Keresés

Keresési eredmények

• Egy évfordulós kiadvány margójára

  354-362

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  26

  A kétszáz esztendővel ezelőtt született író és Debrecen kapcsolatáról máig Zsigmond Ferenc száz esztendővel ezelőtt elmondott és nyomtatásban is megjelent akadémiai székfoglaló beszéde nyújtja a legalaposabb elemzést. A tanulmány szerzője, a Zsigmond-kötet idei reprint kiadásának szerkesztője elsősorban Jókainak a magyar református műveltséghez, ezen belül is kiemelten Debrecenhez és Kollégiumához fűződő kötődésének kulcselemeit veszi számba. Hangsúlyozza, hogy Jókai írói tekintélyének, Debrecennel szemben tanúsított megértésének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a városnak a 19. század elején zajló országos irodalmi vitákban megtépázott szellemi tekintélye a 19–20. század fordulójára újra helyreállt. A záró fejezet Zsigmond Ferenc debreceni gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár irodalmi munkásságát érinti, kiemelve a Jókai-recepcióban vállalt meghatározó szerepét.

• A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője

  249-257

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  106

  Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
  sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a  gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása.