ohne den Anspruch auf Vollständigkeit werden in der Studie neben der Bestimmung des Inhalts der oben erwähnten Grundrechte auch die gerichtliche Rechtsanwendungs- und Rechtsinterpretierungsprobleme dargestellt, weswegen sich die Verletzung des Rechts zum redlichen Gerichtsverfahren ergeben kann.
Bei der Verletzung des Rechts zum redlichen Verfahren ergibt sich das Problem, mit welchen Reparationsansprüchen sich die beschädigte Verfahrenspartei an die Gerichte wenden kann bzw. welche Chance die Rechtsdurchsetzung dieser Ansprüche zur Zeit im jetzigen Gerichtssystem hat. In diesem Zusammenhang werden die Bestimmung der Funktionsform als verantwortungslose Organisation und die Ursachen der Qualifizierung des Gerichtssystems als verantwortungslose Organisation in der Studie behandelt.
Das Funktionieren als verantwortungslose Organisation ist hinsichtlich des richterlichen Organisationssystems sehr gefährlich. Das Gefährlichste ist die Erscheinung der offenen Korruption an den Gerichten. Die möglichen Folgen des Vorhandenseins der Korruption und des Funktionierens als verantwortungslose Organisation werden in der Studie ebenfalls dargestellt.
Der Autor arbeitet auch zur Zeit als Richter am Komitatgericht Szeged. Das Hauptziel der Studie war, die Aufmerksamkeit auf die Anomalien der Rechtsanwendungstätigkeit der Gerichte zu richten. Zur Bewahrung des Ansehens der Gerichte ist die Beseitigung dieser Probleme unbedingt notwendig, deswegen sind die darzustellen und die Forschungen fortzusetzen.
-
The Appearance, Development, and Reception of Danger to Society in Hungarian Criminal Law
105-120Views:153The concept of danger to society is perhaps the most controversial element of the Criminal Code's definition of crime. This concept plays a prominent role in the determination of criminal liability in domestic criminal law. In the 20th century, its necessity in our Criminal Code, which was in force at the time, was the subject of debate among jurists of repute in the field of criminal law.
In the socialist criminal law of the pre-communist era, the concept of danger to society was used to express the 'class nature' of criminal law. After the 1990s, this concept - in the science of criminal law, in legislation and in the application of law as well - was cleared of the content elements adopted from Soviet law to serve the aims of party-state policy. Nowadays, the definition of danger to society is so devoid of ideological, party-political connotations that it is regarded by a significant number of legal scholars in the field of criminal law and even by case law as the conceptual equivalent of material illegality, taken from German legal theory (ÚJVÁRI, 2003).
In this paper, I will present the emergence and reception of the concept of danger to society in Hungarian criminal law and criminal jurisprudence, from the preceding period – which applied formal illegality – to the Criminal Code of legal force.
-
A magyar versenyjogi fogyasztóvédelem „fogyasztó” szemlélete a Versenytanács joggyakorlatában
Views:35Without abstract.
-
A magyar területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig
Views:37Without abstract.
-
Rethinking principles of civil procedure - expectations and experiences:
118-127.Views:192The central topic of the present study is certain features of the principles re-regulated during the codification of the Hungarian Code of Civil Procedure. It can be said that the number and content of the principles have also become more concentrated as a result of codification.
The Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter “CPC”) brought a number of conceptual changes, which can also be observed in terms of principles. The principles chapter of the CPC has been renewed, some principles that are not yet known in Hungarian civil procedure law have been laid down. The present study reviews these changes and also seeks to take a position on the content of the principles, with a separate examination of the Principle of Concentration of Proceedings, which has also been identified as a priority objective by the legislator.
The paper analyzes the academic debates on the principles and attempts to answer whether the experience of the period since its entry into force has met some of the expectations for the reform of the principles. The study examines the changed regulations that have led to opposing views in the literature.
An important topic of the study is that, in line with the divided structure of the proceeding, the court's intervention activities have also changed. This change can also be observed in the principles, as the Principle of Court's Obligation to Intervene has emerged as a new principle. Some features of the Principle of Truth-telling and Principle of Good Faith are also analyzed.
The study seeks to shed light on the fundamental issues of civil procedure through foreign examples, in which certain elements of German legislation are mainly mentioned.
-
Tunyogmatolcs Községi Önkormányzat pénzgazdálkodása – Az önhibáján kívül működési forráshiányos önkormányzat
56-65Views:33Without abstract.
