Keresés

Keresési eredmények

• Az online személyiségi jogsértések a bírói gyakorlatban

  121-131

  Pádár Henrietta

  Megtekintések száma:

  170

  This essay examines the judicial practice of infringements of personality rights in the online media. The purpose is to evaluate the effectiveness of the protection of legal regulation.

  The new media law that came into force in 2011 does not include specific measure for online media products, so it is up to the judicial practice to find a solution to tackle the problems brought forth by the differences of online and print press.

  Being a legal area where the legal development activity of the judicial practice plays a significant role due to the broad framework of regulation, the joint interpretation of legislation and the practice is necessary to evaluate. Thus the evaluation of the effectiveness of the protection of personality rights is only possible with the joint examination of legal environment and judicial practice.

  The starting point is the observation of the characteristics of online media and the comparison with print media through elements that can be relevant in a lawsuit.

  The investigation of the judicial practice focuses on the infringement of personality law and the process of press correction, considering that these are the most frequently occurring legal actions in lawsuits.

• A kommentekért való felelősség bírói gyakorlatának evolúciója

  39-49

  Pádár Henrietta

  Megtekintések száma:

  74

  The article focuses on the examination of the judicial practice related to the liability for reader’s comments. Comments have become an important instrument for internet communication and expression, however they also cause specific legal problems.

  Internet Content Providers (ICP) have offered such content so far, disclosure of which was the result of editorial’s decision, but now they play a role in the disclosure of such contents, that they do not have direct contact with.

  The examination of liability for comments is further complicated by the features of the online environment, because the courts shall have to overcome the problems of the scheme of special definitions.

  Courts have failed as yet to provide a satisfactory solution for the problem: who shall remain liable for the infringements appearing in anonymous reader’s contents? Therefore the article is an attempt to present the development of the judicial practice from the beginning to the current opinion appearing these days.

• Az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogai sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata

  49-62

  Nagy Botond

  Megtekintések száma:

  316

  A dolgozat vizsgálódásának fókuszába eső kérdéskör az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata. Ezzel összefüggésben a taglalt téma jellegéből fakadóan kettős kutatási kérdés került megfogalmazásra. Az első polgári jogi jellegű, s arra irányul, hogy a joggyakorlatban milyen felperesi, alperesi és bírósági attitűdök, tendenciák jelennek meg az elhelyezési körülményekkel összefüggő sérelemdíj kapcsán. A második a büntetés-végrehajtás tárgykörét érinti, s elválaszthatatlanul következik az elsőből: a bírói gyakorlatból milyen, a magyar büntetés-végrehajtási körülményeket jellemző sajátosságok tárhatóak fel. Ezek megválaszolása empirikus kutatásmódszertant igényel. Ennek megfelelően 91 darab 2014 és 2020 közötti ítéletet dolgoztam fel átfogó jelleggel. Ez nem jelent mást, minthogy a dolgozat bemutatja a sérelemdíj jogintézménye szempontjából releváns teljes időszakot, azaz a felperesi, alperesi és bírósági karakterisztikák nemcsak pontszerűen, hanem fejlődési ívükben kerülnek ismertetésre. Dolgozatomban először a felperesi kereseteket taglalom: részletezem, hogy mire irányul a kereseti kérelmük, melyik személyiségi jogaikat vélik sérülni, illetve milyen létbeli jelenségekre alapozzák a jogsértést. Második pontként vizsgálom az alperesi ellenkérelmeket illetően, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek milyen jogi érvekkel kívánják alátámasztani, hogy nem követtek el jogsértést, vagy hogy velük szemben sérelemdíj kiszabására nincs lehetőség. Ezek után térek rá a bírói gyakorlat vizsgálatára. Először azt részletezem, hogy a bíróságok miként kezelik a megállapítási kereseteket, vagyis a jogsértés meg- vagy meg nem történtének kérdését. Majd bemutatom a marasztalási kereseteket, amelyek kapcsán a bíróságok szerint releváns felelősségi rezsimet, illetve az annak megfelelő részkövetelményeket taglalom. Ezek után kitérek a sérelemdíj és az elhelyezési körülményekkel összefüggő kártalanítás mátrixára, bemutatom a két jogintézmény viszonyrendszerét és az egyes elhatárolási pontokat. Végül sor kerül a kutatási kérdések megválaszolására. A polgári jogi kérdés kapcsán egy ideális modellt vázolok fel, amelyben az egyes eljárási szereplők megfelelő hivatkozásokat tesznek és döntéseket hoznak. Ezek révén a felperes biztosítani tudja, hogy a sérelmei miatt a jogsértést megállapítsák, valamint számára sérelemdíjat ítéljenek meg. Az alperes a modell követésével elérheti, hogy a megítélt sérelemdíj összege minél kisebb legyen, a bíróság pedig helyes dogmatikai alapokra helyezkedhet. A büntetés-végrehajtási kérdés kapcsán pedig megoldási javaslatokkal élek, amik mentén felszámolhatóak lennének az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények.

• A pszichiátriai betegek gyógykezelése elrendelésének és bírósági felülvizsgálatának elméleti és gyakorlati kérdései

  65-80

  Kerekes Szilvia

  Megtekintések száma:

  142

  We can see that the practice of the judicial inspection is not always in accordance with the legislation.

  The decisions made during the judicial inspection should be written down and delivered as soon as possible. The patient, the head of the institute and the designated medical doctor must be heard smoothly in all cases. All these questions form essential elements of the legal institution of judicial inspection, and, unfortunately, they are still waiting for legal clarification.

• A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség és az ügyvédi felelősség összehasonlítása a felelősségi mérce szempontjából

  128-148.

  Zsurzsa Zsolt

  Megtekintések száma:

  161

  A tanulmány elsősorban a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség egyik speciális alakzatára, a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre koncentrál. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a bíróságokkal szemben indított kártérítési perek elhanyagolható hányadában marasztalják az eljárt bíróságokat a jogértelmezési vagy jogalkalmazási hibáikkal a feleknek okozott károk miatt. Indokolt ezért annak vizsgálata, hogy ennek a jelenségnek milyen okai lehetnek, valamint, hogy ezek az okok indokolják-e ezt a gyakorlatot. A vizsgálat eredményeként több olyan tényező is azonosítható, amelyek külön-külön is rendkívüli módon megnehezíthetnék a bíróságokkal szembeni igényérvényesítést, kombinálva pedig szinte lehetetlenné teszik azt. Ezen tényezők között elsősorban a kirívóan súlyos jogsértés doktrínáját, valamint a keresetet a jogerős bírósági döntések tartalmi immunitására hivatkozással elutasító ítéleteket lehet megjelölni.

  Kutatásmódszertani szempontból célszerű volt a bíróságok kárfelelőssége kapcsán tett megállapításokat szembe állítani az ügyvédség kárfelelősségének bírói gyakorlatával, ahol egyértelműen megállapítható volt, hogy a bíróságok sokkal szigorúbb elvárhatósági mércét támasztanak, mint a bíróságokkal szemben, holott a két jogászi hivatásrend társadalmi felelőssége és munkaterhe ezt nem indokolná. Összehasonlításra került a két jogászi hivatásrend kárfelelősségének történeti kialakulása, a felelősségük jogszabályi háttere és a kapcsolódó joggyakorlat, rövid kitekintést téve külföldi példákra is. Az átfogó elemzés alapján javaslatok megfogalmazására kerül sor a jogalkalmazás és a jogalkotó számára is.

• A munkabérfizetés és munkabérvédelem alapvető kérdései a magyar munkajogi szabályozásban és joggyakorlatban

  27-37

  Kristóf Nóra

  Megtekintések száma:

  40

  The aim of my publication is to scrutinise the Hungarian rules concerning the protection of wages and concluding how effectively they serve the social interests of employees. Furthermore, I researched if the regulation is efficient and consistent enough to protect the employees in point of the compensation for work.

  During the research, I was examining the efficiency of the protection of the employees and their salaries in practice. The other question was whether the current regulation is satisfactory enough to provide the main purposes. In order to answer these questions I was analysing the theoretical dimension and the judicial practice as well.

