Keresés

Keresési eredmények

• Az élelmiszerpazarlás jelenlegi helyzetének bemutatása Magyarországon

  31-42

  Varga-Karádi Nóra

  Kiss Virág Ágnes

  Vida Viktória

  Megtekintések száma:

  534

  Kutatásunk korunk egyik globális problémájára, az élelmiszerpazarlásra összpontosít. Az élelmiszerpazarlásnak nemcsak gazdasági, hanem jelentős környezeti és társadalmi következményei is vannak. Célunk, hogy a vonatkozó számadatok tükrében rávilágítsunk a fenntartható élelmiszerfogyasztás és -termelés fontosságára, átfogó képet adjunk az élelmiszerpazarlás jelenlegi magyarországi helyzetéről, és kiindulópontként szolgáljunk más, a témához szorosan kapcsolódó hasonló kutatások számára. Ennek érdekében megvizsgáljuk a téma hátterét és a meglévő jó gyakorlatokat. A szakirodalmi adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, amely nagy valószínűséggel megelőzhető lenne. Összegyűjtöttük a jó gyakorlatokat, melyeket a cégek, vállalkozások indítottak az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Érdemes lenne még inkább felhívni a háztartások figyelmét ezekre a pazarlás csökkentési lehetőségekre, az  élelmiszerhulladék alternatív felhasználási lehetőségeire, a komposztálásra. ennek megvalósítására egy célzott, marketingkampány lenne a leginkább alkalmas, amely segíthetné a lakosság ismereteinek bővítését a témában.
  
  JEL-kód: Q56

• Az élelmiszerpazarlás és a fogyasztói tudatosság kapcsolata

  61-80

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  1434

  Összefoglalásként megállapítható, hogy napjainkban egyre inkább kiemelt figyelem övezi az élelmiszerek hatékony felhasználására való törekvést. Ez a törekvés mára nem csupán makro szinten valósul meg, hanem egyre inkább megjelenik a háztartások gondolatkörében is. A pazarlás nem csupán a tőlünk kedvezőbb gazdasági mutatószámokkal rendelkező országok problémája, hanem bizony „mi” is vagyunk azok az „ők”, akik pazarolják az élelmiszert. Egy olyan országban, mint hazánk, ahol az EU átlagához viszonyított jövedelemszint alacsony, kiemelt figyelmet kell, hogy jelentsen az élelmiszerek hatékony felhasználása. Ennek megvalósulásáért, ellentétben nagyon sok minden mással, maga a háztartás, az egyén tehet a legtöbbet. A kutatás rámutatott arra, hogy az élelmiszer pazarlás összefügg a fogyasztó bevallott jövedelmi szintjével. Az átlagostól alacsonyabb bevallott jövedelemszinttel rendelkezők esetében azt tapasztalhattuk, hogy a pazarlás becsült mértéke a több termék esetében is csökkent az átlagoshoz képest. Az átlagostól magasabb bevallott jövedelemszinttel rendelkezők esetén a becsült pazarlás mértéke emelkedik több termékkategóriában is.  A jövedelemszint emelkedésével a tudatos felhasználás csökkent, a pazarlás mértéke emelkedő tendenciát mutatott. A kérdés természetesen nem ennyire egyszerű, hiszen a gazdasági keretfeltételek, a játékszabályok megvalósítása komoly nemzetgazdasági vagy ezen is túlmutató, szupranacionális kérdés lehet. A tudatosság szintjére eredményeim alapján a család jövedelme komoly hatást fejt ki, a jövedelmi szint emelkedésével a tudatossági fegyelem csökken. Ez az eredmény összefügg a szakirodalom makrogazdasági adataival.

  JEL-kódok: I30, M31, Q18