Keresés
Keresési eredmények
-
Az egészségmagatartás tényezőinek változása a COVID-19 hatására
17-30Megtekintések száma:127A koronavírus járvány sok szempontból változást eredményezett az emberek életében, kiemelt tekintettel az egészségmagatartás területén. A pandémia okozta korlátozások negatív hatással voltak a társadalom testi és lelki egészségére egyaránt, valamint az egyének sportolási szokásait is átformálta. Kutatásunk keretében célként tűztük ki a COVID-19 járvány okozta, a magyar felnőttek egészségmagatartásban – azon belül is a sportolási szokásokban és a mentális egészségben – bekövetkezett változások felmérését. A továbbiakban nagy hangsúlyt fektettünk a rendszeresen sportoló és sporttevékenységet ritkán, vagy soha nem végző populáció tapasztalatainak összehasonlítására is. A felmérés elemzése során arra a megállapításra jutottunk, hogy összességében a rendszeresen sportoló egyének szignifikánsan jobbra értékelték az általános testi egészségüket a nem sportoló társaiknál. A megkérdezett egyének több, mint fele nem tapasztalt különösebb változást a testi egészségével kapcsolatban, a második legnagyobb arányban azonban arról számoltak be a válaszadók, hogy negatívan hatott a járvány időszaka az egészségükre. A kapott válaszok rámutattak arra is, hogy a megkérdezettek majdnem fele szerint nem változtak a sportolási szokásaik a pandémia hatására, míg sokak arról számoltak be, hogy csökkent a sportolási gyakoriságuk. Végül kitértünk a sportolási szokások változásának és a megkérdezettek lakhely szerinti megoszlásának párhuzamba állítására is, mely során azt az eredményt kaptuk, hogy a panel/társasházban élőkre volt a legjellemzőbb, hogy más típusú, korábban űzött mozgásformától eltérőt választottak, míg azon egyének akik kertesházban élnek nagyobb arányban jelezték, hogy elkezdtek sportolni. A kutatásunk során részben megerősítést kaptunk afelől, hogy a pandémia negatívan hatott az emberek egészségmagatartására, azonban a célcsoport magas sportolási gyakoriságát tekintve nem meglepő, hogy a sportolási szokások és a testi egészség tekintetében sokan nem tapasztaltak változást.
JEL-Kód: I12
-
Fogyasztói preferenciák vizsgálata a növényi alapú táplálkozással kapcsolatban
3-20Megtekintések száma:675Napjainkra a nem fertőző, krónikus betegségek világszerte az elsőszámú halálokká léptek elő. Ám míg a fejlett, civilizáltabb társadalmakban a probléma visszaszorulóban van, azalatt a civilizációs betegségek a kevésbé fejlett társadalmak felé vették az irányt, elterjedve ezzel az egész világon. A probléma fő forrásai között szerepel a helytelen táplálkozás, a megfelelő étrend összeállításával mérsékelhető a krónikus betegségek terjedése és súlyossága. A cikk keretei között a növényi alapú táplálkozással és annak jellemzőivel foglalkozunk. Célkitűzésünk az volt, hogy a megismerjük elsősorban a magukat vegetáriánusnak vallók, kisebb részt pedig a mindenevő csoportok növényi alapú (vegetáriánus) étrendekkel kapcsolatos motivációit, véleményeit. Fő megállapításaink közé tartozott, hogy a vegetáriánusok elsősorban a testi-lelki egészség miatt követik a növényi alapú étrendet, csaknem kétharmaduk szigorúan be is tartja étrendjét, melynek árszínvonalát nem tartja magasabbnak, mint a mindenevő étrendet. Fontos eredmény volt még, hogy a növényi étrendet követők többsége étrendjét egészségesnek, önmagát pedig egészségtudatosnak vallja. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a növényi étrendet követők nagyon magas arányban elégedettek saját étrendjükkel.
JEL-kódok: I10, I12
-
Lehetőségek és akadályok az egészséges élelmiszer-fogyasztás területén
65-76Megtekintések száma:264Tanulmányunk központi feltevése volt, hogy Magyarországon az anyagi helyzet, a tudatosság szintje, valamint az „identitás” döntő módon befolyásolja azt, hogy ki vállalja az egészséges táplálkozáson alapuló életmódot. Az egészségtudatosság és a pénzügyi attitűd között is vélelmeztünk összefüggést, valamint az egészségtudatosság a viselkedési szándék és a normatív hiedelmek között is pozitív kapcsolatot feltételeztünk. Kutatásaink megerősítik: A tapasztalati attitűd, a viselkedési szándék és a környezetben észlelt normák szoros kapcsolatban vannak azzal, hogy egészségesen táplálkozik-e az egyén. Várakozásaink szerint azoknak a hölgyeknek határozza meg elsősorban a tudása és a tájékozottsága a táplálkozási szokásait, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A kutatásunk igazolta: a jövedelem növekedésével, mind meghatározóbb szerephez jut a tájékozottság és a tudás. A jövedelem tehát sorsdöntő abból a szempontból, hogy képes-e valaki Magyarországon egészségesen táplálkozni – ez ugyanis sokkal drágább és időigényesebb, mint a rutinszerű, nem átgondolt étkezés. Akiknek a táplálkozási szokásait saját bevallása szerint az anyagi helyzete határozza meg leginkább (és nem a tájékozottság/tudás, vagy a márkahűség) – az átlag alatti jövedelem kategóriába esnek. Ez a csoport szorongóbb a pénzügyek területén, jellemző rájuk a költségvetés tudatosság, és az akcióvadászat is.
JEL-kódok: E21, H31, H51
-
Az aktív sportfogyasztási szokások vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatói körében
57-65Megtekintések száma:193A fizikai aktivitás és az egészségmegőrzés manapság egyre fontosabbá válnak az emberek számára, szerte a világon. Hazai és Európai Uniós szinten is kimutatható a fizikai aktivitás növekedése az elmúlt tíz év távlatában. Az emberek ma már egyre több időt töltenek aktív és passzív sporttevékenységekkel. Különösen igaz ez a fiatal generáció tekintetében, akik esetében egyre nagyobb mértékben jelenik meg szabadidőben az aktív testmozgás, mellyel a főbb célok az egészség megőrzése és annak megtartása, a kiegyensúlyozott életvitel elérése, a jó közérzet kialakítása és a stresszlevezetés. Mindezek eléréséhez, a fizikai aktivitás mellett, fokozott figyelmet kell fordítani a táplálkozásra is egyaránt. Kijelenthető, hogy az aktív, egészségtudatos életmódnak egyaránt jelentős szerepe lehet a testi és szellemi egészség megtartásában.
JEL-kódok: I10, I12, I19