Keresés

Keresési eredmények

• Globalizált sportolási minták és egészségipari következmények Debrecenben

  12

  Megtekintések száma:

  0

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás célja a globalizáció hatásainak vizsgálata a sportolási szerepekre Debrecen városában, különös tekintettel az egészségipari és prevenciós folyamatokra. A globalizáció jelentős mértékben befolyásolja a sportolási szokásokat világszerte, amelynek helyi megjelenései is kimutathatók. Debrecen Északkelet-Magyarország kiemelkedő egészségügyi és oktatási központja, ahol az egyetemi sportlétesítmények, városi sportprogramok és prevenciós szolgáltatások biztosítják a lakosság széles körű fizikai aktivitási lehetőségeit. Ez a környezet ideális terepet nyújt annak elemzésére, hogyan alakítja a globalizáció a helyi sportoló szerepeket és az ehhez kapcsolódó egészségipari stratégiákat.
  A kutatás három fő irányra összpontosít. Először feltérképezzük Debrecen sport-és egészségipari infrastruktúráját, beleértve az egyetemi, önkormányzati és privát szféra által kínált lehetőségeket, tekintettel arra, hogy a városi sportinfrastruktúra szerepe a részvétel növelésében fontos tényező. Másodszor a globalizáció hatását vizsgáljuk a lakosság sportolási szokásaira, ideértve a nemzetközi sporttrendek, digitális platformok és globális életmódminták elterjedését, mert ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a fizikai aktivitás alakulását. Harmadszor értékeljük a sportolási szerepek egészségipari következményeit, különösen a prevenció, rehabilitáció és életmód-programok kontextusában.
  Eredményeink rámutatnak, hogy a globalizáció Debrecenben is hozzájárul a sportolási szerepek diverzifikációjához, miközben új kihívásokat és lehetőségeket teremt az egészségipar és a városi sportinfrastruktúra számára. Kiemelendő a városi és egyetemi sportlétesítmények, valamint a magánszféra szolgáltatóinak együttműködéséből adódó lehetőség a helyi egészségipari stratégiák fejlesztésére, mely hozzájárul Debrecen regionális versenyképességének növeléséhez.

  Kulcsszavak: Debrecen, egészségipar, globalizáció, sport, fizikai aktivitás, prevenció

• Városi egészségfejlesztés: Debrecen kültéri kondipark-hálózata

  15

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  0

  Az előadás összefoglalója:

  Bevezetés
  A hazai egészségfejlesztési és városrehabilitációs programok hatására jelentősen nőtt a közterületi kondiparkok száma, melyek ingyenes sportolási lehetőséget biztosítanak a lakosság számára. Kutatásunk feltérképezte a Debrecenben található kondiparkokat, vizsgálta, azok elhelyezkedését, valamint felszereltségét.
  Anyag és módszer
  Felmérésünket Evasys programmal szerkesztett kérdőívvel végeztük, kérdéseinkben többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a kondiparkok mikor épültek, milyen gépparkkal rendelkeznek, valamint milyen kényelmi adottságaik vannak.
  Eredmények
  A vizsgálatban 23 db kondipark infrastruktúráját mértük fel. Elmondható, hogy a parkok jó állapotúak, város szerte a lakótelepek közelében, a családi házas övezetben, valamint az egyetemi campusok közelében egyaránt megtalálhatóak. A felmérésben részt vevő parkok 91,3%-a (21 db) kizárólag statikus gépekkel rendelkezik. Az akadálymentes bejutás csak 11 parkban biztosított, de autóval, gyalogosan és kerékpárral minden park elérhető. Természetes árnyék 13 parkban található, míg fedett park összesen 3 db, ez jelentősen befolyásolja az igénybevételt, mivel a létesítmények csak korlátozott időszakban használhatók a nyári hőségben a felmelegedése miatt.
  Következtetés
  Elemzésünkből arra következtethetünk, hogy a kondiparkok kihasználtságához szükséges a rendszeres karbantartás és tisztaság, valamint fontos a lakóhely-közelség, az árnyékolás és a megvilágítás, az akadálymentes megközelítés és az egyértelmű piktogramok.

