dEjournals Home Page
Central European Journal of Educational Research
Current Archives Guides Templates Submit online Search
Register Login

Central European Journal of Educational Research

Vol. 7 No. 1 (2025): Institutional Contexts and Support Systems in Education: Family, School, and Community Perspectives
Research papers

Insuperable Language Inequalities? A Reflecting Study on Bernstein's Linguistic Codes Theory and its Critique

Published:
2025-06-30
DOI Linkhttps://doi.org/10.37441/cejer/2025/7/1/15453
Authors
Barbara Biró,
Tímea Ceglédi
View
PDF
Keywords
linguistic codes language disadvantage residential disadvantages
License

Copyright (c) 2025 by the authors

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Biró, B., & Ceglédi , T. (2025). Insuperable Language Inequalities? A Reflecting Study on Bernstein’s Linguistic Codes Theory and its Critique. Central European Journal of Educational Research, 7(1). https://doi.org/10.37441/cejer/2025/7/1/15453
Abstract

Kindergarten education is compulsory in Hungary, and the National Basic Programme for Kindergarten Education foresees effective language activities. This is in line with what Bernstein has proposed to address language inequalities. The research question is whether linguistic differences can be observed among kindergarten students in Hungary based on the socio-economic situation of the place of residence. The investigated settlement categories according to Government Decree 105/2015. (IV. 23.), and the Central Statistical Office data were the following: disadvantaged, less disadvantaged and advantaged (N=39). The speech of kindergarteners was examined using three playful tests, which were analyzed applying dimensions and indicators determined by reviewing the literature written by Bernstein, his followers, and critics, and a pilot study. During the analysis, the underperformance of the disadvantaged settlement’s children was detected in several scales, sometimes spectacularly (adjectives, word count, sentence coherence in the first test, noun-verb relationship), sometimes only to a lesser extent (the use of conjunctions, extended sentences, personal pronouns). Overall, the results support that Bernstein’s theory created two generations ago are still valid today: language inequalities can still be experienced in terms of the settlement disadvantages. The research draws attention to the need to increase the efficiency of mother tongue development in kindergartens.