  I concluded that even if there are some incompleteness and inconsistency in the Hungarian labour law, the regulation seems appropriate and rational concerning the interests of the employees. In my opinion, the social function of labour law serves the employees’ interests enough to give them a decent standard of living.

• A élettársi kapcsolatról a hatályos bírói gyakorlat és a Ptk. Koncepció alapján

  Ács Alexandra

  Megtekintések száma:

  72

  An examination of the statistical data reveals that the number of marriages concluded has significantly decreased in recent years, accompanied by an increase in divorce cases. In a parallel way, there is a growing number of domestic partnerships.[1]

  This study surveys the judicial practice of this field in the past two decades with the intention of attempting to describe and shed some light on the essence of domestic partnership in Hungary by way of discussing some of the most important cases and the relevant provisions of law. In view of the fact that preparation for the codification of the new Civil Code is now under way and new rules are expected to enter into force in 2 or 3 years, the changes anticipated in this area are also briefly addressed in the study. Since the Proposal intends to change the current legal provisions in three areas, special emphasis was laid on these, namely:

  1. Under certain conditions, as defined by law, alimony may be awarded to a formal domestic partner.

  2. Continued use of the place of residence earlier shared with the former domestic partner is possible also after the termination of the domestic partnership.

  3. A former domestic partner may request that the property relations be settled after the termination of the domestic partnership. 

  ---

  [1] Domestic partnerships were first surveyed in Hungary in the 1970 census: the number of such relationships, which was 62 thousand in 1970, doubled by 1990, and increased by nearly four and half times by 2001. As a result of these developments, 74% of the 2,869,000 families counted were based on a married couple. Ten years before this proportion was still 80%, while three decades ago it was as high as 88%. (Népszámlálás [Census], Vol. 2001, no. 19. “Family types, family forms”, KSH, p. 17).

• A tisztességes eljáráshoz való jog az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországgal kapcsolatos gyakorlatában, különös tekintettel az ésszerű határidő követelményére

  31-41

  Nagy Anita

  Megtekintések száma:

  157

  As for the right to a fair trial sanctioned by the convention, our most determining deficiencies arise regarding the compliance with a reasonable period of time. Despite of the relatively small number of the Hungarian infringements of the European Convention on Human Rights, the expectation of sufficiently efficient dispositions eliminating the prolongation of the judicial procedures applies for Hungary as well.

  In general, it can be concluded that the Hungarian legal system provides the basic human right to fair trial. This claim is supported by the low number of infringements in Hungary. In this study I sought to present the data related to the Hungarian cases proceeding at the European Court of Human Rights, as well as elementswarranting the emergence of the right to a fair trial assured by Article 6, together with the aspects during the monitoring of the cases of the prolongation of the judicial procedures respected by the Court of Strasbourg. Finally I aimed to delineate the aforesaid apropos of a representative and an exceptional case in respect of the practice of the Court as well.

• Hol a határ? - Gondolatok az aktív bírói szerepfelfogás egyes kérdéseiről

  61-73.

  Dr. Kiss Attila

  Megtekintések száma:

  211

  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. a permenedzser bíró képét vezette be a magyar perjogban. E felfogás szerint a bírónak aktívan részt kell vennie az eljárás során, amely nem csupán a jogalkotó szándéka, hanem nemzetközi elvárás is egyben. A bíróság közrehatási tevékenysége elnevezésű alapelv arra hatalmazza fel és kötelezi a bírót, hogy a felek eljárástámogatási kötelezettségének teljesítéséhez járuljon hozzá a per koncentrálása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy anyagi pervezetést kell alkalmaznia, amennyiben a felek perfelvételi nyilatkozatai hiányosak, homályosak, nem kellően részletezettek vagy éppen ellentmondóak. Ugyanakkor ez az aktív közrehatás semmiképp sem jelenthet jogi tanácsadást, ugyanis a bíró nem veheti sem a felek, sem a jogi képviselők feladatait. A bírói aktivitás célja a felek igényérvényesítési lehetőségének és a jogvédelem megfelelő szintű biztosítása. Az aktív bíró képe eredetileg az 1895-ben törvényi szintre ültetett osztrák szociális perjogmodellből származik. Azonban a magyar perjogtól sem idegen e felfogás, hiszen az 1911. évi I. törvénycikk (Plósz-féle Pp.) is szintén a bírói aktivitáson alapult. A tanulmány célja, hogy meghatározza az aktív bírói szerepfelfogás lényegét és rendeltetését. Ezentúl megvizsgálom, hogy milyen helyzetekben és milyen eljárási szakaszokban indokolt a bírói közrehatás. Továbbá elsősorban egyes jogértelmező testületek állásfoglalásainak elemzésével a bíró aktivitás korlátjait is meghatározni szándékozom.

