Keresés
Keresési eredmények
-
Az elektronikus világsztráda a kontraktusok jogában - az interneten kötött szerzõdések
Megtekintések száma:104Absztrakt nélkül.
-
A meghatalmazottakra vonatkozó szabályok a hatályos Polgári Perrendtartás és a 2008. évi XXX. törvény tükrében
Megtekintések száma:111Absztrakt nélkül.
-
A bírói munkateher mérésének és az ügykiosztás rendjének alapjogi, munkajogi és emberi erőforrás menedzsment megközelítésű vizsgálata
5-44Megtekintések száma:188Jelen tanulmányban rávilágítok arra, hogy a hazai bíróságok ügyelosztási rendjei, az azon alapuló ügykiosztás (vagy igazgatási szaknyelv szerint: szignálás) rendje, módszerei, valamint a bírói munkateher mérése számos alapjogi és alapelvi kérdést felvet. Az alapjogi megközelítés azonban nem csak az Alaptörvényben lefektetettek vizsgálatát tehetik szükségessé, hanem fontos lehet ezzel összefüggésben azt is elemezni, hogy ezek mely szervezeti emberi erőforrás menedzsment tényezőkkel hozhatóak összefüggésbe és milyen módon. Álláspontom szerint a bírákra nehezedő munkateher és annak „menedzselése”, mint alapjogi és egyben munkajogi kérdés HR kapcsolódási pontja elsősorban (de nem kizárólagosan) az ösztönzésmenedzsment és annak eszköztára lehet.
-
A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:
118-127.Megtekintések száma:302Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.
A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.
A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.
-
A Kúria önkormányzati rendeleteket felülbíráló jogköre esetjogi megközelítésben
63-74Megtekintések száma:153The Council of Self-Government Affairs of the Curia of Hungary, which was established in 2012, has the power to review judicial norms beside the Constitutional Court of Hungary in order to abolish the collision between them. The division between the issues of the collision is determined up on the fact whether the question is statutory or a constitutional. The specific interpretation of the Curia and its consistent, conceptual statements that have already been made, leads to the conclusion, that such an institution was created that is able to promote the autonomy of the legislation of self-governments in the right direction. This is the issue that I would like to focus in my paper the most, and to examine what are those most important and conceptual statements, which are also important from a practical perspective. I extended my observation particularly on the legal standards regulating the basic rules of coexistence, where I examined the standards in respect of the most common dilemmas from a case-lawpoint of view.
-
EU-Ukrajna Társulási Szerződés, avagy az európai integráció új formája
Megtekintések száma:158Absztrakt nélkül.
-
A természetvédelmi igazgatás szervezetrendszere Magyarországon
Megtekintések száma:74Absztrakt nélkül.
-
A roma és a nem roma együttélést zavaró bűnözés
59-70Megtekintések száma:237Geschichte über eine Gemeinschaft und ihr Los. Die, einen schweren Weg zurücklegen haben, trotzdem sind sie nie nach Hause angekommen und haben nie ihre Heimat gefunden. Geschichte über die, wir so wenig wissen, aber alles glauben. Über die, die meisten denken, dass sie nur durch Unterstützung und Kriminalität leben, scheuen die Arbeit und geben die meisten Aufgaben den Polizisten. Es ist die Geschichte von den Zigeunern. In meiner Artikel möchte ich die Antwort suchen, warum verbindet man die Zigeuner mit der Kriminalität wohl oder übel. In dieser Hinsicht der Vorurteile versuchte ich das Thema durch die Historie der Zigeuner beleuchten, natürlich nur die wesentliche Tatsachen erwähnt. Das Thema ist sehr weit, und heutzutage allgemein beliebt. Das Problem interessiert viele Menschen, und viele probieren es lösen. An Hand von dieser strebte ich mich eine Vorstellung zu machen, welche diese Vorurteile sind, wie die öffentliche Meinung beeinflussen, sowie einige Lösungen empfehlen, natürlich objektiv.