References
  1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről [Act CXC of 2011 on National Public Education] (2011). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv
  2. 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról [Government Decree on the National Basic Programme for Kindergarten Education]. (2012). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor
  3. 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről [Government Decree on the classification of beneficiary settlements and the criteria for classification]. (2015). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500105.kor
  4. Andrási, K., & Bíró, Z. (1978). Nyelv és hátrányos helyzet [Language and disadvantaged status]. Korunk, 10(1), 826–830.
  5. Babbie, E. (2001). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata [The basics of social research]. Balassi Kiadó.
  6. Bernstein, B. (1971a). Class, Codes and Control. Theoretical Studies towards a Sociology of Language. Routledge & Kegan Paul Ltd.
  7. Bernstein, B. (1971b). Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció [Social class, language and socialization]. Valóság, 14(11), 47–57.
  8. Bernstein, B. (1996). Nyelvi szocializáció és oktathatóság [Language socialization and educability]. In Cs. Meleg (Eds.), Iskola és társadalom I. [School and society I.] (pp. 131–150). JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke.
  9. Cause, L. (2010). Bernstein's code theory and the educational researcher. Asian Social Science, 6(5), 3–9.
  10. Fischer, I., Schober, P. S., & Nagengast, B. (2024). Stimulation beliefs, parental reading involvement, and social inequalities in children’s language development. Journal of Family Research, 36, 283–304. https://doi.org/10.20377/jfr-996
  11. Havas, G. (2004). Halmozottan hátrányos gyermekek – és az óvoda [Cumulative disadvantege children – and kindergarten]. Iskolakultúra, 4(4), 3–16
  12. Hawkins, P. (1977). Language and Social Class. SET, 77(1), 3–16.
  13. Hegedűs, R. (2019). Hátrányos helyzetű gyermekek az óvodában [Disadvantaged children in kindergarten]. In S. Pálfi (Eds.), Koragyermekkori nevelés, család és közösségek (pp. 85–113). Didakt Kiadó. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógia Kar.
  14. Hugyecz, E., & Krepsz, V. (2011). Szociolingvisztikai vizsgálat óvodások körében (esettanulmány) [A sociolinguistic study among kindergartens (case study)]. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 6(1), 59–72
  15. Hungarian Central Statistical Office (HCSO) (2024a). Az óvodások és nappali oktatásban résztvevők aránya vármegye és régió szerint [Kindergarten and full-time student enrollment percentages by county and region]. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0033.html
  16. Hungarian Central Statistical Office (HCSO) (2024b). Óvodai nevelés [Kindergarten education]. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0007.html
  17. Hungarian Central Statistical Office (HCSO) (2024c). Hátrányos helyzetű óvodások aránya [Rate of disadvantaged kindergarteners]. https://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/oktat.html?mapid=ZOI017
  18. Huszár, Á. (2015). Nyelvi szocializáció és az iskola [Language socialization and school]. In A. Varga (Eds.), A nevelésszociológia alapjai [Basics of sociology of education]. Pécsi Tudományegyetem.
  19. Ivinson, G. (2018). Re-imagining Bernstein’s restricted codes. European Educational Research Journal, 17(4), 539–554. https://doi.org/10.1177/1474904117745274
  20. Jánk, I. (2018). Nyelvi hátrány és diszkrimináció az iskolában. A nyelvi szocializáció jelentősége a tanuló értékelésében [Language handicap and discrimination and school. The importance of language socialisation in learner assessment]. Szociológiai Szemle, 27(3), 27–47.
  21. Jones, P. E. (2013). Bernstein's ‘codes’ and the linguistics of ‘deficit’. Language and Education, 27(2), 161–179.
  22. Lawton, D. (1968). Social class, language and education. Routledge.
  23. Molnár, B., Pálfi, S., Szerepi, S., & Vargáné Nagy, A. (2015). Kisgyermekkori nevelés Magyarországon [Early childhood education in Hungary]. Educatio, 15(3), 121–128.
  24. Pap, M., & Pléh, C. (1972). Nyelvhasználat és társadalmi helyzet. Szociolingvisztikai vizsgálat hatéves fővárosi gyerekek körében [Language use and social status. Sociolinguistic study of six-year-old children in the capital]. Szociológia, 1(2), 201–234.
  25. Passaretta, G., Skopek, J., & Van Huizen, T. (2022). Is Social Inequality in School-Age Achievement Generated before or during Schooling? A European Perspective. European Sociological Review, 38(6), 849–865. https://doi.org/10.1093/esr/jcac005
  26. Pékné Sinkó, Cs. (2022). A nyelvi képességek és a családi háttér kapcsolata [The relationship between language skills and family background]. Danubius Noster, 10(4), 93–105. https://doi.org/10.55072/DN.2022.4.93
  27. Réger, Z. (2002). Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány [Routes to language. Language socialization – language handicap]. Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet.
  28. Rétháti, Cs. (2021). Hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi fejlettsége [Disadvanted children and language development]. Különleges Bánásmód, 7(2), 77–88. https://doi.otg/10.18458/KB.2021.2.77
  29. Sugárné Kádár, J., & Reök, G. (1985). A szociokulturálisan hátrányos és az átlagos szociális helyzetű 4-6 éves gyermekek beszédkészségének jellemzői [Characteristics of speech skills in socioculturally disadvantaged and average socially advantaged children aged 4-6]. In J. Sugárné Kádár (Eds.), Beszéd és kommunikáció az óvodás- és kisiskoláskorban Fejlődéslélektani tanulmányok [Speech and communication in kindergarten and primary school age. Developmental psychology studies]. Akadémiai Kiadó.
  30. Sugárné Kádár, J. (1986). A beszédfejlődés útjai – beszédfejlesztés az óvodában [Pathways of speech development – speech developmetn in kindergarten]. Tankönyvkiadó.
  31. Török, B. (2015). Változások az óvodarendszerben: Véleménykutatások eredményei, 2014/15. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. [Changes in the kindergarten system: Results of opinion polls, 2014/15].
  32. Wardhaugh, R. (1995). Bernstein és a „kódok” [Bernstein and the „codes”]. In R. Wardhaugh (Eds.), Szociolingvisztika (pp. 294–299). Osiris.
Most read articles by the same author(s)