• A hagyatéki és a végrehajtási eljárásban nem érvényesíthető ügyvédi munkadíj iránti igények

  23-47

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  57

  A gyakorlatban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a nemperes eljárás során, annak a bírósági jogorvoslattal érintett szakaszában kifejtett jogi képviseleti tevékenységet az eljáró bíróság nem ismeri el ügyvédi munkadíjjal honorálható teljesítményként és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fél a felmerült e tárgyú költségét saját maga köteles viselni, azt nem háríthatja át az ellenérdekű félre. A tanulmány a közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás, és a végrehajtók által foganatosított végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos bírósági jogorvoslatok, mint polgári nemperes eljárások kapcsán mutatja be az említett anomáliákat a bírói gyakorlatra fókuszálva. A szerző célja annak feltárása, hogy a judikatúra jelenlegi megközelítése összhangban van-e az irányadó hatályos jogszabályi rendelkezésekkel, vagy téves jogértelmezésről van-e szó.

• A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás aktuális gyakorlati kérdései

  115-137

  Tóth Andrea Noémi

  Megtekintések száma:

  151

  A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hke. tv.) a 2009. október 1-jei hatálybalépése óta összesen nyolc alkalommal módosult. A módosítások egyik részének indoka a gyakorlatban felmerült hiányosságok orvoslása, míg másik részének indoka az Európai Unió jogának való megfelelés volt. A Hke. tv. hatálybalépésétől eltelt csaknem másfél évtized okán indokolt áttekinteni, hogy a módosításokon túlmenően hogyan alakult e törvény alkalmazásának gyakorlata. Jelen tanulmány elsősorban a megelőző távoltartás bírósági – főként kúriai – gyakorlatának rövid bemutatására törekszik, kitérve arra, hogy melyek a kulcs elemek a hozzátartozók közötti erőszak fogalmának megítélésekor, milyen megállapításokat tett a bíróság, elsősorban a Kúria a távoltartás és szülői felügyeleti jog valamint a lakáshasználat összefüggéseiben, továbbá a Büntető Törvénykönyv alkalmazhatóságával kapcsolatban.

• Az egyesülettel összefüggő új polgári jogi szabályozás az alkotmánybírósági határozatok tükrében

  Kaprinay Zsófia

  Megtekintések száma:

  112

  After the creation of the Basic Law of Hungary, and following a drawn discussion Act CLXXV of 2011 on the Right of Association and the Operation and Funding of Civil Society organizations has come into force (hereinafter referred to as Civil Act). The Civil Act repealed a lot former provitions, thus the Act II. of 1989 on the Right of Association, the law concerning non-profit status, and the provitions related to association of the previous Civil Code. The new Act V of 2013 in the Civil Code has also brought significant changes according to associations.

  The base of the rules has changed considerabely, as the permissive legislation, and the freedom of the parties has become the main line.

  At present to association the Civil Act, the new regulations about the court registration of associations – such as Act CLXXXI of 2011 –, and the provisions concerning legal persons and associations of the new Civil Code should be applied.

  Since the relevant legal regulation has changed, the previous judicial practice is not applicable, courts have to answer the questions among the new legal circumstances as well. However it is sure that the basis of association is the right of association which is a constitutional fundamental right. Due to these significant changes in this paper I have examined those important Constitutional Court Rulings which can be connected with the right of association, and I have tried to compare the decisions of the Constitutional Court with the new present regulation.

