Keresés

Keresési eredmények

• Nagyvárad és Debrecen városfejlesztésének komparatív elemzése a 2014-2024-es időszakban

  13

  Veres Dávid Gábor

  Megtekintések száma:

  19

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás Nagyvárad és Debrecen városfejlesztési folyamatait vizsgálja a 2014–2024 közötti időszakban, kiemelve a két város eltérő, mégis részben párhuzamos fejlődési mintáit. A kutatás rámutat, hogy mindkét település a regionális központi szerep erősítésére törekedett, azonban eltérő politikai, gazdasági és intézményi környezetben valósította meg beruházásait. Debrecen fejlesztéseit a jelentős külföldi tőkevonzó képesség, az ipari parkok dinamikus bővítése és az oktatási-kutatási ökoszisztéma célzott támogatása határozta meg, melyek hatására a város az ország egyik legfontosabb gazdasági hubjává vált. Ezzel szemben Nagyvárad elsősorban az európai uniós források hatékony felhasználására, az urbanisztikai megújulásra és a kulturális-turisztikai vonzerő növelésére helyezte a hangsúlyt, erősítve történelmi városmagjának revitalizációját és közlekedési infrastruktúráját. A komparatív elemzés rámutat arra, hogy míg Debrecen fejlődését a makroregionális gazdasági integráció és a multinacionális ipar jelenléte formálta, addig Nagyvárad fejlődési pályája kiegyensúlyozottabb, a városi életminőség javítására és az identitásmegőrzésre fókuszáló stratégiát követett. A vizsgált időszak eredményei alapján mindkét város sikeresen erősítette pozícióját, ugyanakkor eltérő eszközökkel és prioritásokkal járult hozzá térsége fenntartható fejlődéséhez.

  Kulcsszavak: városfejlesztés, regionális központok, Nagyvárad, Debrecen 

  Köszönetnyilvánítás: Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik támogatásukkal, szakmai útmutatásukkal és bátorításukkal segítették a kutatás elkészítését. Külön köszönet illeti témavezetőimet értékes tanácsaikért és iránymutatásukért, amelyek megalapozták a munka elméleti és módszertani kereteit. Hálás vagyok azoknak a szakembereknek és intézményeknek, akik adataik rendelkezésre bocsátásával, valamint konzultációk és interjúk révén támogatták a munkát. Köszönöm családomnak és barátaimnak türelmüket és folyamatos biztatásukat, amelyek nélkül a dolgozat nem készülhetett volna el. Végezetül hálával tartozom mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a kutatás sikeres megvalósításához.

  Hivatkozás(ok):

  1. Antenescu, D., & Popa, F. (2014). Dezvoltarea regională şi planificarea teritorială în contextul noii politici de coeziune (2014-2020)., https://mpra.ub.uni-muenchen.de/54202/1/MPRA_paper_54202.pdf
  2. Benedek, J. (2019). Területfejlesztés és regionális fejlődés. Kolozsvár, Románia: Presa Univeritară Clujeană. doi:9736104362
  3. Comisia Europeană. (2025). Programe. https://ec.europa.eu/regional_policy/in-your-country/programmes/2007-2013/ro_ro
  4. Consiliul Local al Municipiului Oradea. (2015). Strategia Integrate de Dezvoltare Urbană a Municipiului Oradea / SIDU Oradea 2017-2023. Oradea: Primăria Municipiului Oradea. https://zmo.ro/download/SIDU%20Oradea.pdf
  5. Debrecen Megyei Jogú Város. (2017). Debrecen Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája 2014-2020. Debrecen: Debrecen Megyei Jogú Város. https://www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/7308/strategia.pdf

• A Debreceni Egyetem társadalmi szerepvállalása

  6

  Pergéné Szabó Enikő

  Megtekintések száma:

  32

  Az előadás összefoglalója:

