Keresés
Keresési eredmények
-
Lokális élelmiszerek a jövő marketingjében
47Megtekintések száma:201A kutatás során országos, 1000 fős reprezentatív fogyasztói felmérésre került sor 2014 nyarán a 18-75 éves népesség körében Magyarországon a helyi élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokról és attitűdökről.
Az eredmények egyértelműen tükrözik, hogy a magyar fogyasztók körében jelentős érdeklődés figyelhető meg a helyi élelmiszerek iránt, ám a rendelkezésükre álló információ rendkívül szűk körű és sokszor téves. Elfogadják helyi termelőként az országos lefedettséggel értékesítő nagyvállalatot (61,3%), a nagy mezőgazdasági termelőüzemet (81,2%) is, ha az „helyben” található. Nem fogadják azonban el azokat az előállítókat, akiket nem ismernek (55,9%) vagy nincs hagyománya azoknak az adott településen (68,5%), amely felhívja a figyelmet a helyi termékek bizalmi jellegére. A felismerhetőséget leginkább a termék eredetére utaló elnevezés (52,9%) segíti, de nem sokkal kisebb arányban említették az előállítóval való személyes ismertséget (48,3%). Rendkívül kedvező, hogy a válaszadók több mint fele (55,6%) hajlandó akár külön is elmenni a helyi termékekért, erre leginkább megfelelőnek pedig a termelői piacokat (58%) vélik. Legnagyobb előny számukra, ha a vásárolt termék minél kevesebb kézen megy keresztül, amely felértékeli a rövid értékesítési láncok (REL) szerepét.
Életmód változók alapján 4 fogyasztói szegmenst sikerült elkülöníteni. közülük a legnagyobb méretű (n=394) tekinthető a helyi élelmiszerek leginkább elkötelezett vásárlójának. Nem csak az árat veszik figyelembe választásukkor, de tudatosnak tekinthetők az egészségvédelem és a család elvárásai alapján is.
Az eredmények előrevetítik, hogy a célcsoport elérése érdekében elsődleges, még ha közhellyé is vált, az összefogás, vertikálisan (nem csak termelői szinten!) és horizontálisan (élelmiszerellátási-lánc szemlélet) egyaránt. Az alternatív értékesítési csatornáknak kiemelt szerepe van az elosztásban, de nem tekinthetők kizárólagosnak. A marketingstratégia tervezésekor a klasszikus eszközökön túl célszerű az emberi tényezővel is kalkulálni, mert a helyi élelmiszerek bizalmi jellege miatt az ellátási lánc minden lépcsőjében fokozott szerepe van. -
Zöldség-gyümölcs fogyasztás vizsgálata a magyar fogyasztók körében
79-89Megtekintések száma:560E kutatás egy átfogó fókuszcsoportos vizsgálatsorozattal kereste a válaszokat a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás okaira, hogy láthassuk, az országosan alacsony szintű fogyasztás ellenére vannak elkötelezett rétegek, akiknek fontos, hogy megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcs fogyasszanak, de nem azért, hogy eleget tegyenek bármilyen ajánlásnak is. Maguk miatt teszik, mert szeretik e termékeket, és szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy ne fogyasszanak ezekből rendszeresen. E kutatás számos további kérdést is felvet, többek közt, hogy vajon egy termékhez vagy termékkategóriához való érzelmi kötődés hogyan alakítható ki, és mely életszakaszban valósítható meg? Az eredmények – még ha nem is reprezentatívak – elgondolkodtatóak a tekintetben, hogy szükséges-e a zöldségeket és a gyümölcsöket márkázni, és hogy a promóciós programokkal hogyan lehetne minél több fogyasztót elérni. Amit eddig sok kutató bizonyított már, az a tény most is megerősödött, magasabb iskolai végzettség és magasabb jövedelem magasabb elköteleződést mutat az egészséges életmód iránt. Az életszínvonal emelkedése hozhat életmód változást is, melynek része a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás.
JEL besorolás: I12, P46
-
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:1206A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