• A privátszféra polgári jogi védelmének alapkérdései

  Fézer Tamás

  Megtekintések száma:

  192

  Privacy has become a hot topic in personality rights protection in the 21^st century all over the world. Classic personality rights did not cover all aspects of modern privacy law and the lack of an exhaustive list for personality rights also left many questions unanswered. The right to privacy is hard to define and it is even more difficult to identify the limits of this sensitive right. Our goal is to analyze various definitive attempts to privacy and synthetize them with actual judicial practice in order to get closer to what privacy law truly covers in modern jurisdictions. Even if brand new challenges arise almost every day, privacy remains a powerful instrument to provide autonomy to individuals and sometimes to legal entities.

• Az orvos gyógyító tevékenységének polgári jogi vonatkozásai

  28-42

  Juhász György

  Megtekintések száma:

  300

  The article wish to briefly cover the civil liability of the medic. The actuality of this topic is exemplified well by the fact that court trials for compensation of damages against healthcare providers show an increasing tendency year by year. It is deem important to briefly delineate the drawing of line between the civil and criminal liability during the presentation of the civil liability. After speaking about issues of drawing of line, the study is going to cover the effective liability for damages of the medic. While explaining the liability for damages of the medic, it will cover the concept of legal nature of invasive procedures, matters concerning the liability of healthcare institutions, and the basic topics of tort and contractual liability. The article is going to introduce the issues concerning illegality, the patient’s right to self-determination, his or her right to information, the obligation of medics to disclose information, in addition to matters related to the concept of the legal nature of informed consent along with the connected judicial practice in the chapter about the informed consent of the patient. As for closure, during the analysis of issues regarding evidence, it wish to cover the rules of culpability, the choice for healing methods of medics, and medical documentation, respectively.

• A vagyoni értékű jogok apportálhatósága és az egységes szabályozás hiányának problematikája

  114-120

  Lehoczki Zóra Zsófia

  Megtekintések száma:

  364

  According to the new Hungarian Civil Code, the funders of the legal entities have to make contributions to the authorised capital and the two forms of these contributions are the contribution is cash and the contribution in kind. The regulation states that proprietary rights can also be transferred to the capital of businness accociations, by those funders, who are entitled to demise them.

  The judicial practice unanimously defined the rules in those cases, when the object of contribution in kind is a certain proprietary right, especially when the right is connected to the real estate. On the other hand, the Civil Code does not contain a list of those proprietary rights, which can be transferred to the authorised capital and unfortunately, different acts contain different lists of these rights.

  The three mentioned acts are the following: the personal income tax act, the act about the fees and the accounting act. All of them contain a list of proprietary rights and some of the items are regulated by all the three of them but most of the items are different, which means it is impossible to create an accurate list of these rights. For example, the list in the personal income tax act contains only five items, on the other hand, the accounting act contains two lists and both of them are unfinised.

  Because of the lack of unified rules, it is impossible to define which proprietary rights can become the objects of contribution in kind and this misfortunate situation causes a lot of unwanted indefinability and states a lot of questions.

  In my essay I introduce this problem and I use a chart to illustrate the differences between the mentioned lists. In my opinion, this problem could be solved with an unified list, which is normative for every regulation in connection with the proprietary rights or the Civil Code should contain a list of those proprietary rights, which can be the objects of contribution in kind.

• A vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség

  92-101

  Varga Nelli

  Megtekintések száma:

  193

  The new Hungarian Civil Code also modernizes the non-contractual liability law in several aspects. Even if the so-called general clause of non-contractual liability reamains unchanged, its contstitutive elements are regulated in detail in the new Civil Code. The new Code also introduces some new provisions with regard to liability for dameges caused by a person of lack of discretionary power. The objektive of this survey is to present these changes and to examine its possible impacts on judicial practice.

