Keresés

Keresési eredmények

• Családon belüli erőszak egy irodalmi mű alapján. (Móricz Zsigmond: „A világ végén már szép és jó”)

  66-76

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  510

  In my study I am going to present a rather complicated issue, namely a few problems of domestic violence based on a less-known short story by the Hungarian writer Zsigmond Móricz. I chose this story because it is still relevant today, it could even be set in 2017, as it basically depicts domestic violence in its complexity. This story by Móricz proves that the phenomenon of domestic violence is not at all new, given that in the beginning or the middle of the 20^th century we can see the same complex social problem which present-day criminal law has to face. Hungarian society 50 or 100 years ago was not exempt from domestic violence either. We may also claim that the factors enhancing domestic violence were even stronger than today. The story aligns several dimensions of domestic violence, as it shows examples of both child and wife abuse. I am going to analyse the crimes depicted by Móricz according to the criminal laws effective today, and I just tangentially touch upon the judgment of the offences in the age of writing. This way, first I analyse the questions of child abuse, focusing on the right of punishment, which is still relevant in today’s criminal system as a cause for miscarriage. Then I present a detailed analysis of the bearing of case of partner abuse in the framework of violence in relationships, which exists in Hungarian criminal law since 2013.

• Az államhatalmi ágak elválasztása az ókortól a XIX. század második feléig

  Csűrös Gabriella

  Megtekintések száma:

  77

  The purpose of my study is to examine the theories of the separation of powers and its application in different periods. My investigation based on two monograph from Bibó: The Principle of the Separation of Power Sometime and at Present, and Lawfull and Effective Administration, Firm Executive Power.
  The ancient philosophers have already dealed with such theories. Among of them Aristoteles has the largest importance defining the three main powers: the legislation, the executive power, and the iurisdiction.
  The most substantial step in the Middle Ages was creating the moral basis for exercise of powers. The reformation and the development of civil society has improved this conception, Montesquieu attributed the powers with function, and emphasized the separation of them. Nevertheless István Bibó emphasizes not only the separation, but also the struggle against the concentration of power, and the abuse of power. The principle of the separation of powers could prevail clearly only in the USA, but not in Europe. István Bibó explains the causes of
  those in his monograph (The Principle of the Separation of Power Sometime and at Present).,for example the function of the monarcha or the principle of sovereignty.
  Bibó defined the obstructive factors in realisation of the principle of the separation of powers. These are: bureaucracy and the exorbitant state role in the economic and in the culture.
  In his other monography (Lawful and Effective Administration, Firm Executive Power) Bibó describes the necessary elements of lawful and effective administration, like loyality, professionalism and effective enforcement. At the same time, by realisation of these, the risk of the abuse of power could arise, creation of a new power would be therefor necessary. This power might be a regulatory power, which would be able to define the main criteria of exercise of power. Beforehand the church played that role, but in the twentieth century its function became vacant. I think the function of the new power would be similar to the role of the Constitutional Court at national level, or to the role of the European Court of Justice, of the International Court of Justice, and of the International Criminal Court at international level.

• Jogérvényesítési lehetőségek az egyoldalú hatalmasság visszaélésszerű gyakorlása esetén a munkaidő területén

  101-125

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Sípos Marcell

  Megtekintések száma:

  111

  A Munka Törvénykönyve munkaidőkeretre vonatkozó szabályait módosító 2018. évi CXVI. törvény korábban említett rendelkezéseitől eltekintve sehol nem lelhető fel hatályos joganyagunkban a munkavállalói egyetértés érdemleges igénylése a munkaidő témakörében, ami pedig – akár egy munkáltatói ultima ratio fenntartása mellett – álláspontunk szerint rendkívül előnyös lenne, nem csak alapjogi, nem csak szociális, de gazdasági-hatékonysági szempontból is. Az előzőekben említett európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése nem kétségesen ezen a területen is előnyöket rejtene magában. Észre kell vennünk ugyanakkor, hogy az Európai Unió jogalkotása sem ad a fenti problémákra kielégítő megoldást, hiszen maga sem tartalmaz a munkavállalói oldalt a munkaidővel/munkarenddel kapcsolatos döntésekbe kellő mélységben bevonó jogszabályi rendelkezéseket. Álláspontunk szerint megoldást kizárólag egy olyan hazai jogalkotási reform jelenthetne, amely az európai Unió jogával összhangban, de saját utas megoldásokkal választ adna a tanulmányunkban felemlített problémák összességére.