  A felsőoktatási intézmények hosszú évszázadok óta fontos szerepet töltenek be az új ismeretek létrehozásában és átadásában, az innovatív termékek és szolgáltatások előállításában, így szerepükből (is) kifolyólag meghatározó szereplői a gazdaságnak. A gazdasági versenyképesség jelentősen függ a tudástól, a gazdasági siker pedig a tudás alkalmazásától, így tudásmegosztás, a tudásmenedzsment a gazdasági fejlődés és versenyképesség szempontjából kétség kívül megkerülhetetlen, tudásmenedzsment kiemelt szerepe az elmúlt évtizedekben az egyetemek, az ipar, a kormányzat és a társadalom közötti párbeszéd eredményeként jelent meg az oktatáspolitikában (Giuri et al, 2019; Compagnucci - Spigarelli, 2020). 
  Az oktatásgazdaságtannal foglalkozó kutatók (Kunwar – Ulak, 2024; Kálmán, 2019; Hausmann et al., 2011) egyetértenek abban, hogy az egyetemek magas színvonalú oktatásán és kutatásán túl a régió és az ország gazdasági fejlődésében az is szerepet játszik, hogy az egyetemi értékek hogyan épülnek be és miként hasznosulnak a gazdaságban és a társadalomban. A társadalmi hasznosulást az egyetemek ún. „harmadik missziós” tevékenysége révén megvizsgálhatjuk, ami gyakorlatilag az oktatáson és kutatáson túl az egyetemek összes társadalmi és gazdasági tevékenységét magába foglalja (Reisinger - Dános, 2025).
  Előadásomban azt vizsgálom, hogy hogyan jelenik meg a harmadik missziós tevékenység a Debreceni Egyetemen, és milyen hatása a térség gazdaságára.

  Kulcsszavak: elsőoktatás, harmadik missziós tevékenység, gazdasági hatás, társadalmi felelősségvállalás, versenyképesség

  Hivatkozás(ok):

  Cristelli M. - Gabrielli A. - Tacchella A. - Caldarelli G. - Pietronero L. (2013). Measuring the Intangibles: A Metrics for the Economic Complexity of Countries and Products. PLoS One, 8(8):e70726 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0070726Giuri, P., Munari, F., Scandura, A., & Toschi, L. (2019). The strategic orientation of universities in knowledge transfer activities. Technological Forecasting and Social Change, 138, 261-278. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2018.09.030  
  Haj Taieb, S. (2024). Measuring the third mission of European Universities: A systematic literature review. Society and Economy, 46(2), 147-167. https://doi.org/10.1556/204.2023.00030
  Kálmán, A. (2019). A regionális ökoszisztéma és az egyetemek szerepe az innovációs folyamatban. Iskolakultúra, 29(9), 51-68. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.9.51
  Kunwar, R. R. -  Ulak, N. (2025). Understanding Disciplinarity and Transdisciplinarity . Journal of APF Command and Staff College, 8(1), 238-287. https://doi.org/10.3126/japfcsc.v8i1.77609
  Reisinger, A., & Dános, Z. (2025). Egyetemi társadalmi felelősségvállalás három magyar egyetem esetében. Tér - Gazdaság - Ember Journal of Region, Economy and Society, 3(3). https://tge.sze.hu/tge/article/view/108

• Iparosítás Debrecenben: gazdasági szerkezetváltás geográfus szemmel

  475-488

  Molnár Ernő

  Radics Zsolt

  Megtekintések száma:

  174

  Cikkünkben a 2010-es évtized második felében kibontakozó debreceni iparfejlesztés már látható, illetve jövőbeli hatásait, a problémakör lehetséges vizsgálati szempontjait járjuk körül az elérhető statisztikai adatok és a globális termelési hálózatok koncepciójának felvonultatásával. Kitérünk a szerkezetváltás városi és megyei fejlesztési dokumentumokban történő megjelenésére, továbbá rámutatunk a helyi gazdaságon túlmutató (társadalmi és környezeti, illetve regionális) hatások elemzésének fontosságára.