• A büntetőeljárás nyilvánosságának jogszabályi hátterében húzódó alapjogi kollíziók feltárása, különös tekintettel az ágazati titokvédelemre

  Németh Kata

  Megtekintések száma:

  115

  The right to a fair trial by an independent and impartial tribunal is a fundamental right everybody is entitled to. Through such right, transparency and publicity becomes an important guarantee of the administration of justice, in a broader sense, and as a procedural principle of different court proceedings as well. The collision between the requirements of privacy protection and transparency impose challenges on the legislator, the legal practitioners and on the judicial practice as well, from many aspects. Beyond issues of data protection, these requirements influence the publicity of the courtroom, the publicity of proceedings to the press, and the protection of personality rights.

  In the general interpretation publicity is a safeguard which guarantees the indecency and impartiality of the court and it is also a significant instrument of social control. The study distinguishes between the different level of publicity in a criminal procedures such as “socially publicity”, “courtroom publicity” and “client publicity” and examines practicable problems like online-streaming during the criminal court proceeding.

  In order to ensure the transparency of courts, the information stored must be provided to the parties, other authorities, and the media, taking into account applicable legal provisions.

  When it comes to the operation of courts, one of the biggest problems with regard to the constitutionality of data processing is when the qualification of a particular data is changed several times in different procedural stages, and is – consequently – subject to different legal protection. Needless to say that the same data cannot be considered as both public and protected at the same time in the same procedure. However, this issue arises regularly, which is quite frankly a legal nonsense requiring an immediate and comprehensive solution.

  Finally the study mentions some de lege ferenda recommendations as well.

• „Egészen uj csődosztályzati projectum”: A csődjogi szabályok helyreállítása az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban

  66-77.

  Pétervári Máté

  Megtekintések száma:

  152

  Az 1848-49. évi szabadságharc bukása után a neoabszolutizmus jelentősen átalakította a magyar jogrendszert, mivel az Osztrák Császárság jogi egységesítése céljából az osztrák törvénykönyvek bevezetésére került sor. Ferenc József az Októberi Diploma kiadásával enyhített a korábbi abszolút kormányzati felfogáson, valamint visszaállította az 1847 előtti magyar közigazgatási és törvénykezési szervezetet. Ennek keresztülvitelével az újonnan kinevezett országbírót, gr. Apponyi Györgyöt bízta meg, aki ebből a célból egy tanácskozást hívott össze. Ez a gyűlés a magyar történetírásba Országbírói Értekezlet néven vonult be, amely rendelkezett a magyar bíróságokon alkalmazandó joganyagról.

  Jelen tanulmányban ezen tanácskozás csődjogra gyakorolt hatását vizsgálom, amelynek keretében bemutatom az Országbírói Értekezlet e jogterületre vonatkozó rendelkezéseit és a gyűlésen készült jegyzőkönyv alapján a szabályozás „mozgatórugóit”. Az osztrák ideiglenes csődrendtartás helyett ugyanis ismételten hatályba léptették az első magyar csődtörvényt, az 1840:22. tc.-et. A szakirodalomban ennek kapcsán jellemzően csupán az jelenik meg, hogy az Országbírói Értekezlet a polgári korszak változásaihoz idomította a törvénycikk anyagi és alaki szabályait. A tanácskozás résztvevői által kifejtett álláspontok és levéltári források ismertetésével szemléltetem, hogy a módosítások ennél komolyabb változásokat generáltak. Emellett a csődönkívüli kényszeregyezség első magyarországi megjelenése is a neoabszolutizmus korszakához kapcsolódott, amelyre szintén reagált a magyar jogtudomány színe-javát felvonultató értekezlet.

• A munkajog területén megvalósuló egyenlő bánásmód követelménye, valamint megsértésének módjai az Európai Bíróság és a magyar bírói gyakorlat tükrében

  Duró Edit

  Megtekintések száma:

  293

  Employment and occupation are crucial to ensuring equal opportunities for all and in large measure contribute to the full participation of citizens in economic, social and culture life. However, many cases of discrimination have been identified in the field of employment and the labour market.

