Suchen

Ergebnis der Suche

• A második bécsi döntéssel visszatért országrészek törvénykezési rendszere

  23-31.

  Views:

  113

  Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének az 1940-ben visszatért keleti és erdélyi országrészeken történt újjászervezése jelenleg alig feltárt területe a magyar alkotmánytörténetnek, így e tanulmányomban a bírósági szervezeten keresztül megpróbálom bemutatni azt a hatalmas feladatot, amelyet a jogalkotó nyolcvan évvel ezelőtt végrehajtott. A terület jogrendszerének feltárására irányuló kutatásaimba nemcsak alkotmánytörténeti szempontból illeszthető be ez a téma, hanem a kiterjesztett magánjog érvényesülésének vizsgálatánál sem mellőzhető. Az ítélkezési gyakorlatot nagyban befolyásolta a bírók jogismerete, amely a magyarországi magánjog kiterjesztésének időszakában (1941-42) gyakran kérdésessé vált, és szorosan kapcsolódott a kinevezésük előtti jogászi tevékenységükhöz.

  Jelen tanulmányban azokat a változásokat követem végig, amelyek a két román megszállás (1918-19 és 1944) között mentek végbe az említett két, egyszerre visszatért országrészen, kiemelve azt az időszakot, amelyben ezekre a magyar állam fennhatósága terjedt ki négy éven keresztül. Felhasználom a vonatkozó jogszabályokat, levéltári dokumentumokat, valamint az eddig megjelent szakirodalmi forrásokat, amelyeknek – szándékom szerint – e dolgozat nem pusztán összefoglalása, hanem új megállapításokat tartalmazó szintézise.

• PPP: Kicsi többlet?- „Kicsit több lett. Maradhat?”

  51-63

  Views:

  72

  A közfeladat-ellátásban megjelenő új eszközök válaszul szolgálnak napjainkban bekövetkező gazdasági, társadalmi változásokra, oly módon, hogy közben a megelőző időszakban megjelent igényeket továbbra is képesek legyenek kiszolgálni.

  Beszéljünk akár a jóléti, vagy az egykori szocialista blokk országairól mindkét kormányzati berendezkedésben közös vonás: az állam igyekezet a tőle telhető legmagasabb színvonalon, a lehető legtöbb közszolgáltatást biztosítani polgárainak. A társadalomnak volt elvárása, vagy ha nem volt, lett a közszféra által nyújtott szolgáltatásokra nézve. Azonban ezeknek az igényeknek a kielégítése egyre költségesebbé vált. A színvonal növelése, illetve az intézményrendszer fenntartása már önmagában véve is rengeteg forrást emészt fel. A globalizáció, a „világ felgyorsulása” hatására a ciklikusan kirobbanó válságok egyre gyorsabb egymás utániban bukkantak fel, a rohanó gazdasági változásokra az államszervezet csak később, utóbb tud reagálni.

  A gazdasági változások mellett a társadalmi szerkezetben bekövetkező átrendeződés, kiemelten a nyugati társadalmakban jelentkező népességfogyás további nehézséget jelentett.

  Összegezve: a meglévő közszolgáltatások iránti igény megmaradt, ehhez társult a színvonallal, ellátás javításával kapcsolatos elvárások. Azonban ezeket a kormányzatok a korábbi eszközkészletük, jogintézményeik útján nem voltak képesek a megváltozott gazdasági, társadalmi környezetben biztosítani. Új megoldásokra volt szükség. A fenti kihívásokra adott válaszként több másik eszközzel egyetemben megjelent, elsőként az angolszász országokban, egy jogintézmény, amelyet public private parnership-nek neveztek, azaz a köz- és magánszféra közötti együttműködés.

• Aussage eines medizinischen Sachverständigen im Strafverfahren

  95-113

  Views:

  57

  Durch die Strafprozessordnung wurden die Regeln der Sachverständigenbeweisführung erheblich verändert, so z.B. Um einer Verfahrensverlängerung vorzubeugen, versucht sie, den Prozess der Sachverständigenbestellung und Gutachtenbegutachtung in einen sinnvollen Rahmen zu lenken, um eine wohlüberlegte und zeitnahe Entscheidung treffen zu können. Die Zeit, die seit Inkrafttreten des Gesetzes vergangen ist, ermöglicht es uns bereits, die Praxis der Strafverfolgung zu untersuchen. Ich glaube, dass die größte Veränderung mit der Regelung des Privatgutachtens einhergeht, die es dem Angeklagten und seinem Verteidiger ermöglicht, im Strafverfahren ähnliche Rechte zu haben, die sich auch aus dem Grundsatz der Waffengleichheit ergeben. Und all dies stärkt die Fairness des Verfahrens im Allgemeinen, was ein Garant für die Entstehung von Gerichtsurteilen sein kann, die auch der materiellen Wahrheit nahe kommen.

