Keresés

Keresési eredmények

• Az egészség ára – Az egészségesnek vélt élelmiszerek iránti fogyasztási és vásárlási szokások vizsgálata, kiemelt tekintettel az árra

  3-16

  Buglyó-Nyakas Erzsébet Tünde

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  275

  Az elmúlt évek gazdasági eseményei (háború, COVID-járvány) jelentősen befolyásolták mindennapi életünket, beleértve fogyasztói és vásárlási szokásainkat is. A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy az árváltozások hatására hogyan változtak az élelmiszer-fogyasztási és vásárlási szokások, különösen az egészségesnek tartott élelmiszerek esetében. Két fókuszcsoportos felmérést végeztünk a fogyasztói szokások feltárására ebben a témában. A kutatás által vizsgált időszak a 2022. áprilisi és 2023. áprilisi fogyasztói árakra vonatkozott. Kutatásunk az általános élelmiszer-vásárlási szokásokat és a fogyasztói motivációkat vizsgálta. Megvizsgáltuk, hogy a résztvevők milyen mértékben vásároltak online olyan termékeket, amelyeket egészségesnek véltek, valamint az árváltozások hatását az egészségtudatos élelmiszerek iránti keresletre és a fogyasztók márkahűségére, továbbá az online árfigyelő rendszert is, ahol feltérképeztük a fogyasztói elfogadottságot és a rendszer által nyújtott fogyasztói előnyöket. Az egyik legfontosabb eredményünk az, hogy felismertük a fogyasztók növekvő tudatosságát, és egyre többen választják a minőséget, a szakértelmet és a választékot a kényelem és az ár helyett. Az EUROPA.EU kutatásban azonosított fogyasztói reakciótípusok az áremelkedés nyomán egészségesnek tartott termékek tekintetében voltak, bár az arányok jelentősen eltolódtak; sokan keresnek alternatívákat, keresik a termékek helyettesítését; és kevesebb az aggodalomtól ódzkodó, hűséges fogyasztó és a jómódú, de nem elkötelezett fogyasztó. Az árérzékenység a közelmúltbeli tartós áremelkedés következtében növekszik, és kis arányban vannak azok, akik nem aggódnak. Alacsony az érzelmi kényelmet keresők aránya is, amely csoport nagyrészt a magas jövedelmű fogyasztókra korlátozódik. Azok esetében, akik nem ismerik a termékek árát, nem változik a márkahűség és nem hagyják el a márkát, de azoknál, akik árérzékenyek, tendencia a márkák közötti váltás.
  
  

  JEL-KÓDOK: I12, M31, M38

• Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései

  35-48

  Liska Fanny

  Kovács Ildikó

  Veres Zoltán

  Megtekintések száma:

  745

  Az étrend-kiegészítők fogyasztásával és a fogyasztók motivációival kapcsolatos korábbi kutatások kimutatták, hogy a szabadidős- és versenysportban széles körben elterjedt fogyasztásuk mögött különböző motivációk húzódnak meg. Jelen kutatás a főbb táplálékkiegészítő kategóriák fogyasztását vizsgálja, kapcsolatot keresve a különböző szabadidős sportok űzése és az étrend-kiegészítő fogyasztás között. A kutatás kitér az életkorral való összefüggések vizsgálta.  A kérdőíves felmérést telefonon végeztük, főként szabadidősport tevékenységet végzők körében. Összesen 236 érvényes válasz érkezett. A minta nemek szerint kiegyensúlyozott, korcsoportonként pedig szándékoltan felülreprezentálja a fiatalabb szegmenseket. A kutatásban megkérdezett szabadidősportolók többsége a potenciálisan stabil fogyasztók közé tartozik. Mindössze 10% nem fogyaszt és nem is tervezi étrend-kiegészítők fogyasztását. A telefonos lekérdezés rögzítette a táplálékkiegészítők főbb típusait (vitaminok és ásványi anyagok; aminosavak, fehérjék; esszenciális zsírok stb.), valamint a preferált sportolási formákat (eszközmentes és eszközigényes aerob és kardió jellegű mozgásformák; fitnesz és csapatsportok). Az étrend-kiegészítők fogyasztásának céljáról elmondható, hogy a fő motiváló tényező az egészség megőrzése, ezt követi a fizikai közérzet javítása, a porcok védelme, az izomtömeg növelése, majd a teljesítmény fokozása. A kutatás többek között feltárta az étrend-kiegészítők fogyasztási motivációinak korcsoportonkénti különbségeit, a sporttípus és az étrend-kiegészítő fogyasztás közötti kapcsolatot. Az egészségmegőrzés mint motiváció átível a különböző korosztályokon, azonban a porcvédelem és a fizikai közérzet javítása inkább a 25+ és a 35+ korosztályra jellemző, míg az izomtömeg és a teljesítmény növelése céljából fogyasztott étrend-kiegészítők a minta fiatalabb oldalára tolódnak el.  Sportáganként eltérő mintázatok jelennek meg, csak a vitaminkészítmények fogyasztásának kiemelkedő aránya azonos. Az eszköz nélküli aerob és kardió mozgásformát végzők 91%, az eszközigényes aerobic és kardió 88% és a fitnesz sportolók 85%-os arányban fogyasztanak naponta többször, naponta egyszer vagy hetente többször vitaminkészítményeket. Az eredmények arra utalnak, hogy az étrend-kiegészítők használatának elsődleges mozgatórugója az egészségmegőrzés, de fontos szempont a termékismeret is, hiszen a túlzott fogyasztás akár egészségkárosodáshoz is vezethet.
  
  JEL-kódok: I12, M31, Z2

• Fogyasztói preferenciák vizsgálata a növényi alapú táplálkozással kapcsolatban

  3-20

  Szakály Márk

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  723

  Napjainkra a nem fertőző, krónikus betegségek világszerte az elsőszámú halálokká léptek elő. Ám míg a fejlett, civilizáltabb társadalmakban a probléma visszaszorulóban van, azalatt a civilizációs betegségek a kevésbé fejlett társadalmak felé vették az irányt, elterjedve ezzel az egész világon. A probléma fő forrásai között szerepel a helytelen táplálkozás, a megfelelő étrend összeállításával mérsékelhető a krónikus betegségek terjedése és súlyossága. A cikk keretei között a növényi alapú táplálkozással és annak jellemzőivel foglalkozunk. Célkitűzésünk az volt, hogy a megismerjük elsősorban a magukat vegetáriánusnak vallók, kisebb részt pedig a mindenevő csoportok növényi alapú (vegetáriánus) étrendekkel kapcsolatos motivációit, véleményeit. Fő megállapításaink közé tartozott, hogy a vegetáriánusok elsősorban a testi-lelki egészség miatt követik a növényi alapú étrendet, csaknem kétharmaduk szigorúan be is tartja étrendjét, melynek árszínvonalát nem tartja magasabbnak, mint a mindenevő étrendet. Fontos eredmény volt még, hogy a növényi étrendet követők többsége étrendjét egészségesnek, önmagát pedig egészségtudatosnak vallja. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a növényi étrendet követők nagyon magas arányban elégedettek saját étrendjükkel.
  
  

  JEL-kódok: I10, I12