-
Horpadások a karosszérián – felelős társaságirányítási kérdések az elmúlt időszak autóipari botrányainak tükrében
3-14Megtekintések száma:149The aim of the article is to examine the key corporate governance issues in light of the recent scandals in the automotive industry. The article explores the underlying reasons which culminated in the events of the General Motors ignition switch scandal, and Volkswagen's "Dieselgate". While these two events may seem unrelated at the first glance, however, the facts show that similar problems led to these scandals, most of which were deeply rooted in the corporate culture. Factors, such as the lack of clear and honest communication and the willingness to bend the rules show that the principles of corporate governance were not put in practice within these corporations. The author believes that by taking corporate governance seriously the scandals could have been entirely preventable.
-
A „salátatörvények” alkotmányos helyzete az Alkotmánybíróság határozata fényében
Megtekintések száma:93Absztrakt nélkül.
-
A hamis beismerő vallomást eredményező befolyásolás a büntetőeljárásban
Megtekintések száma:234Often justice would be less miscarry, if all who were about to weigh evidence had more conscious of the treachery of human memory.
The memory ideas of a person are objective reproductions of earlier experience or are mixed up with associations and suggestions. The possibility exists that police might obtain a confession from an innocent person in a crime he had never committed. It is even possible that false confession might lead to a false conviction.
The power of suggestion devastates memory, and this remains entirely within the limits of the normal healthy individuality. If interviewing techniques were to be assessed in terms of the police claim that they are geared to an objective reach for the truth, then they would emerge as thoroughly deficient. The progress of psychological science can not be further ignored.
-
Az egészségügyi szolgáltatók kötelező szakmai felelősségbiztosításának aktuális kérdéseiről
Megtekintések száma:119Absztrakt nélkül.
-
Montenegro függetlenné válásának nemzetközi jogi aspektusai
18-33Megtekintések száma:97Absztrakt nélkül.
-
Gerhard G. Hösl: A mediáció mint eredményes konfliktuskezelő megoldás elvei és gyakorlata
74-81Megtekintések száma:218A mediáció mint diverziós eljárási modell létjogosultsága és hatásfoka az egyik legvitatottabb kérdése a hazai és nemzetközi jogtudománynak. Gerhard G. Hösl tanulmánya ugyanakkor olyan pragmatikus módszerrel dolgozza fel e jogintézmény alkalmazásának folyamatát, amely komoly iránymutatást adhat a hazai jogalkalmazás számára is. A könyv gyakorlati példákon keresztül illusztrálja a közvetítői eljárásban résztvevő személyek számára irányadó magatartásformákat, a közvetítőként eljáró személy (ld. mediátor) lehetséges feladatait, valamint a szóban forgó jogintézmény előnyös hatásait.
Elöljáróban megjegyezném: a jogtudomány számos képviselője azon az állásponton van, hogy jelen eljárásjogi konstrukció derogálja a bíróságok presztízsét, míg mások a jogviták megoldásának hatékonyabb, gyorsabb és az érdekeltek számára minden szempontból kedvezőbb lehetőségét látják benne. E teoretikus vitapontok ellenére megállapítható, hogy a legfejlettebb uniós tagállamokban már rutinszerűen alkalmazzák e lehetőséget: Ausztriában több mint 4000 mediációs szervezet létezik, Németországban - Hannoveri székhellyel - 2003 óta évente országos kongresszusokat tartanak e tárgykörben, Svájcban kógens jogszabályi előírásokat hoztak a mediátorok képzési rendszerével kapcsolatosan, stb. Leszögezhető tehát, hogy e konstrukció igénybevétele növekedő tendenciát mutat, mégpedig - nemzetközi szinten - elsősorban a családi, az öröklési, a munka-, a gazdasági és a büntetőjog területén. A könyv tárgyát képező praxis jövőbeni fejlődése azonban természetesen a jogalkotó, illetőleg jogalkalmazó kezében van, teljes mértékben kikristályosodott gyakorlatról pedig még egy európai állam esetében sem beszélhetünk.