Évf. 8 szám 2 (2011)

Megjelent April 1, 2011

issue.tableOfContents673f6fb36513b

Tanulmányok

  • Elúszó pénzek az egészségügyben - Esettanulmány egy évekig tartó büntetőeljárásról
    15-25
    Megtekintések száma:
    106

    In the financing of the Public Health System, it has a particular significance on the one hand that those obligated do pay the required taxes and levies (Health contribution) in order, and on the other, to use the already available resources only to the purpose that laws allow.

    The institutes that provide public health care services maintain themselves in part or on the whole on the support of the central budget or the Health Insurance Fund. The criteria listed by Law indicate and limit on what the institutes may spend the amount of funds receivedwhich areas should they strive to develop.

    The question arises that how other chargessuch as expenses related to the quality management system, can fit into this well-defined scope. In my opinion, it would be possible to avoid the giving away of unrealistically large amounts of money to semi-, or fully illegal businesses with greater circumspection, because otherwise too many sources are distracted from Health Care.

    PDF
    159
  • Der Timesharing-Vertrag im 21. Jahrhundert
    26-38
    Megtekintések száma:
    71

    Absztrakt nélkül

  • The theoretical and practical implications of Criminal Convention regarding the corruption concluded in Strasbourg 1999 upon Romanian legislation
    39-44
    Megtekintések száma:
    63

    Considering Resolution (58)7 regarding the authorisation of creating of an enlarged partial Agreement, which establishes the Group of States against corruption - GRECO, the Penal Convention regarding Corruption was also issued in January 27, 1999 at Strasbourg (STEN 173), convention which had a decisive impact upon changing the vision of the Romanian legislator regarding aspects concerning the notion of ‘corruption’, both of incriminatory as well as of procedural order.

  • PPP: Kicsi többlet?- „Kicsit több lett. Maradhat?”
    51-63
    Megtekintések száma:
    84

    A közfeladat-ellátásban megjelenő új eszközök válaszul szolgálnak napjainkban bekövetkező gazdasági, társadalmi változásokra, oly módon, hogy közben a megelőző időszakban megjelent igényeket továbbra is képesek legyenek kiszolgálni.

    Beszéljünk akár a jóléti, vagy az egykori szocialista blokk országairól mindkét kormányzati berendezkedésben közös vonás: az állam igyekezet a tőle telhető legmagasabb színvonalon, a lehető legtöbb közszolgáltatást biztosítani polgárainak. A társadalomnak volt elvárása, vagy ha nem volt, lett a közszféra által nyújtott szolgáltatásokra nézve. Azonban ezeknek az igényeknek a kielégítése egyre költségesebbé vált. A színvonal növelése, illetve az intézményrendszer fenntartása már önmagában véve is rengeteg forrást emészt fel. A globalizáció, a „világ felgyorsulása” hatására a ciklikusan kirobbanó válságok egyre gyorsabb egymás utániban bukkantak fel, a rohanó gazdasági változásokra az államszervezet csak később, utóbb tud reagálni.

    A gazdasági változások mellett a társadalmi szerkezetben bekövetkező átrendeződés, kiemelten a nyugati társadalmakban jelentkező népességfogyás további nehézséget jelentett.

    Összegezve: a meglévő közszolgáltatások iránti igény megmaradt, ehhez társult a színvonallal, ellátás javításával kapcsolatos elvárások. Azonban ezeket a kormányzatok a korábbi eszközkészletük, jogintézményeik útján nem voltak képesek a megváltozott gazdasági, társadalmi környezetben biztosítani. Új megoldásokra volt szükség. A fenti kihívásokra adott válaszként több másik eszközzel egyetemben megjelent, elsőként az angolszász országokban, egy jogintézmény, amelyet public private parnership-nek neveztek, azaz a köz- és magánszféra közötti együttműködés.