  Kulcsszavak: sport; kondipark; sportinfrastruktúra; testmozgás; egészségfejlesztés;

   

• Szocio-demográfiai tényezők, okoseszköz-használat és fizikai aktivitás kapcsolata Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

  18

  Tóth Kitti

  Takács Péter

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  0

  Az előadás összefoglalója:

  A fizikai aktivitás meghatározó tényezője az egészségi állapot megőrzésének, ezáltal a humán tőke fejlesztésének is. (Hafner 2020; Gao 2025) Korábbi kutatások szerint az okoseszközök – különösen a mozgáskövető funkcióval rendelkező eszközök – befolyásolhatják a fizikai aktivitás szintjét. (Tang 2020; Brickwood 2019; Ferguson 2022; Au 2024; Li 2025) Vizsgálatunk célja az okoseszköz-használat, a fizikai aktivitás és a szocio-demográfiai jellemzők kapcsolatának feltárása volt a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának hallgatói körében.
  A kérdőíves adatfelvétel (fizikai aktivitásról szóló (International Physical Activity Questionnaire – IPAQ), szocio-demográfiai és okoseszköz-használati kérdések) során 354 válasz érkezett, melyek közül 32,8% Hajdú-Bihar, 35,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből származott. Az adatok elemzéséhez Khi-négyzet és Mann–Whitney próbákat alkalmaztunk. A Hajdú-Bihar vármegyei hallgatók szignifikánsan kedvezőbb anyagi helyzetről számoltak be saját megítélésük szerint (p = 0,001, r = 0,21), míg az okoseszköz-birtoklás, a krónikus betegségek, a rendszeres sportolás és az eszközhasználat intenzitása tekintetében nem volt kimutatható szignifikáns különbség.
  Eredményeink szerint a két vármegye hallgatói között nem mutathatók ki érdemi regionális eltérések sem az okoseszköz-használat, sem a fizikai aktivitás terén. A mozgásösztönzés hatékonyabbá tétele inkább az egyéni attitűdök és motivációk fejlesztésén keresztül valósítható meg. 

  Kulcsszavak: fizikai aktivitás, okoseszköz, viselhető eszköz, sport

  Hivatkozások:

  Brickwood Katie-Jane et al. (2019). Consumer-based wearable activity trackers increase physical activity participation: Systematic review and meta-analysis. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e11819. https://mhealth.jmir.org/2019/4/e11819/Ferguson, Ty et al (2022). Effectiveness of wearable activity trackers to increase physical activity and improve health: A systematic review of systematic reviews and meta-analyses. The Lancet Digital Health, 4(8),
  e615–e626. https://doi.org/10.1016/S2589-7500(22)00111-X
  Gao, Zhendong, et al. (2025). Social capital and physical activity: a literature review up to March 2024. Frontiers in Public Health, 13, 1467571. https://doi.org/10.3389/fpubh.2025.1467571
  Hafner, Marco, et al. (2020). Estimating the global economic benefits of physically active populations over 30 years (2020–2050). British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1482–1487. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7719903/Tang, M. S. Sun, et al. (2020). Effectiveness of wearable trackers on physical activity in healthy adults: Systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. JMIR mHealth and uHealth, 8(7), e15576. https://doi.org/10.2196/15576
  Li, Ran, et al. (2025). Wearable activity tracker–based interventions for physical activity, body composition, and physical function among community-dwelling older adults: Systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Journal of Medical Internet Research, 27(1), e59507. https://doi.org/10.2196/59507Au, Whitney, et al. (2024). Effect of wearable activity trackers on physical activity in children and adolescents: A systematic review and meta-analysis. The Lancet Digital Health, 6(9), e625–e639.
  https://doi.org/10.1016/S2589-7500(24)00139-0