  In this study I try to examine how the equal treatment works in the EU Law and Hungarian national law, and I try to present the case-law of the European Court of Justice and the Hungarian Courts in this area. The first part of the study deals with the definition of key concepts (direct discrimination, indirect discrimination, harassment), and include its legal background – with respect to the directives of the European Parliament and the Council, and the Hungarian legislation. The second part tries to describe the legal concept of indirect discrimination, mentioned as justification (statutory derogation, objective justification). And finally I try to present the special burden of proof, which is used in discrimination cases.

• A jogcímes elbirtoklás kérdései

  81-89

  Máté Tucsek

  Megtekintések száma:

  415

  Jelen dolgozatban a Polgári Törvénykönyben felvázolt új dologi jogintézmény, a jogcímes elbirtoklás egyes aspektusainak bemutatására szándékozom. Ezen fiatal tulajdonszerzési mód a jogalkalmazás és a jogtudomány számára merőben szokatlannak hatott, és a jogalanyok vonatkozásában is novumnak számít. A dologi jog a magánjog legfontosabb, leglényegeseb szabályait tartalmazza, ezért mindig égetően fontos, hogy a jogalkotó, továbbá a jogszabály egzakt célját sikerüljön feltárni a lehető legpontosabb módon, hiszen ez szolgálja a vagyoni forgalom biztonságát, és ez garantálja az egyik legősibb társadalmi intézmény, a tulajdon szabadságát és védelmét. Az elbirtoklás sajátos természeténél fogva mindig jogviták kereszttüzében állt, így a fenti szempontok esetében halmozottan érvényesülnek.

  Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a jogcímes elbirtoklás szabályozását, dogmatikai sajátosságait, magyar jogtörténeti előzményével, valamint egy szokatlan külföldi példával párhuzamot vonjon, a bírói gyakorlat egyes releváns mozzanatait megvizsgálja, és kísérletet tegyen egy alternatív szabályozási technika felvázolására.

• Az (orvos)szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban

  95-113

  Szilvássy Zoltán

  Megtekintések száma:

  95

  A Be. a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakította, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében észszerű mederbe igyekszik terelni. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő már lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változtatás a magánszakértői vélemény szabályozásából adódik, ami lehetővé teszi azt, hogy a terhelt illetve védője hasonló, a fegyverek egyenlőségének alapelvéből is következő jogosítványokkal rendelkezzen a büntetőeljárásban. Mindez pedig általánosságban is az eljárás tisztességességét erősíti, ami pedig garanciája lehet az anyagi igazsághoz is közelítő bírói ítéletek születésének.

• A második bécsi döntéssel visszatért országrészek törvénykezési rendszere

  23-31.

  Joó László Ádám

  Megtekintések száma:

  151

  Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének az 1940-ben visszatért keleti és erdélyi országrészeken történt újjászervezése jelenleg alig feltárt területe a magyar alkotmánytörténetnek, így e tanulmányomban a bírósági szervezeten keresztül megpróbálom bemutatni azt a hatalmas feladatot, amelyet a jogalkotó nyolcvan évvel ezelőtt végrehajtott. A terület jogrendszerének feltárására irányuló kutatásaimba nemcsak alkotmánytörténeti szempontból illeszthető be ez a téma, hanem a kiterjesztett magánjog érvényesülésének vizsgálatánál sem mellőzhető. Az ítélkezési gyakorlatot nagyban befolyásolta a bírók jogismerete, amely a magyarországi magánjog kiterjesztésének időszakában (1941-42) gyakran kérdésessé vált, és szorosan kapcsolódott a kinevezésük előtti jogászi tevékenységükhöz.

  Jelen tanulmányban azokat a változásokat követem végig, amelyek a két román megszállás (1918-19 és 1944) között mentek végbe az említett két, egyszerre visszatért országrészen, kiemelve azt az időszakot, amelyben ezekre a magyar állam fennhatósága terjedt ki négy éven keresztül. Felhasználom a vonatkozó jogszabályokat, levéltári dokumentumokat, valamint az eddig megjelent szakirodalmi forrásokat, amelyeknek – szándékom szerint – e dolgozat nem pusztán összefoglalása, hanem új megállapításokat tartalmazó szintézise.