Keresés
Keresési eredmények
-
Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései
35-48Megtekintések száma:1081Az étrend-kiegészítők fogyasztásával és a fogyasztók motivációival kapcsolatos korábbi kutatások kimutatták, hogy a szabadidős- és versenysportban széles körben elterjedt fogyasztásuk mögött különböző motivációk húzódnak meg. Jelen kutatás a főbb táplálékkiegészítő kategóriák fogyasztását vizsgálja, kapcsolatot keresve a különböző szabadidős sportok űzése és az étrend-kiegészítő fogyasztás között. A kutatás kitér az életkorral való összefüggések vizsgálta. A kérdőíves felmérést telefonon végeztük, főként szabadidősport tevékenységet végzők körében. Összesen 236 érvényes válasz érkezett. A minta nemek szerint kiegyensúlyozott, korcsoportonként pedig szándékoltan felülreprezentálja a fiatalabb szegmenseket. A kutatásban megkérdezett szabadidősportolók többsége a potenciálisan stabil fogyasztók közé tartozik. Mindössze 10% nem fogyaszt és nem is tervezi étrend-kiegészítők fogyasztását. A telefonos lekérdezés rögzítette a táplálékkiegészítők főbb típusait (vitaminok és ásványi anyagok; aminosavak, fehérjék; esszenciális zsírok stb.), valamint a preferált sportolási formákat (eszközmentes és eszközigényes aerob és kardió jellegű mozgásformák; fitnesz és csapatsportok). Az étrend-kiegészítők fogyasztásának céljáról elmondható, hogy a fő motiváló tényező az egészség megőrzése, ezt követi a fizikai közérzet javítása, a porcok védelme, az izomtömeg növelése, majd a teljesítmény fokozása. A kutatás többek között feltárta az étrend-kiegészítők fogyasztási motivációinak korcsoportonkénti különbségeit, a sporttípus és az étrend-kiegészítő fogyasztás közötti kapcsolatot. Az egészségmegőrzés mint motiváció átível a különböző korosztályokon, azonban a porcvédelem és a fizikai közérzet javítása inkább a 25+ és a 35+ korosztályra jellemző, míg az izomtömeg és a teljesítmény növelése céljából fogyasztott étrend-kiegészítők a minta fiatalabb oldalára tolódnak el. Sportáganként eltérő mintázatok jelennek meg, csak a vitaminkészítmények fogyasztásának kiemelkedő aránya azonos. Az eszköz nélküli aerob és kardió mozgásformát végzők 91%, az eszközigényes aerobic és kardió 88% és a fitnesz sportolók 85%-os arányban fogyasztanak naponta többször, naponta egyszer vagy hetente többször vitaminkészítményeket. Az eredmények arra utalnak, hogy az étrend-kiegészítők használatának elsődleges mozgatórugója az egészségmegőrzés, de fontos szempont a termékismeret is, hiszen a túlzott fogyasztás akár egészségkárosodáshoz is vezethet.
JEL-kódok: I12, M31, Z2 -
Az influencer marketing hatása a fogyasztói motivációra és tudatosságra az étrend-kiegészítők piacán - Feltáró kutatás
31-42Megtekintések száma:331A tanulmány az influencer marketing fogyasztói motivációra és tudatosságra gyakorolt hatását vizsgálja az étrend-kiegészítők piacán. A közösségi média rohamos térnyerése és a mindennapi életbe való beépülése az influencer marketinget a fiatalabb generációk – különösen az Y és a Z korosztály – elérésének egyik legdinamikusabb és legbefolyásosabb eszközévé tette. A kutatás célja feltárni, hogy az influencer marketing miként befolyásolja a vásárlási döntéseket, különös tekintettel az egészségtudatos életmód terjedésére. A szekunder és primer kutatások együttesen segítettek azonosítani az étrend-kiegészítők piacán a fogyasztói magatartást meghatározó legfontosabb trendeket és motivációkat. Ennek keretében hat kvalitatív, mélyinterjú készült Y és Z generációs résztvevőkkel. Az interjúk rávilágítottak az egészségtudatosság, a közösségi média hatása és az influencerek hitelességébe vetett bizalom kiemelt szerepére. A fogyasztók motivációi között az egészségmegőrzés, az energiaszint növelése és a kényelem domináltak, ugyanakkor az influencerek által ajánlott termékekkel szembeni szkepticizmus továbbra is érzékelhető. Az eredmények szerint az influencer marketing különösen erősen hat a Z generációs fogyasztókra, akiknél a hitelesség és a tudományos megalapozottság kulcsszerepet játszik. A Y generációs résztvevők ezzel szemben kritikusabbak voltak az influencerekkel szemben, és nagyobb mértékben támaszkodtak szakértői véleményekre. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy nélkülözhetetlen a felelősségteljes influencer marketing és a fogyasztók hiteles, átlátható tájékoztatása. Ez magában foglalja a félrevezető információk kockázatának mérséklését, valamint a tudományosan alátámasztott kommunikáció előtérbe helyezését. Az eredmények hozzájárulnak annak jobb megértéséhez, hogy a generációs különbségek miként alakítják az étrend-kiegészítők iránti fogyasztói elkötelezettséget, és hangsúlyozzák a szabályozott, etikus marketinggyakorlatok fontosságát.