-
What are the limits? - Thoughts about Certain Issues of the Active Judicial Role
61-73.Views:177The Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure introduced the image of the managerial judge into the Hungarian civil litigation. This perception means that the judge has to take part actively in the litigation. It is not just the notion of the Hungarian legislator but it is also an international requirement. The new principle – so called court inducements – entitles and obligates the judge to offer some kind of support to the parties in order to faciliate to concentrate the actions. That means the judge has to conduct substantively the proceedings, which may expand on the merits, if the party’s case initiation statement is incomplete, not sufficiently detailed or contradictory. However, this support is not equal to giving advices like a legal counsel does. The judge can not overtake the function and task of neither the party nor the legal counsel. The judicial activitiy is meant to provide the party’s opportunity to enforce his claims and a proper level of legal protection. This image of an active and managerial judge originates from the Austrian social model of litigation which goes back to 1895. But it is also not unfamiliar to the Hungarian litigation because the Act I of 1911 on the Civil Procedure was based on an active role of the judge too. My goal is to ascertain what the essence and function of the active role of the judge is. I also examine that in what kind of situations and in what procedural phases the judge can offer support to the parties. Furthermore I intend to define the limits of the judicial management. In addition, I analyse how some interpretative organisations view the issues that appeared in the judicial practice.
-
Helytállás és felelősség a fizetésképtelen gazdasági társaságok tartozásaiért a magyar társasági jogban
70-94Views:110Without abstract
-
To apply or not to apply, that is the question The inter-temporal applicability of EC Law in the ’new’ Member States after accession
Views:39Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik az acquis communautaires időbeli alkalmazásához köthető. Pontosan melyik pillanattól és mely ügyekre alkalmazzuk az új jogrendet? A Csatlakozási Szerződésekben ez a kérdés a következő módon nyert szabályozást: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények (…) által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”
Az így kimondott alapelv alkalmazása azonban nehézségekbe ütközhet, mégpedig az olyan jogi szituációkban, amelyek a csatlakozást megelőző periódusban jöttek létre és jogi hatásaikat vagy azok egy részét már a csatlakozás utáni közegben fejtik ki. Az ilyen helyzetek egy részére még a csatlakozást megelőző jogrend szabályait kell alkalmazni (C-321/97 Andersson vagy C-302/04 Ynos), míg más esetekben (C-43/95 Data Delecta vagy C-122/96 Saldanha) a Közösségi jog alkalmazandó a csatlakozás időpontjától kezdődően. Az ezen esetek közötti különbségtételt szolgálják az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának szabályai, amelyeket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából szűrhetünk le.
A dolgozat sorra veszi az általam fontosnak tartott jogeseteket az 1973-ban eldöntött Westzucker ügytől egészen a 2006. januárjában, az Ynos v Varga János ügyben hozott ítéletig.
A Metallurgiki-ban kimondott tétel szerint „a Közösségi jog ab initio és in toto alkalmazandó az új tagállamokra a csatlakozás időpontjától, ettől eltérni csak az átmeneti intézkedésekben előírt módon lehet”. A már említett Data Delecta vagy Saldanha esetekben úgy tűnhet, hogy az EB kiterjesztő módon értelmezi az alapelvet és olyan helyzetekre is előírja a Közösségi jog alkalmazandóságát, amelyek tényállásbeli elemei egytől-egyig a csatlakozás előtti periódusban valósultak meg; azonban az eljárás elhúzódása folytán a nemzeti procedurális szabályokat már a Közösségi jog fényében kell vizsgálni.
Az Andersson ügy jelentős hozadéka a különbségtétel a már véglegesen rendezést nyert esetek (situation définitivement fixée) valamint a függő szituációk (situation continue en cours) között. Az előbbi esetekre a csatlakozás előtti szabályok, míg az utóbbira a csatlakozás utáni (európa-jogi) szabályok érvényesek.
Az egyik első magyar döntéshozatali kérelem nyomán született Ynos ítéletben az EB úgy találta, hogy a kérdéses esetre nem a Közösségi jog az alkalmazandó. A Bíróság ítélete egyfelől illeszkedik az Andersson által meghatározott csapásirányba, másfelől azonban intő jelként is lehet értelmezni az “új fiúk” irányába. A minden korábbi csatlakozási hullámnál nagyobb léptékű 2004-es kibővülés után az Európai Bíróság talán nem véletlenül óvatosabban bánik az acquis alkalmazandóságának kérdésével.
-
The Justice System of the returned Parts of the Country after the Second Vienna Award
23-31.Views:113The reconstruction of the justice system in the eastern and Transylvanian parts of the country, which returned in 1940, is currently a barely explored area in the Hungarian constitutional history. In this study, my aim is to present through the court system the enormous task of the legislator, which was implemented eighty years ago. This topic can be included in my researches on the legal system of the area, not only from the constitutional history point of view, but also when examining the enforcement of extended private law. The judicial practice was highly influenced by the legal knowledge of judges and became frequently questionable during the period of the extension of the Hungarian private law (1941-42) and it was closely related to their legal activities prior to their appointment.
In the present study, I follow the changes that took place between the two Romanian occupations (1918-19 and 1944) in the two parts of the country that returned at the same time, highlighting the period when the territories were ruled by the Hungarian state for four years. I use the relevant legislation, archival documents and the literature published so far. Therefore, this study was not intended to be a summary of them, but a synthesis containing new conclusions.