Keresés

Keresési eredmények

• Milyen alapélelmiszert dúsítson a funkcionális élelmiszergyártó? – Egy tudományos vita magyarországi folytatása

  35-48

  Vonyó Viola

  Temesi Ágoston

  Megtekintések száma:

  162

  Kutatásunk alapját az a korábban szakiro­dalomban vitatott kérdés adta, miszerint az egészséges vagy az egészségtelen megítélésű alapélelmiszereket érdemes-e dúsítaniuk a funkcionális élelmiszergyártóknak. A legtöbb korábbi kutatás (POULSEN, 1999; BALASUB­RAMANIAN és COLE, 2002; VAN KLEEF, VAN TRIJP és LUNING, 2005; ARES és GAMBÁRO, 2007; KRUTULYTE, 2011; ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011; SIEGRIST et al., 2015) arra az eredményre jutott, hogy az olyan élelmiszerek lehetnek a sikeres funkcionális termékek alap­élelmiszerei, amelyek önmagukban is egészsé­ges megítélésűek, mint például a joghurt, a reg­geliző pelyhek, a narancslé és a teljes kiőrlésű termékek.
  Egyes szerzők szerint (BECH-LARSEN és GRUNERT, 2003; BENKOUIDER, 2005) vi­szont az egészséges megítélésű alapélelmisze­reket nem célravezető fejleszteni a funkcionális vonalon, mivel ezek önmagukban is egészséges megítélésűek, így a fogyasztók nem találták in­dokoltnak a mesterséges dúsítást.
  A kutatás legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megtudjuk, Magyarországon a fogyasz­tók körében mely termékek dúsítása lenne indokoltabb az élelmiszeripari vállalatok szá­mára. 2034 válaszadót elérő online fogyasz­tói megkérdezésünkben a korábbi kutatások módszertanára építettünk. A kérdőív részeként a conjoint-kártyák mintájára különböző mi­ni-koncepciókat hoztunk létre, melyek iránti vásárlási hajlandóságot vizsgáltuk.
  A magyar vásárlók számára a kitöltők vá­laszai alapján POULSEN (1999) eredményei­vel megegyezően az „egészséges” élelmiszerek dúsítása általában a termék megítélését még jobbá teszi, viszont BECH-LARSEN és GRUNERT (2003) eredményeivel is egyetértünk, miszerint az egészségtelenebb termék esetében nagyobb változás érhető el a dúsítással az egészséges megítélésben. De ha a funkcionális élelmiszer­fejlesztő a terméke egészséges imázsával akarja azt értékesíteni, akkor mégis egészséges meg­ítélésű alapterméket érdemes fejlesztenie, mert az „egészségtelen” dúsításával létrejövő termék iránti vásárlási hajlandóság nem éri el a dúsítás nélküli egészségesnek tartott élelmiszerét.

  JEL-kód: I15

• A táplálkozás és testmozgás kiemelkedő szerepe az egészséges életmódban

  49-60

  Szabó Katalin

  Kinczel Antonia

  Molnár Anikó

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  1313

  Az életmóddal összefüggő betegségek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri vagy stresszel összefüggő betegségek, illetve a csontritkulás mindenki számára jól ismertek, és megelőzésükben vagy kialakulásukban az életmódbeli elemek, mint például az étrend vagy a testmozgás kulcsszerepet játszanak.  Ahhoz, hogy megelőzzük ezen fent említett betegségek kialakulását, kellő figyelmet kell fordítanunk az egészséges életmódra és a prevencióra. A mai modern világunkban már rengeteg olyan ismerettel rendelkezünk, amelyek nagyban hozzájárulnak az említett betegségek megelőzéséhez, ennek ellenére még mindig sokan küzdenek velük. Fontos tényező, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás hozzájárul az egészségesebb életmód kialakításához, és védelmet nyújt a betegségek széles skálájával szemben.
  
  

  JEL-kódok: I10, I12, I19