Keresés

Keresési eredmények

• Az ipar 4.0 transzformációs hatása a bormarketing és a borágazat folyamataira

  55-64

  Gyarmati Gábor

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  145

  Az ipar 4.0 – más iparágakhoz hasonló módon – a borágazatot is transzformálja. A szőlészettől kezdve a borászati eljárásokon át a bormarketing és bor értékesítés területéig mindenhol megjelentek és számos jó gyakorlattal bizonyítottan hatékonyan is működnek az ipar 4.0 technológiái. Kijelenthető, hogy előbb-utóbb minden komoly piaci résztvevő be fogja építeni üzleti stratégiájába az ipar 4.0 egyes megoldásait – ellenkező esetben nehezen behozható és menedzselhető versenyhátrányt fog elszenvedni. Jelen tanulmány összefoglalja az első három ipari forradalom folyamatát és főbb jellemzőit, majd részletesebben elemzi a negyedik ipari forradalom és az ipar 4.0 fogalmát, történéseit, az ipar 4.0 innovációiban rejlő fejlődési lehetőségeket, illetve egyes társadalmi veszélyeket is. Ezt követően szakirodalomkutatás eredményeként feltárt esettanulmányok, példák segítségével szemlélteti az ipar 4.0 és a borágazat - illetve ezen belül elsősorban a bormarketing - kapcsolódási pontjait.
  
  JEL-kódok: O3, O4, M310, M370, Z310, Z330

• Fogyasztói ellenállásra való affinitás a magyar fogyasztók körében

  29-45

  Jakopánecz Eszter

  Megtekintések száma:

  165

  A fogyasztói ellenállás a fogyasztók piaci elemeket elutasító reakciója. Kialakulásáért a bizonytalanság, félelem, ismerethiány, illetve a hosszú távú becslési korlátok miatt kialakuló negatív érzelmek felelősek elsősorban. A szakirodalom egyértelműen a fogyasztói ellenállás jelenségének növekvő szerepére, súlyára hívja fel a figyelmet. Piaci példák sora mutatja, hogy jelentős veszteségeket okozhat a fogyasztók elutasító, szembenálló magatartása, ezért vállalatgazdálkodástani és marketing szempontból sem lehet kikerülni, hogy foglalkozzunk e témával. A bemutatott tipológiai rendszer szerint az élelmiszeripar különösen érintett a fogyasztói ellenállás kérdésében – rövid és hosszú távon érvényesülő kérdések és problémák mentén egyaránt.
  A tanulmányban bemutatott, 1516 fő részvételével, reprezentatív mintán végzett online kutatás hiánypótló a hazai szakmában abban az értelemben, hogy átfogó képet ad a magyar felnőtt lakosság fogyasztói ellenállásra való affinitásáról. Ennek keretében vizsgáltam a lakosság fogyasztói ellenállással kapcsolatos általános beállítottságát, valamilyen felháborodás esetén az elképzelhető reakcióit. A megkérdezés konkrét piacokkal kapcsolatos érintettséget is mért, mégpedig 11 különböző, potenciálisan fogyasztói ellenállást kiváltó eset kapcsán. Ezek több iparágat érintenek: energiaszektor, egészségügy, élelmiszeripar, mezőgazdaság, divatipar, szórakoztató ipar, szépségipar.
  Az eredmények arra mutatnak rá, hogy aktív ellenállásra a felnőtt fogyasztók viszonylag szűk rétege, 15,2%-a mutat erős affinitást. Ez a csoport viszonylag jól lehatárolható demográfiai karakterrel jellemezhető. Emellett azonosítottam egy passzív módon reagáló, azonban optimista csoportot, amely a nemvásárlás és a negatív szájreklám eszközeire mutat erős affinitást. Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (98%) reagálna valamilyen módon egy esetleges felháborodást követően.
  A piaci példák vizsgálata szerint a megkérdezettek rendkívül eltérő körben és mértékben érintettek az egyes kérdések kapcsán, változatos fogyasztói rétegeket érintve. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált piacok között a legnagyobb szintű elutasítást egy élelmiszeripari téma, a génmódosított élelmiszerek váltják ki a megkérdezettekből. Ahhoz, hogy e piacok megítéléséről mélyebb ismereteink legyenek, további kutatások szükségesek, amelyek során konkrét piaci esetekre fókuszáló vizsgálatot is célszerű végezni.