Keresés
Keresési eredmények
-
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések és intézkedések, különös tekintettel a szabadságvesztés büntetésre és a javítóintézeti nevelésre
Megtekintések száma:66Absztrakt nélkül.
-
A szabadságvesztés büntetés alternatívái a büntetéskiszabás tükrében
54-65.Megtekintések száma:115A tanulmány egy későbbi, sokkal mélyrehatóbb kutatás része, amelyben a büntetéskiszabási gyakorlatot vizsgálom. Korunk büntetéskiszabó gyakorlatának egyik központi kérdése a szabadságvesztést tartalmazó joghátrányok elhelyezése. A börtönök túltelítettsége nem csak Magyarországon, hanem az egész világon hatalmas problémát jelent. Az állam számára meglehetősen drága, a fogvatartottak számára pedig sokszor csak még erősebb eltávolodást eredményez a szabadságvesztés. Kiszakadnak a megszokott környezetükből, elszigetelődnek és más olykor sokkal súlyosabb bűnelkövetőkkel kerülnek kapcsolatba.
A reintegráció, és az alternatív szankciók előtérbe kerülése megoldást jelenthet a büntetésvégrehajtási intézeteknek, azonban nem szabad feledni, hogy a szabadságvesztés bizonyos esetekben szükséges szankció. Az egyensúlyi helyzet kialakítása lenne az ideális, ahol a speciál és generálpreventív szándék is érvényesül. Ebben kívánok egy rövid, ámde összegző jellegű gondolatmenetet felvázolni. A célom eléréshez felhasználtam a múlt tanulságait, gondolva itt a különböző büntetőjogi iskolák és elméletek tapasztalataira, az eddigi sikerekre, kudarcokra, mellékvágányokra.
A későbbiekben erre az írásra alapozva, mindenképpen egy átfogó jellegű, a büntetéskiszabási gyakorlatot részletesebben vizsgáló tanulmányt kívánok létrehozni. Addig is néhány bírósági ítéletben próbáltam megtalálni azokat a tényezőket, amelyek a bírót meggyőzték, hogy egy alternatív szankciót alkalmazzon. Ezek olyan emberi tényezők, amelyeket nehéz jogszabályba foglalni, hiszen minden esetben más és más tényezők, de inkább azok összhangja jelentős.
-
Az egyéni szabadságot sértő bűncselekmények versus az oktatáshoz való hozzáférés garantálásával kapcsolatos, pandémiával összefüggő korlátozások
12-22.Megtekintések száma:120A tanulmányban megvizsgáljuk a világjárvánnyal sújtott országok kormányai által a világjárvány kezelése során érvényesített, pandémiával összefüggő korlátozások és a társadalom azon felfogása közötti különbségeket, amelyek szerint a kormányok – mobilitásuk korlátozásával – megfosztották az egyéneket szabadságuktól, beleértve a utazással kapcsolatban – az oktatásban való részvétel lehetőségére is kihatóan – bevezetett korlátozásokat is. Egyes esetekben a korlátozó intézkedések által érintett közösségek tovább mentek, és a kormányokat „személyi szabadság megsértése” bűncselekményével vádolják, amely az egyes országok büntető törvénykönyveiben is megtalálható deliktum. A hatóságokkal szemben felhozott vádakat megalapozatlannak, eltúlzottnak és teljesen hibásnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy ezek a társadalmi kommunikáció hiányosságaiból, a közösség tagjainak – változó paradigmákból eredő – felfogásbeli különbségeiből és az elégtelen jogi képzettségből adódnak; ezek alapján egyesek összetévesztik a személyi szabadság megsértésének bűncselekményét a korlátozások érvényesítésével. Habár a jogrendszerben a kérdéssel kapcsolatos bűncselekményekről rendelkező szabályok a büntető törvénykönyvekben szerepelnek – ilyen például a román jogban a Btk. 205. cikkelye az „Egyéni szabadság elleni bűncselekmények” név alatt, amely a „Személy elleni bűncselekmények” nevet viselő I. Címben található, s a jogtudományok érdeklődési körébe tartozik –, elemezzük a hatóságok által a járvány kezelése során érvényesített korlátozások hatásait is. Ennek érdekében egyrészt kiemeljük azokat az anyagi büntetőjogi szempontokat, amelyek szükségesek egy cselekmény személyi szabadság megsértése bűncselekményének minősítéséhez a román, a magyar, az olasz és a görög büntető törvénykönyv rendelkezései szerint, másrészt bemutatunk néhány, a koronavírus-válság – oktatást érintő – kezelésével kapcsolatos szempontot.