JEL Codes: M31, I112 -
Genetikai alapú személyre szabott táplálkozás és az étrend-kiegészítő fogyasztás kapcsolata a magyar lakosság körében
61-71Megtekintések száma:292A genetikai alapú személyre szabott táplálkozás egy olyan koncepció, amely az étrendet, az élelmiszereket, illetve a tápanyagokat az adott személy egyéni (genetikai, életstílus és környezeti) szükségleteire adaptálja, melynek szerves része lehet étrend-kiegészítők alkalmazása. A személyre szabott táplálkozás, mint új technológia és táplálkozási alapelv jó lehetőség lehet a lakosság objektív egészségi állapotának érdemi javítására. Korábbi kutatások viszont azt mutatták, hogy a magyar fogyasztók az új technológiával szemben – annak nyilvánvaló előnyei ellenére – bizalmatlanok és bizonytalanok. Fő célkitűzésem a nutrigenomikával szemben mutatott attitűdök azonosítása az étrend-kiegészítő fogyasztói magatartás vonatkozásában. Kvantitatív elemzésem 1000 fős országos reprezentatív mintán valósult meg. Jelen tanulmányban a magyar lakosság étrend-kiegészítő fogyasztói magatartása alapján kialakított klasztereket ismertetem. Az egyes csoportok különböző véleménnyel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy kinek tulajdonítanak előnyt a genetikai alapú tesztek alkalmazhatóságával, és milyen mértékben várják el a szakemberek közti konszenzust a genetikai alapú tesztekkel kapcsolatban. A klaszterek jellegzetes eltéréseket mutatnak az innovációra való nyitottságban és a genetikai alapú személyre szabott táplálkozással kapcsolatos attitűdökben. Eredményeimet kvalitatív vizsgálattal egészítettem ki, amelyet netnográfiás kutatás formájában hajtottam végre. A közösségi média felületén tartalomelemzéssel azonosítottam a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos oldalakon megjelenő leggyakoribb témákat, fogyasztói reakciókat. Összességében megállapítható, hogy az étrend-kiegészítő fogyasztás és a genetikai alapú tesztek elfogadása szinergiákat mutat, az újdonságra való nyitottság, az egészségpromóciós viselkedésformák, a társas normák, valamint a pozitív attitűdök megnyilvánulásában.
JEL-kódok: A13, I12, P46 -
QFD és a Kano-modell integrálása egy étrend-kiegészítő tabletta bevezetéséhez
3-18Megtekintések száma:249A minőség háza vagy QFD egy terméktervezési módszer, amely sok lépéses modellen keresztül segít összekapcsolni a vevői igényeket és a termék technikai paramétereit. A tervezés lényeges eleme, hogy meg kell határozni a vevői igények fontosságát, a termék versenytársakhoz viszonyított helyzetét, valamint a vevői igények és a technikai paraméterek kapcsolatát. E három tényező együttes elemzésével lehet meghatározni melyek a legfontosabb technikai paraméterek a fejlesztés során. Ennek a modellnek a Kano-modellel való integrálása, még pontosabb képet ad a fejlesztések irányáról. Ugyanis a vevői igények szerinti teljesítmény növekedés nem egyformán növeli a vevői elégedettséget. Ezeket a Kano-modell 5 csoportba sorolja: alapelvárások, teljesítmény jellemzők, vonzó jellemzők, semleges és hátrányos jellemzők. A Kano-modell QFD-ba való integrálásával pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mely termékjellemzők fejlesztésére érdemes fókuszálni, ha az elérhető legmagasabb elégedettség növekedést szeretnénk elérni. Vizsgálatunkban egy bevezetés előtt álló étrendkiegészítő tabletta esetén mutatjuk be a két módszer együttes alkalmazásának lehetőségét. Mintánkban N=298 fő válaszait elemeztük, fogyasztási szokásaik alapján klasztereket alkottunk, amely klaszterekre külön QFD alkalmazásával vizsgáltuk, hogy a termék bevezetése során mire érdemes fókuszálni. Eredményeink szerint a célcsoportként azonosítható klaszterek számára vonzó tényezők a természetes összetevők, a Debreceni Egyetem tudományos háttere és a biztonságosság, amelyek közül az első kettő növeli a legnagyobb mértékben az elégedettséget. Ezért ezeknek a csomagoláson való feltüntetését is javasoljuk. A minőség háza elemzés alapján pedig a bioaktív összetevők lett a legfontosabb technikai paraméter, ezért ennek alkalmazása a gyártás során javasolt.
JEL-kódok: I12, L11 L66
