Keresés

Keresési eredmények

• QFD és a Kano-modell integrálása egy étrend-kiegészítő tabletta bevezetéséhez

  3-18

  Kotsis Ágnes

  Darnai Balázs

  Megtekintések száma:

  249

  A minőség háza vagy QFD egy terméktervezési módszer, amely sok lépéses modellen keresztül segít összekapcsolni a vevői igényeket és a termék technikai paramétereit. A tervezés lényeges eleme, hogy meg kell határozni a vevői igények fontosságát, a termék versenytársakhoz viszonyított helyzetét, valamint a vevői igények és a technikai paraméterek kapcsolatát. E három tényező együttes elemzésével lehet meghatározni melyek a legfontosabb technikai paraméterek a fejlesztés során. Ennek a modellnek a Kano-modellel való integrálása, még pontosabb képet ad a fejlesztések irányáról. Ugyanis a vevői igények szerinti teljesítmény növekedés nem egyformán növeli a vevői elégedettséget. Ezeket a Kano-modell 5 csoportba sorolja: alapelvárások, teljesítmény jellemzők, vonzó jellemzők, semleges és hátrányos jellemzők. A Kano-modell QFD-ba való integrálásával pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mely termékjellemzők fejlesztésére érdemes fókuszálni, ha az elérhető legmagasabb elégedettség növekedést szeretnénk elérni. Vizsgálatunkban egy bevezetés előtt álló étrendkiegészítő tabletta esetén mutatjuk be a két módszer együttes alkalmazásának lehetőségét. Mintánkban N=298 fő válaszait elemeztük, fogyasztási szokásaik alapján klasztereket alkottunk, amely klaszterekre külön QFD alkalmazásával vizsgáltuk, hogy a termék bevezetése során mire érdemes fókuszálni. Eredményeink szerint a célcsoportként azonosítható klaszterek számára vonzó tényezők a természetes összetevők, a Debreceni Egyetem tudományos háttere és a biztonságosság, amelyek közül az első kettő növeli a legnagyobb mértékben az elégedettséget. Ezért ezeknek a csomagoláson való feltüntetését is javasoljuk. A minőség háza elemzés alapján pedig a bioaktív összetevők lett a legfontosabb technikai paraméter, ezért ennek alkalmazása a gyártás során javasolt.
  
  JEL-kódok: I12, L11 L66

• Genetikai alapú személyre szabott táplálkozás és az étrend-kiegészítő fogyasztás kapcsolata a magyar lakosság körében

  61-71

  Holbné Nábrádi Zsófia Ildikó

  Megtekintések száma:

  292

  A genetikai alapú személyre szabott táplálkozás egy olyan koncepció, amely az étrendet, az élelmiszereket, illetve a tápanyagokat az adott személy egyéni (genetikai, életstílus és környezeti) szükségleteire adaptálja, melynek szerves része lehet étrend-kiegészítők alkalmazása. A személyre szabott táplálkozás, mint új technológia és táplálkozási alapelv jó lehetőség lehet a lakosság objektív egészségi állapotának érdemi javítására. Korábbi kutatások viszont azt mutatták, hogy a magyar fogyasztók az új technológiával szemben – annak nyilvánvaló előnyei ellenére – bizalmatlanok és bizonytalanok. Fő célkitűzésem a nutrigenomikával szemben mutatott attitűdök azonosítása az étrend-kiegészítő fogyasztói magatartás vonatkozásában. Kvantitatív elemzésem 1000 fős országos reprezentatív mintán valósult meg. Jelen tanulmányban a magyar lakosság étrend-kiegészítő fogyasztói magatartása alapján kialakított klasztereket ismertetem. Az egyes csoportok különböző véleménnyel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy kinek tulajdonítanak előnyt a genetikai alapú tesztek alkalmazhatóságával, és milyen mértékben várják el a szakemberek közti konszenzust a genetikai alapú tesztekkel kapcsolatban. A klaszterek jellegzetes eltéréseket mutatnak az innovációra való nyitottságban és a genetikai alapú személyre szabott táplálkozással kapcsolatos attitűdökben. Eredményeimet kvalitatív vizsgálattal egészítettem ki, amelyet netnográfiás kutatás formájában hajtottam végre. A közösségi média felületén tartalomelemzéssel azonosítottam a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos oldalakon megjelenő leggyakoribb témákat, fogyasztói reakciókat. Összességében megállapítható, hogy az étrend-kiegészítő fogyasztás és a genetikai alapú tesztek elfogadása szinergiákat mutat, az újdonságra való nyitottság, az egészségpromóciós viselkedésformák, a társas normák, valamint a pozitív attitűdök megnyilvánulásában.
  
  JEL-kódok: A13, I12, P46

• A magyar lakosság étkezési motivációinak vizsgálata a TEMS-modell alapján

  81-93

  Szakály Márk

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  323

  Tanulmányunk hiánypótló abban a tekintetben, hogy elsőként vizsgáltuk a magyar lakosság evési motivációit a TEMS kérdőív segítségével. Célkitűzésünk volt a magyar fogyasztók evési motivációinak részletes elemzése. Ennek érdekében egy 1000 fős országos kérdőíves felmérést indítottunk, amely nemre, korra, településtípusra, és régióra tekintettel reprezentatív. A felmérés során 8 jól elkülöníthető faktort kaptunk, amelyek a következők: Szociális szorongás, Kényelmes élvezkedés, Egészségtudatosság és Testsúly-kontroll, Árérzékenység, Társasági evés, Önjutalmazás, Szokás- és hagyomány-vezérelt evés, Az étel csábító jellege. A faktorelemzés alapján a fogyasztókat 5 klaszterbe tudtuk sorolni: Tradicionális egyszerűsítők, Spórolós társasági és érzelmi evők, Kiegyensúlyozott önjutalmazók, Egészségtudatosak, Közömbösek.
  
  JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56