• Aspects of Penal Law and Investigation of the Criminal Offence of Theft as Stipulated by the Romanian Criminal Code

  1-12

  Views:

  119

  Theft represents one of the oldest ways of embezzling goods from the public or private patrimony. As a typical form of criminal offences concerning the patrimony which are committed by stealing, it represents a great social danger in any given historic age. Thus, it is necessary that the judiciary bodies be aware of the main issues concerning the methodology of investigation of this kind of criminal offences, as well as of the nature of the causes and conditions that trigger or favorize the committing of such deeds.
  The Romanian Criminal Code stipilates in article 208 theft in its simple form and in article 209 aggravated theft. Simple theft has the following forms: theft of movable material goods, theft of energies or documents; theft of a good that belongs entirely or partly to the doer; theft of a vehicle for the purpose of using it; theft from one’s spouse; theft committed by the person who lives with the injured party or is housed by the latter; theft committed by a minor to damage his/herguardian. According to the Romanian legal provision theft consists in ”taking a movable good from the possession or custody of another, without the consent of the latter, for the purpose of unjustly appropriating it“, certain circumstances being necessary to consider it as an aggravated theft. Activities performed in accordance with the forensic regulations and with the provisions of the Romanian Code of Criminal Procedure must clarify the following general aspects: what is the area of the crime scene, what category do the stolen goods belong to, the circumstances in which the deed was committed with reference to the number of persons that participated together in committing the theft, conditions of place and time, the way of getting on the crime scene. Also, dispositions can be given to perform searches, reconstructions, to present persons and objects in order to have them recognized, as well as tactical activities of hearing persons.

• A szellemi alkotások jogának szabályozási kérdései

  27-33.

  Views:

  144

  A tanulmány megállapítja, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozásban a polgári jogi szabályok dominanciája érvényesül. A régi Polgári Törvénykönyv kifejezte a kapcsolódást a szellemi alkotások jogával és szabályozta a know-how jogvédelmét, a joganyag ugyanakkor az ahhoz szervesen kapcsolódó külön jogszabályokban volt fellelhető. Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi. V. törvény már nem a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, hanem a „szerzői jog és iparjogvédelem” címet viseli, a know-how pedig az üzleti titok egyik fajtájaként részesült védelemben. A szerzői jog homogén jellegét megtöri a 2016. évi XCIII. törvény, amely a közös jogkezelésről rendelkezik. Az iparjogvédelem területén a legproblematikusabb jogintézmény a know-how volt. Az új Polgári Törvénykönyv szabályai után megszületett 2018. évi LIV. törvény új fejezetet nyit a know-how szabályozása terén. Ezzel kapcsolatban a törvény a 2016/943/EU Irányelvet ülteti át a magyar jogba. A jogalkotó tehát azt a megoldást választotta, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó új fogalmi megközelítést, jogintézményeket és eljárási szabályokat nem a Polgári Törvénykönyvben, hanem egy új jogszabály megalkotása útján tette azokat a nemzeti jog részévé. Ezzel a természetes és jogi személyek magántitkai változatlanul személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a know-how a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszeré épülő védelmet élveznek majd.

• Verbraucherinsolvenz in der Europäischen Union

  153-163

  Views:

  81

  Nahezu alle modernen Zivilrechtssysteme betrachten Eigentumsrechte als privilegiertes Subjektrecht, was bedeutet, dass die Eigentumsrechte von Einzelpersonen nicht ohne ordnungsgemäße Gerichtsverfahren eingeschränkt oder entzogen werden können. Im Falle eines Insolvenzverfahrens wird das Eigentumsrecht des Subjekts verletzt, da der Schuldner seines Eigentumsrechts beraubt wird. In diesen Situationen werden die Eigentumsrechte des Schuldners und des Gläubigers gegeneinander belastet, und zwar so weit, dass der Schuldner durch die Befriedigung der Forderungen des Gläubigers in seiner Existenz bedroht ist. Im Insolvenzverfahren haben wir das durch das Verhalten des Schuldners zerstörte Eigentumsverhältnis des Gläubigers zu Lasten des Schuldnervermögens unter Wahrung der Interessen des Schuldners wiederherzustellen und das Verfahren in Gang zu bringen die Interessen beider Parteien berücksichtigen. Die nationalen Gesetzgeber müssen daher mehrere Aspekte berücksichtigen, um die materiellen und verfahrensrechtlichen Vorschriften zu schaffen, auf deren Grundlage auch das Vermögen von Privatpersonen Gegenstand eines Insolvenzverfahrens sein kann. All dies müssen die nationalen Gesetzgeber in einem Umfeld tun, in dem es aufgrund der Auswirkungen der Globalisierung nicht mehr annähernd sicher ist, dass Schuldner und Gläubiger Staatsangehörige desselben Landes sind. Deshalb ist es auch wichtig zu sehen, wie die Europäische Union Insolvenzverfahren für ihre Mitgliedstaaten regelt, die nationale Grenzen überschreiten, aber zwischen den Mitgliedstaaten der Europäischen Union.