Keresés

Keresési eredmények

• Meddig maradt meg a magyar identitás Magna Hungáriában?

  280-288

  Németh Endre

  Megtekintések száma:

  199

  A keleti magyarok kérdésköre a magyar tudományosság egy alig kutatott területe. Sokáig az a nézet volt a meghatározó, hogy Magna Hungáriában csak egy magyar töredék maradt. Ez a vélemény jól illeszkedett jelenlegi ismereteinkhez. Hiszen a Kárpát-medencében a honfoglaló magyar törzsszövetség egy évszázadokig sikeres, a mai napig létező államiság alapjait rakta le. Az Urál-vidéki magyarokról viszont utoljára Julianus barát hozott hírt a mongol támadás előestéjén. A legújabb kutatások szerint azonban több magyar maradt Magna Hungáriában, mint korábban gondoltuk, és a magyar identitás túlélhette a mongol hódítást.

  A video elérhetősége:

  https://www.youtube.com/watch?v=l70uyt_ZW6Y

• Népek és törzsek a Kárpát-medencében Y-kromoszóma eredmények a vaskortól a honfoglalásig

  289-296

  Fehér Tibor

  Megtekintések száma:

  49

  Az archeogenetikai Y-kromoszóma adatok alkalmasak annak feltérképezésére, hogy a történelmi és prehistorikus korokban objektíven mérhető kapcsolatot (vagy annak hiányát) tárjunk fel az egykori népességek között, illetve a ma élő népességekkel, amelyből az etnikai identitásukra és általuk beszélt nyelvekre is megalapozott feltételezésekkel élhetünk. A vaskori Dunántúl genetikai adatai megerősítik a kelta hódítást, míg az Alföld déli részén a mai Dél-Balkáni népességek szarmatákkal való keveredését feltételezhetjük. A hun és avar északkelet-ázsiai elitek három azonosított nemzetségéből kettő megtalálható a mai székelységben, azonban a zsuanzsuan elitcsoport kihalt. A középső és késő avar korszak a korábbi elemek egymás mellett élését mutatja egy számszerű trák jellegű genetikai dominancia mellett. A település- és temetőszervezet alapvetően patriarchális. Az eleve nagyon változatos, többféle genetikai eredetű honfoglaló csoportok erre a sokszínűségre telepedtek rá, így a magyar nyelv számszerű kisebbségből nemzetformálóvá válását lingua franca egységesítő hatással magyarázhatjuk, amit a politikai hatalom centralizációja és az államalapítás kívánt meg.

• A honfoglalók uráli gyökerei és a keleten maradt magyarok – a legfrissebb archeogenomikai eredmények

  297-302

  Szeifert Bea

  Gyuris Balázs

  Türk Attila

  Megtekintések száma:

  151

  A honfoglalók egy részének genetikai gyökerei a Dél-Urál régióba, a karajakupovói régészeti horizontba tartozó egyénekig vezetnek. A rájuk jellemző genetikai összetétel már a népvándorláskorra kialakult, és a feltárt biológiai folytonosság révén az uráli eredet indikátoraként alkalmazható, mely az Alsó-Káma vidékén – a keleten maradt magyar néprészhez köthetően – egészen a 14. századig kimutatható.