Keresés

Keresési eredmények

• A viselkedésváltozás szintjei a testtömeg-menedzselés folyamatában – Élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás

  19-28

  Soós Mihály

  Kovács Bence

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  166

  A kutatás során a Viselkedésváltozás Transzteoretikus Modelljét alkalmaztuk. Ennek során lakossági kérdőíves megkérdezést hajtottunk végre az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra és a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitásra történő áttérés szakaszaira vonatkozóan.
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy hazánkban az élelmiszerfogyasztási szokások megváltoztatása nehezebb, mint fizikai aktivitásra ösztönözni az egyéneket. Ezt bizonyítja az is, hogy az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra történő áttérés esetében a bezárkózók a megkérdezettek 21,6%-át teszik ki, addig a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitás esetében ez az arány csupán 8,0%. A változtatásoktól mindkét vizsgált esetben a férfiak zárkóznak el nagyobb arányban, viszont a fenntartás szakaszában szintén a férfiak vannak többségben. A szemlélődés, a felkészülés, valamint a cselekvés szakaszokban jellemzően a nők dominálnak, viszont ezek a szakaszok inkább az információszerzésről, a tevékenység megkezdésének előkészületeiről, illetve rövid távú, esetenként kampányszerű alkalmazásokról szólnak. Ezt az eredményt erősítik a magatartásváltozási mutatók értékei is. A fenntartás szakaszában a már minimum fél éve új szokásokra áttért fogyasztók szerepelnek és köztük a nők nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat a férfiakkal szemben.

  JEL-kód: Q13

• Az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásához kapcsolódó attitűdjei

  3-15

  Barna Fédra

  Bauerné Gáthy Andrea

  Kovács Bence

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  469

  A legtöbb alternatív étrendet követő személy önmagát egészség- és környezettudatosnak tartja, különösen igaz ez a vegetáriánus, a ve­gán, a glutén-, a laktóz-, a tejfehérjementes, va­lamint a fehérjegazdag módon táplálkozókra. A vegyesen táplálkozók körében alacsony a tuda­tosság mértéke. A cukormentes/szénhidrátsze­gény, illetve a paleolit étrendet követőknél nem figyelhető meg szignifikáns eltérés. Az egyes ét­rendek esetében vizsgáltuk a tudatosság mérté­két is. A vegyes étrendűeknél a megkérdezettek percepciója alapján nem jelenik meg az egész­ség- vagy a környezettudatosság, míg az alter­natív étrendűek esetében igen. A helyi termékek vásárlása során környezeti szempontból legin­kább a helyi termelők és kereskedők támoga­tása, valamint az élelmiszer-kilométerek csök­kentése a fő érték. A válaszadók egyéni érdekei szerint a termékek egészséges és természetes, valamint vegyszer- és tartósítószermentes vol­tát emelték ki a megkérdezettek. A speciális ét­rendeket követők között leginkább a vegánok, a fehérjegazdag táplálkozást folytatók, továbbá a tejfehérjementesen étkezők között jelentek meg szignifikáns eltérések a helyi termékek vásárlását illetően. Arányokat tekintve helyi terméket leginkább a laktózmentes, legkevésbé pedig a paleolit étrendet követők vásárolnak. A helyi termékek vásárlásához kapcsolódóan két komponenst különítettünk el; a helyi termékek jellege, valamint a helyi termékek emocionális tényezői. Előbbihez a természetesség, az egész­ségesség, a mentesség, a származás, illetve a gazdák támogatása tartozik, míg az utóbbihoz a vásárlás közbeni nosztalgia, valamint a szó­rakozás sorolható. A bemutatott kutatás feltáró jellegű, amellyel megalapoztunk egy olyan át­fogó piaci elemzést, ami az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásával kapcsola­tos magatartását vizsgálja.

  JEL-kódok: C38, D70, I12, M31, Q56