Keresés
Keresési eredmények
-
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány elhelyezése Debrecenben (1944–1945)
141-156Megtekintések száma:121Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.
Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.
-
A Debreceni Egyetem társadalmi szerepvállalása
6Megtekintések száma:46Az előadás összefoglalója:
A felsőoktatási intézmények hosszú évszázadok óta fontos szerepet töltenek be az új ismeretek létrehozásában és átadásában, az innovatív termékek és szolgáltatások előállításában, így szerepükből (is) kifolyólag meghatározó szereplői a gazdaságnak. A gazdasági versenyképesség jelentősen függ a tudástól, a gazdasági siker pedig a tudás alkalmazásától, így tudásmegosztás, a tudásmenedzsment a gazdasági fejlődés és versenyképesség szempontjából kétség kívül megkerülhetetlen, tudásmenedzsment kiemelt szerepe az elmúlt évtizedekben az egyetemek, az ipar, a kormányzat és a társadalom közötti párbeszéd eredményeként jelent meg az oktatáspolitikában (Giuri et al, 2019; Compagnucci - Spigarelli, 2020).
Az oktatásgazdaságtannal foglalkozó kutatók (Kunwar – Ulak, 2024; Kálmán, 2019; Hausmann et al., 2011) egyetértenek abban, hogy az egyetemek magas színvonalú oktatásán és kutatásán túl a régió és az ország gazdasági fejlődésében az is szerepet játszik, hogy az egyetemi értékek hogyan épülnek be és miként hasznosulnak a gazdaságban és a társadalomban. A társadalmi hasznosulást az egyetemek ún. „harmadik missziós” tevékenysége révén megvizsgálhatjuk, ami gyakorlatilag az oktatáson és kutatáson túl az egyetemek összes társadalmi és gazdasági tevékenységét magába foglalja (Reisinger - Dános, 2025).
Előadásomban azt vizsgálom, hogy hogyan jelenik meg a harmadik missziós tevékenység a Debreceni Egyetemen, és milyen hatása a térség gazdaságára.Kulcsszavak: elsőoktatás, harmadik missziós tevékenység, gazdasági hatás, társadalmi felelősségvállalás, versenyképesség
Hivatkozás(ok):
Cristelli M. - Gabrielli A. - Tacchella A. - Caldarelli G. - Pietronero L. (2013). Measuring the Intangibles: A Metrics for the Economic Complexity of Countries and Products. PLoS One, 8(8):e70726 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0070726Giuri, P., Munari, F., Scandura, A., & Toschi, L. (2019). The strategic orientation of universities in knowledge transfer activities. Technological Forecasting and Social Change, 138, 261-278. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2018.09.030
Haj Taieb, S. (2024). Measuring the third mission of European Universities: A systematic literature review. Society and Economy, 46(2), 147-167. https://doi.org/10.1556/204.2023.00030
Kálmán, A. (2019). A regionális ökoszisztéma és az egyetemek szerepe az innovációs folyamatban. Iskolakultúra, 29(9), 51-68. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.9.51
Kunwar, R. R. - Ulak, N. (2025). Understanding Disciplinarity and Transdisciplinarity . Journal of APF Command and Staff College, 8(1), 238-287. https://doi.org/10.3126/japfcsc.v8i1.77609
Reisinger, A., & Dános, Z. (2025). Egyetemi társadalmi felelősségvállalás három magyar egyetem esetében. Tér - Gazdaság - Ember Journal of Region, Economy and Society, 3(3). https://tge.sze.hu/tge/article/view/108