Keresés

Keresési eredmények

• Társadalmi-kulturális kérdések és a tradíciók szerepe a sertéshúsfogyasztásban

  79-89

  Vida Viktória

  Szűcs István

  Megtekintések száma:

  429

  A fentebb leírtak alapján zárásként megállapíthatjuk, hogy – a jelenlegi legnagyobb sertéshúsfogyasztó Kínában – a globalizációs és urbanizációs folyamatok hatására a sertéshúsfogyasztás további növekedésére számíthatunk, hiszen a falvakból városokba áramló népesség fogyasztói szokásai a városi fogyasztás irányába változnak. Kínában a sertéshúsfogyasztás igen magas, a lakosság legkedveltebb és legtöbbet fogyasztott húsfélesége, a fogyasztás értéke a FAOSTAT adatbázisa alapján 2013-ra elérte a 38,5 kg/fő/év értéket, és a Kínához tartozó Hong Kongban az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás a 65,7 kg-ot éri el (USDA, 2011). Ez jól reprezentálja azt, hogy az urbanizálódott, városiasodott lakosság fogyasztása a mennyiségi fogyasztás felé tolódik, ami a fő húsféleség, a sertéshús növekvő fogyasztását vetíti előre, igaz a kormányzati intézkedések lassíthatják a növekedés dinamikáját.
  A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy a növekvő népesség egy részének, a kínai lakosság oldaláról számíthatunk a sertéshús világpiaci fogyasztásának növekedésére, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a klímaváltozáson, a zsugorodó termőterületeken, és a trágyakezelésen keresztül a környezetre is.
  Végezetül elmondható, hogy a sertéshús és húsfogyasztás vizsgálata során egyre inkább figyelembe kell venni a kulturális és vallási kérdéseket, amelyek nagymértékben meghatározzák a népesség fogyasztói mutatóit, és az elfogyasztható élelmiszerek körét.

  JEL-kódok: A13, P46

• A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtudatos életstílus elemzése középiskolás diákok körében

  41-62

  Kiss Virág Ágnes

  Kovács Sándor

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  411

  Legfontosabb megállapításunk, hogy a középiskolások körében is megfigyelhetők azok a csoportok, amelyek az egyes fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékekkel azonosulnak.
  A legtöbb kritika az önbevalláson alapuló kutatásokat azért éri, mert a valós cselekvést mérni csak korlátozottan képesek, mely jelen esetben is fennáll. Azonban látszik, hogy a Z generáció több mint felének fontosak az egészség- és környezetvédelemmel kapcsolatos, illetve a helyi értékek. Ez azt jelentheti, hogy a diákok jelentős része bevonható lehet a tudatos fogyasztói körbe, amennyiben megfelelő csatornán eljutnak hozzájuk a szükséges ismeretek, és lehetőségük van bizalmat kiépíteni a megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal. A fogyasztók jellemzően akkor vásárolnak „tudatosságot mutató” terméket, ha hisznek abban, hogy ezzel ténylegesen hozzájárulnak valamilyen környezeti vagy társadalmi kérdés megoldásához (KOVÁCS, 2013), és ez fokozottan igaz lehet erre az érzékeny, sok esetben szkeptikus korosztályra (SZÉKELY, 2013). Mivel ez a korosztály egy jól meghatározott helyen, az iskolában elérhető, így fontos, hogy minden, a tudatos cselekvéshez szükséges információt megkapjanak. Minél jobban informált egy fogyasztó, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tudatos alternatívát választja, ezenkívül fontosak a vállalati és kormányzati intézkedések is, melyek segítségével még nagyobb sokasághoz juthatnak el hasznos információk és a javasolt cselekvésmódok (LÁNG, 2003). A kutatásban megjelenő csoportok közül is azokat érdemes a különböző irányzatokhoz közelebb hozni, amelyek valamilyen formában már egy-egy tudatos tevékenységben vagy magatartásformában benne vannak. Számukra esetleg a célok lesznek ismeretlenek, viszont a cselekvési hajlandóság várhatóan sokkal nagyobb, mint társaik körében (SZMIGIN et al., 2009). Mivel a C generáció tagjaihoz már elsősorban a „Mi”, azaz a többes szám első személyben megfogalmazott üzenetek jutnak el, így a nekik szánt marketingkommunikációs stratégiát érdemes a kutatási eredmények tükrében erre felépíteni. A cselekvési hajlandóság növelésére pedig olyan alkalmazásokat és mozgalmakat érdemes létrehozni, melyek nekik és róluk szólnak.
  A négy különböző, feltárt csoport más és más kommunikációs stílusban érhető el. A Divatkerülő tudatosak szegmensének vizsgálata során önkéntes egyszerűségre hasonlító karaktert találtunk. Ez a mentalitás fakadhat a korosztály specialitásából, melyben a divat elutasítása, a különlegesség, az individuum előretörése a tanuló célja. Ez nem különbözik a korábbi generációktól. Viszont ebben a csoportban a trendek elleni lázadás mellett láthatjuk az általuk és a társadalom által közvetített értékek fontosságát, amelyek a hagyományok, az egészség, a természet. Ezt a csoportot leginkább a közös értékek és a különlegesség (a közösségen belül) üzenetével lehet elérni. Őket már nem kell meggyőzni a címben szereplő értékek fontosságáról, csupán napi rutinná tenni életükben ezek alkalmazását fogyasztói döntéseik meghozatalakor.
  A második szegmens képezi azokat, akik másoktól várják a problémák megoldását. Saját felelősségüket az egészségük és a személyes környezetük kapcsán elhárítják, és csak önkifejezésüket érzik hangsúlyosnak. A Passzív „gólyák” kapcsán az érdektelenséget és a tudatos cselekvéstől való elfordulást láthattuk. Mind a második, mind a harmadik szegmens esetében a legcélravezetőbb saját felelősségük bemutatása, illetve megerősítése lenne. Ez a két csoport jellemzően alsóbb évfolyamokon tanul, így az iskolai oktatás keretében is több idő van a bevonásukra.
  A Tudatos Individualisták azok, akik elvi szinten a leginkább magukénak érzik a LOHAS csoport értékeit. Náluk is az értékek elmélyítése és a napi rutinba való beemelése lenne a cél. Mivel ők elfogadják és követik a napi divatot és életstílus trendeket, feléjük mindenképp az ezekre építő kommunikáció lehet célravezető (például: mainstream média, zene, ruházat).

  JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56

• A HÍR védjegy ismertsége és beágyazódottsága a magyar fogyasztók körében

  81-97

  Török Áron

  Megtekintések száma:

  373

  A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program már több mint 20 éve indult el az EU-s Euroterroirs kezdeményezéshez kapcsolódóan Magyarországon, s célja a hagyományos és tájjellegű magyar élelmiszerek ismertségének növelése, illetve gazdasági hasznosulásuk javítása. Mindezeken túl immáron több mint 15 éve bejegyzésre került a HÍR védjegy is, amelynek használatára 2010 óta pályázhatnak a termelők, csoportosulások. A HÍR védjegy használata kézzelfogható termékdifferenciálási eszköz az arra jogosult felhasználóknak. 2018 végén 92 védjegyhasználati jogosult (termelő, csoportosulás) összesen 176 HÍR védjegyes termékkel rendelkezett. A 2015-ben indult Földrajzi Árujelzők Programja (korábban Eredetvédelmi Program) – amely az EU-s földrajzi árujelzőkkel rendelkező magyar termékek számának növelését célozza meg – is alapvetően a HÍR védjegyes termékekre épít, hangsúlyozva ezeknek a termékeknek a jelentőségét. Ugyan a hagyományos és tájjellegű magyar élelmiszereknek jelentős szakirodalma van és a HÍR védjegyes termékek előállítóiról is naprakész információkkal rendelkezünk, a HÍR védjegy és a fogyasztók kapcsolata egy meglehetősen feltáratlan terület. A tanulmány célja éppen ezért az, hogy a HÍR védjegy ismertségének, továbbá az ilyen tanúsítással ellátott termékek fogyasztását meghatározó tényezőket beazonosítsa és ismertesse.
  Egy nemzetközi felmérés magyarországi részeként a HÍR védjegyhez kapcsolódó online lekérdezés 2017. második felében történt meg, összesen 444 fogyasztó válaszai kerültek elemzésre. Az eredmények alapján elmondható, hogy a HÍR védjegy ismertsége közel 40%, ami messze meghaladja az EU-s földrajzi árujelzők ismertségének európai átlagát. A HÍR védjegyes termékeket ugyanakkor csak a címkét ismerő fogyasztók alig több mint 10%-a keresi tudatosan. A HÍR védjegyes termékeket rendszeresen vásárlók leginkább húsból készült élelmiszereket keresnek. Az ökonometriai számítások eredményeként megállapítható, hogy a HÍR védjegyet leginkább a nők, az idősebbek, illetve az alacsonyabb jövedelmi kategóriához tartozó fogyasztók ismerik. A címkét ismerők sokkal nagyobb valószínűséggel kerülnek ki azok közül a vásárlók közül, akik jellemzően bio boltokban, vagy közvetlenül a termelőtől vásárolnak élelmiszert, továbbá akik étrendjüket tekintve nem vegetáriánusok. A HÍR védjegyes termékek rendszeres vásárlói leginkább a férfiak, illetve azok a fogyasztók, akik elsősorban szupermarketekben és diszkontokban vásárolnak élelmiszert, s ez utóbbi bolttípusok emiatt potenciális értékesítési csatornát jelentenek.

  JEL-kódok: M31, M37, O13, O34, Q13