• A családon belüli erőszak

  Tóth Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  236

  There have been different theories concerning the reasons of domestic violence and abuse.

  The court as well as the police can call for restraining, which is especially established for preventing the repetition of the domestic violence.

  For the treatment of the above mentioned problem there have been founded two models: the Duluth and the Austrian model.

  In the memberstates of the European Committee it can be said that the strong front against the domestic violence is quite general, but the regulation is very diverse which means there is no silver bullet in the fight against it.

• A téves ténymegállapítás egyes pszichológiai aspektusai

  Elek Balázs

  Megtekintések száma:

  174

  Psychology plays a main role in the criminal procedure. The psychological methods started being used only in the 19th century. During the legal proceedings the autorities must deal with people. The behavior of the people is very different. The authorities must know the basic rules of the psichology to understand the accused people and witneses. The human memory has a lot of regularity. The knowledge of these regularities make easier the efforts of the authorities to get the truts. The importance of the pschichological knowledge in the legal occupation is unquestional. Overbearing police methods creat too high risk of false confession and are not likely to yield factually reliable information from the accused. A significant number of confessions that result in wrongful convictions are obtained through coercive questioning. This paper examines false confessions and discusses the psychological and social factors that influence the verdict in criminal procedure and how often do false confessions lead to miscarriages of justice. In determining the admissibility of confession evidence, the courts have to considere factors such as mental abuse in addition to physical force and threats.

• A szabadságvesztés büntetés alternatívái a büntetéskiszabás tükrében

  54-65.

  Papp Ádám Antal

  Megtekintések száma:

  154

  A tanulmány egy későbbi, sokkal mélyrehatóbb kutatás része, amelyben a büntetéskiszabási gyakorlatot vizsgálom. Korunk büntetéskiszabó gyakorlatának egyik központi kérdése a szabadságvesztést tartalmazó joghátrányok elhelyezése. A börtönök túltelítettsége nem csak Magyarországon, hanem az egész világon hatalmas problémát jelent. Az állam számára meglehetősen drága, a fogvatartottak számára pedig sokszor csak még erősebb eltávolodást eredményez a szabadságvesztés. Kiszakadnak a megszokott környezetükből, elszigetelődnek és más olykor sokkal súlyosabb bűnelkövetőkkel kerülnek kapcsolatba.

  A reintegráció, és az alternatív szankciók előtérbe kerülése megoldást jelenthet a büntetésvégrehajtási intézeteknek, azonban nem szabad feledni, hogy a szabadságvesztés bizonyos esetekben szükséges szankció. Az egyensúlyi helyzet kialakítása lenne az ideális, ahol a speciál és generálpreventív szándék is érvényesül. Ebben kívánok egy rövid, ámde összegző jellegű gondolatmenetet felvázolni. A célom eléréshez felhasználtam a múlt tanulságait, gondolva itt a különböző büntetőjogi iskolák és elméletek tapasztalataira, az eddigi sikerekre, kudarcokra, mellékvágányokra.

  A későbbiekben erre az írásra alapozva, mindenképpen egy átfogó jellegű, a büntetéskiszabási gyakorlatot részletesebben vizsgáló tanulmányt kívánok létrehozni. Addig is  néhány bírósági ítéletben próbáltam megtalálni azokat a tényezőket, amelyek a bírót meggyőzték, hogy egy alternatív szankciót alkalmazzon. Ezek olyan emberi tényezők, amelyeket nehéz jogszabályba foglalni, hiszen minden esetben más és más tényezők, de inkább azok összhangja jelentős.